Barnus reggel nagyon koran ebredt, raadasul ejszaka nagyon sokszor felriadt, igy nem ebredtem tul kipihenten. Vegul aztan sikerult meg visszaaludni egyutt a nagyagyban, igaz, ez azzal jart, hogy a Papat kiturtuk az agybol. A nap vegul ugy 9 korul kezdodott. Azert mostanra mar mindannyian nagyon elfaradtunk, Barnus alszik is (mi is hamarosan kovetjuk a peldajat).
Delelott kenyelmesen elsetalgattunk, megneztuk a Kensingtoni piacot, nagyon tetszetos. Ebedre lazacot vettunk, Bence nagyon finoman tudja elkesziteni! Sajnos most nem tudtuk igazan kielvezni a lazac-lakomat, erre majd kicsit kesobb kiterek.
Barnus a piacozast vegeigaludta, erdekes modon most hanyatt fekve nyomta el az alom, es eleg sokat tudott igy is aludni.
Mikor hazaertunk eszunkbe jutott, hogy ki kene deriteni, mikor is ernek haza a vendeglatoink, nem akartunk ugyanis akkor mar ott lenni, nehogy zavarjuk oket (lesz eppen eleg gondjuk, pici babajuk van meg 3 eves nagylanyuk, most ernek haza egy nagy utazasbol). Ehhez Magyarorszagra kellett telefonalni, ami sikerult is, es kiderult, hogy ajajjj: azonnal pakolaszni kell es lelepni, mert nagy valoszinuseggel ma este erkeznek. Igy az ebedet is nagy sietve ettuk meg, kozben mar pakolasztuk ossze a szetlevo cuccokat. Az 5 borond kiegeszult ezer szatyorral es miegymassal, igy vegul is 3 forduloban tudtunk atjutni a masik helyre. Ez a tanszekvezeto haza, ok most szabadsagukat toltik (itt is van kisbaba es nagylany). A haz oriasi, 3 szintes, a szobak nagyon nagyok. Micsoda fenyuzes, gondolna az ember, ha nem lenne picit szerte-szet az osszes cucc. Valahogy nincs teljesen koncepcio a dolgokban itt. De azert nagyon szuper, hogy itt lehetunk, jol erezzuk magunkat. Most is a hazigazda szamitogepen irok (ezert nincs ekezet), a mi lapituszunkra nem sikerult netet varazsolni.
Barnus az atkoltozes alatt lenyegeben vegeig aludt, nagyon hosies! Most mar talan nincs sok vissza, es vele is jobban tudunk majd torodni, az igenyeire jobban oda tudunk figyelni!
Este meg elmentunk hajszaritot venni, mert az otthonihoz nem sikerult voltage-convertert szerezni, es a szukseg nagy ur. Szerencsere 10 dollarert kaptunk (1700 forint), ugyhogy holnap mar mehet a hajmosas. Barnus az esti vasarlas alatt is aludt, a furdesre felebredt, de nem volt tul jo kedve, pedig az itteni furdokad annyira szuper! Na, majd talan holnap ki tudja elvezni! Ja, es furdes elott azert gyorsan engem is lepisilt (eddig 3:1 az allas a javamra a Papaval szemben :))))!
Sunday, July 31, 2005
Saturday, July 30, 2005
A lakáshajsza vége?!
Reggel kissé szomorkásan ébredtünk (a tegnapi események hatására), bár Barnusról ez nem igazán mondható el: ő nagyont randalírozott meginta szülői ágban.
Ez ugyanis most már szokássá vált nálunk, hogy a felkelés után még kicsit lustálkodunk együtt hármasban. Banus ilyenkor nagyon vidám, folyton ránkmászik és harapdál (engem). Meg persze mindent meg kell nézni és megeszegetni, leginkább azt, ami nagyon piszkos és veszélyes helyen van.
Az ébredés egyébként 7 körülre esett, ez már egész szokványosnak mondható.
Ma is lakást keresni indultunk, először egy nem igazán ígéretetes helyre: messze van és a rent kihívóan alacsony, ami gyanús. A ház végül egész jónak tűnt, a kiadó ember pedig kifejezetten szimpatikus volt, persze elsősorban Barnusnál akart bevágódni. Ez sikerült is neki, olyannyira, hogy a végén már ő tartotta kézben Husikát, míg mi nézeődtünk. A házhoz van kert is, központi hűtés-fűtés és pénzbedobós mosó-szárító gép is van. Viszont az épület nagyn régi, a konyha nem túl szimpi, a fürdőszoba meg egyenesen béna... Nappali nem igazán van, de az egyik szobát ki lehet nevezni annak.
Mindezek alapján erősen elkezdtünk gondolkodni azon, hogy ide költözzünk-e: tetszett a lehetőség. Ja, az egész egy nagyon barátságos, családias környéken van. Viszont messze, 20 perc kb. a metróig. Ez nagy ellenérv.
Elkértük az application form-ot, és elköszöntünk, irány a mai második (és egyben utolsó) hely. Több helyre még nem volt időpontunk előre jegyezve.
Ez a hely egy high rise épület, ami sok-emeletességet jelent. Itt ezek elég felkapottak, és ez, amiről szó van jó helyen is van (metró és egyetem közelben). A rent elég jó, mindenféle kedvezményt is adnak, így a 13 hónapra 1150 dollárra jön ki havonta. Ez megfelel nekünk.
Ééééééés, a lakás is tetszik! Az egyetlen probléma, hogy azonnal el kell dönteni, itt akarunk-e élni egy évig, mert a vonat nem vár, ha most nem visszük el, akkor a követekző érdeklődő tutira lecsap rá. Így is nagy mázli, hogy egyáltalán volt még kiadó hely, elsőre el is akart küldeni minket a csajszi. Aztán megnézte mégegyszer, és rájött, hogy hiszen a 605-ös kiadó! És augusztustól!
Így aztán (kissé időkényszertől szenvedve) meghoztuk a döntést: belevágunk! A lakás sarokban van, így a szomszéd-faktor minimalizált, nagyon szép a kilátás (egy zöld területre néz), a 6. emeleten van. A mosás itt is központi, hááááát. De majd nem hétvégén mosunk, amikor mindenki más is akar. Szóval, mindent összevetve, ez egy jó hely! Itt látható az épületről némi infó:
http://www.silvgam.com/sterlingsilver/doversquare.html
Délután még szereztünk mobiltelcsit is. Rájöttünk, hogy a helyi plázában (Dufferin mall) voltunk idáig az ittlétünk alatt a legtöbbet, jajjjjjj. Na, majd azért kultúrálódunk is! :))
Ja, a lakásba kedden költözhetünk valószínűleg. Még azért nem 1000 százalék a dolog, mert el kell bírálniuk a jelentkezésünket, de a csajszi azt állította, hogy ezzel nem lehet baj, mi fizetős vendégnek tűnünk! Szóval valszeg kedden költözünk, így remélhetőleg addig nem kell majd cuccolnunk (ez attól függ, hogy ahol most lakunk, oda mikor érnek haza a tulajok, ez még nem teljesen világos).
Éljen-éljen, lesz lakásunk!
Este történt még egy vicces dolog: Barnus végre lepisilte a Papáját!!! :) Enem ugyanis mr többször teljesen eláztatott (vajon miért gondltam, hogy jó ötlet a pucér babát magamhoz ölelni?). Mindig mondtam neki, hogy ezt legyen kedves a Papájával is bemutatni, és ma így is tett! Úgyhogy a két fiú ma együtt fürdött, a nem teljesen steril vízben (az eset ugyanis a teleeresztett kád felett történt). Nagyon mókás volt, mindenki jól szórakozott ezen.
Ez ugyanis most már szokássá vált nálunk, hogy a felkelés után még kicsit lustálkodunk együtt hármasban. Banus ilyenkor nagyon vidám, folyton ránkmászik és harapdál (engem). Meg persze mindent meg kell nézni és megeszegetni, leginkább azt, ami nagyon piszkos és veszélyes helyen van.
Az ébredés egyébként 7 körülre esett, ez már egész szokványosnak mondható.
Ma is lakást keresni indultunk, először egy nem igazán ígéretetes helyre: messze van és a rent kihívóan alacsony, ami gyanús. A ház végül egész jónak tűnt, a kiadó ember pedig kifejezetten szimpatikus volt, persze elsősorban Barnusnál akart bevágódni. Ez sikerült is neki, olyannyira, hogy a végén már ő tartotta kézben Husikát, míg mi nézeődtünk. A házhoz van kert is, központi hűtés-fűtés és pénzbedobós mosó-szárító gép is van. Viszont az épület nagyn régi, a konyha nem túl szimpi, a fürdőszoba meg egyenesen béna... Nappali nem igazán van, de az egyik szobát ki lehet nevezni annak.
Mindezek alapján erősen elkezdtünk gondolkodni azon, hogy ide költözzünk-e: tetszett a lehetőség. Ja, az egész egy nagyon barátságos, családias környéken van. Viszont messze, 20 perc kb. a metróig. Ez nagy ellenérv.
Elkértük az application form-ot, és elköszöntünk, irány a mai második (és egyben utolsó) hely. Több helyre még nem volt időpontunk előre jegyezve.
Ez a hely egy high rise épület, ami sok-emeletességet jelent. Itt ezek elég felkapottak, és ez, amiről szó van jó helyen is van (metró és egyetem közelben). A rent elég jó, mindenféle kedvezményt is adnak, így a 13 hónapra 1150 dollárra jön ki havonta. Ez megfelel nekünk.
Ééééééés, a lakás is tetszik! Az egyetlen probléma, hogy azonnal el kell dönteni, itt akarunk-e élni egy évig, mert a vonat nem vár, ha most nem visszük el, akkor a követekző érdeklődő tutira lecsap rá. Így is nagy mázli, hogy egyáltalán volt még kiadó hely, elsőre el is akart küldeni minket a csajszi. Aztán megnézte mégegyszer, és rájött, hogy hiszen a 605-ös kiadó! És augusztustól!
Így aztán (kissé időkényszertől szenvedve) meghoztuk a döntést: belevágunk! A lakás sarokban van, így a szomszéd-faktor minimalizált, nagyon szép a kilátás (egy zöld területre néz), a 6. emeleten van. A mosás itt is központi, hááááát. De majd nem hétvégén mosunk, amikor mindenki más is akar. Szóval, mindent összevetve, ez egy jó hely! Itt látható az épületről némi infó:
http://www.silvgam.com/sterlingsilver/doversquare.html
Délután még szereztünk mobiltelcsit is. Rájöttünk, hogy a helyi plázában (Dufferin mall) voltunk idáig az ittlétünk alatt a legtöbbet, jajjjjjj. Na, majd azért kultúrálódunk is! :))
Ja, a lakásba kedden költözhetünk valószínűleg. Még azért nem 1000 százalék a dolog, mert el kell bírálniuk a jelentkezésünket, de a csajszi azt állította, hogy ezzel nem lehet baj, mi fizetős vendégnek tűnünk! Szóval valszeg kedden költözünk, így remélhetőleg addig nem kell majd cuccolnunk (ez attól függ, hogy ahol most lakunk, oda mikor érnek haza a tulajok, ez még nem teljesen világos).
Éljen-éljen, lesz lakásunk!
Este történt még egy vicces dolog: Barnus végre lepisilte a Papáját!!! :) Enem ugyanis mr többször teljesen eláztatott (vajon miért gondltam, hogy jó ötlet a pucér babát magamhoz ölelni?). Mindig mondtam neki, hogy ezt legyen kedves a Papájával is bemutatni, és ma így is tett! Úgyhogy a két fiú ma együtt fürdött, a nem teljesen steril vízben (az eset ugyanis a teleeresztett kád felett történt). Nagyon mókás volt, mindenki jól szórakozott ezen.
Friday, July 29, 2005
940?
Mara is esett egy nagy csalodas.
Delelott elmentunk egy high-rise-ba lakast nezni, ami a belvarosban van. Iszonyu meno a lakas, minden van benne, ami nekunk is van otthon, meg meg egy csomo plussz feature az epuletben: konditerem, uszoda, gozfurdo. Szupernek tunt. Es 940-ert havonta? Azonnal le akartunk csapni ra (ez volt az utolso szabad lakas az epuletben, es ez is csak szptembertol, de ezt megoldottuk volna).
Delutanra odahivtuk Jeremy-t co-sign-olni (egyedul nem voltunk nekik elegge hitelkepesek), aki oromest jott is segiteni (ez olyasmi, mint a kezesseg). Amikor az osszes papirmunka elkeszult, es elenk toltak a szerzodest, akkor latjuk am, hogy nem 940 a ber, hanem 1940!!!! Felreertettuk!
Ekkora csalodast! perszze dupla annyit nem engedhetunk meg magunknak, akkor az osszes felretevesi kiserletunknek annyi lenne, plusz meg nem is biztos, hogy ki tudnank jonni a maradekbol, igy logo orral tavoztunk. Nem mi fogunk lakni a 21. emeleten...
Neztuk volna delutan is meg lakasokat, de nem sikerult igazan vacancy-t talalni egyik epuletben sem, ahova mentunk, igy otthon szomorkodtunk.
Szerencsere volt egy jo elmenyunk is, este eljottek hozzank Katiek, akik itt elo magyarok, van egy kisfiuk, David. Geza,a ferj drywall-ozassal foglalkozik (lenyegeben burkolo). Nagyon sok jo tanacsot kaptunk toluk lakasnezessel, adozassal, orvoskeresessel kapcsolatban. Nagyon szimpatikusak, orultunk nekik (Katival az interenten keresztul ismerkedtem meg).
Delelott elmentunk egy high-rise-ba lakast nezni, ami a belvarosban van. Iszonyu meno a lakas, minden van benne, ami nekunk is van otthon, meg meg egy csomo plussz feature az epuletben: konditerem, uszoda, gozfurdo. Szupernek tunt. Es 940-ert havonta? Azonnal le akartunk csapni ra (ez volt az utolso szabad lakas az epuletben, es ez is csak szptembertol, de ezt megoldottuk volna).
Delutanra odahivtuk Jeremy-t co-sign-olni (egyedul nem voltunk nekik elegge hitelkepesek), aki oromest jott is segiteni (ez olyasmi, mint a kezesseg). Amikor az osszes papirmunka elkeszult, es elenk toltak a szerzodest, akkor latjuk am, hogy nem 940 a ber, hanem 1940!!!! Felreertettuk!
Ekkora csalodast! perszze dupla annyit nem engedhetunk meg magunknak, akkor az osszes felretevesi kiserletunknek annyi lenne, plusz meg nem is biztos, hogy ki tudnank jonni a maradekbol, igy logo orral tavoztunk. Nem mi fogunk lakni a 21. emeleten...
Neztuk volna delutan is meg lakasokat, de nem sikerult igazan vacancy-t talalni egyik epuletben sem, ahova mentunk, igy otthon szomorkodtunk.
Szerencsere volt egy jo elmenyunk is, este eljottek hozzank Katiek, akik itt elo magyarok, van egy kisfiuk, David. Geza,a ferj drywall-ozassal foglalkozik (lenyegeben burkolo). Nagyon sok jo tanacsot kaptunk toluk lakasnezessel, adozassal, orvoskeresessel kapcsolatban. Nagyon szimpatikusak, orultunk nekik (Katival az interenten keresztul ismerkedtem meg).
Thursday, July 28, 2005
Egyetem es egyebek
Tegnap este talalkoztunk Jeremy-vel, aki Bence fonoke es a tanszekvezeto. Ma reggelre meghivott magukhoz, hogy megmutassak a hazukat a felesegevel, Ingriddel, ugyanis itt fogunk lakni a kovetkezore. A hazbemutatas jol sikerult, nagyon aranyosa kicsi fiuk, aki 11 hetes. Meseltunk nekik Magyarorszagrol, ugyanis augusztusban ok is odamennek (Jeremy megy a Bence altal szervezett konferenciara, es elkiserik). Nagyon orultek annak, hogy jo helyen fognak lakni, es mondtunk par lehetoseget Ingridnek, hogy miket tud csinalni majd a szabadidejeben. Baby-sittert is keres, erre megkertuk Bence mamajat, hogy segtsen be nekik. Ez talan mindket felnek oromet fog okozni! Elsosorban a 3 evesre kellene vigyazni.
A haztuznezo utan elmentunk az egyetemre, a belvarosi kampuszra (Scarborough/ba meg nem mentunk, mert akivel ott targyalni kene, az szabin van), Bence ott bemutatkozott.
Delutan bence elment a biztositasunkat intezni (meg kell menni egy kort), aztan elmentunk lakast nezni. Huuu, de lehangolo hazakat/lakasokat lattunk...
A haztuznezo utan elmentunk az egyetemre, a belvarosi kampuszra (Scarborough/ba meg nem mentunk, mert akivel ott targyalni kene, az szabin van), Bence ott bemutatkozott.
Delutan bence elment a biztositasunkat intezni (meg kell menni egy kort), aztan elmentunk lakast nezni. Huuu, de lehangolo hazakat/lakasokat lattunk...
A masodik ejszaka
Elegge feltem, hogy a tegnap ejszaka megismetlodik, de nem! Igaz, eleg koran keltunk reggel, de ejjel csak 2-szer ebredt Barnus (ami nala eleg szokvanyosnak mondhato), igy kipihenten keltunk!
Wednesday, July 27, 2005
Intezkedes
Ma szereztunk bankszamlat egy szimpatikus lengyel sractol, es bereltunk autot. Az autoberles nem ment konnyen, csomot kellett varni, de vegul is egy sokkal jobb autot kaptunk, mint amire befizettunk, mert a mienk csak nem akart megerkezni. Egy PT Cruiserrel tavoztunk az Enterprise-tol, ami nekem nagyon tetszett. De aztan rovid idon belul vissza is kellett vinni, mert kiderult, hogy a csomagtarto ajtajat nem lehet lezarni, igy kaptunk egy masikat (Toyota Corolla). Amiben sajnos dohanyoztak, igy elegge utalatos a szaga...
A lakaskeresessel kapcsolatos elso csalodas is megvolt, a hirdetes alapjan szupernek latszo, minden igenyt kielegito lakasunkat szepen kiadtak az orrunk elot ugy, hogy meg meg se nezhettuk. Raadasul a kiado neni meg se jelent a helyszinen, hanem csak valakit kuldott maga helyett, hogy sorry...
Lelombozodtunk.
A lakaskeresessel kapcsolatos elso csalodas is megvolt, a hirdetes alapjan szupernek latszo, minden igenyt kielegito lakasunkat szepen kiadtak az orrunk elot ugy, hogy meg meg se nezhettuk. Raadasul a kiado neni meg se jelent a helyszinen, hanem csak valakit kuldott maga helyett, hogy sorry...
Lelombozodtunk.
Az elso ejszaka
Hat, nem sikerult tul jol aludni az elso ejjelen. Barnust valoszinuleg zavarta a sok ujdonsag (bar az utazoagyaban aludt, de azert ahhoz sincsen hozzaszokva), plusz nagyon meleg volt, es hat iszonyu faradt volt mindenki. Csak arra emlekszem, hogy szinte egesz ejszaka etettem...
Tuesday, July 26, 2005
Repülőút
Hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre!
Ez történt. Mármint nem a sok pénz, hanem az, hogy feültünk a gépre. A csomagokat sikerült elég könnyen felcsempészni a gépre, Barnus is kibírta a felszállásig ébren, így nagyon könnyű volt rávenni arra, hogy a földtől való elemelkedés pillanatában elkezdjen szopizni. Ez ugynis egyes vélemények szerint elengedhetetlenl ahhoz, hogy egy hét hónapos baba kibírja a felszállást.
A módszer nálunk abszolút sikeresnek bizonyult, olyanyira, hogy el is aludt szépen, és vagy egy órát mindjárt el is töltött ezzel.
Amikor nem aludt, akkor így csinált:
A tíz órás utazás nagy részét végül is ezzel az áldásos tevékenységel töltötte Barnus, azaz aludt. Mi nem tudtunk egy szemernyit sem szundítani, mert a repcsi gyerekrészlegében ültünk, így törvényszerűen volt mindig valaki, aki még nem szocializálódott annyira, hogy a repülés iránti utálatát ne hangos ordítással fejezze ki. Teljesen érthető: ki a fene szeret 10 órát egy ici-pici helyre bezáran tölteni, ahol nem lehet semmi értelemeset csinálni, és még csöndben is kellene maradni.
A leszállás nem ment simán, fél órát körözgettünk Torontó felett, mire leengedtek minket. Erre már senkinek nem volt igazán szüksége, ráadásul a mi belső óránk akkor már éjfelelt mutatott. Végül szerencsésen földetértünk: Welcome!
Összességében a repülőút minden várakozásunkat felülmúlóan jól sikerült.
Ez történt. Mármint nem a sok pénz, hanem az, hogy feültünk a gépre. A csomagokat sikerült elég könnyen felcsempészni a gépre, Barnus is kibírta a felszállásig ébren, így nagyon könnyű volt rávenni arra, hogy a földtől való elemelkedés pillanatában elkezdjen szopizni. Ez ugynis egyes vélemények szerint elengedhetetlenl ahhoz, hogy egy hét hónapos baba kibírja a felszállást.
A módszer nálunk abszolút sikeresnek bizonyult, olyanyira, hogy el is aludt szépen, és vagy egy órát mindjárt el is töltött ezzel.
Amikor nem aludt, akkor így csinált:
A tíz órás utazás nagy részét végül is ezzel az áldásos tevékenységel töltötte Barnus, azaz aludt. Mi nem tudtunk egy szemernyit sem szundítani, mert a repcsi gyerekrészlegében ültünk, így törvényszerűen volt mindig valaki, aki még nem szocializálódott annyira, hogy a repülés iránti utálatát ne hangos ordítással fejezze ki. Teljesen érthető: ki a fene szeret 10 órát egy ici-pici helyre bezáran tölteni, ahol nem lehet semmi értelemeset csinálni, és még csöndben is kellene maradni.
A leszállás nem ment simán, fél órát körözgettünk Torontó felett, mire leengedtek minket. Erre már senkinek nem volt igazán szüksége, ráadásul a mi belső óránk akkor már éjfelelt mutatott. Végül szerencsésen földetértünk: Welcome!
Összességében a repülőút minden várakozásunkat felülmúlóan jól sikerült.
Induláááás!
Minden bepakolva.
Két autó kiszállításra előállt.
Nagyszülők csatasorba állítva.
Barnus megetetve (utoljára nyugis körülmények között, otthon).
A gázt elzártad, drágám?
Igen? Akkor:
Induláááááááás!
Két autó kiszállításra előállt.
Nagyszülők csatasorba állítva.
Barnus megetetve (utoljára nyugis körülmények között, otthon).
A gázt elzártad, drágám?
Igen? Akkor:
Induláááááááás!
Sunday, July 24, 2005
Pakolás
Most már tényleg vészesen közeledik az indulás, megkezdtük hát a pakolászást.
Meg kell szabadulni egy csomó felesleges cucctól, el kell helyezni azokat a dolgokat, amiket megtartunk, de a helyet foglalják Mikiék elől, és persze össze kell rakni mindazt, amit vinni szeretnénk.
Még jó, hgy hetekkel előbb elkezdtük a készülődést...
Az utolsó napon már Barnust is elpasszoltuk, hogy tudjunk koncentrálni, aminek a nagyik kifejezetten örültek. Barnus is jobban járt, hogy nem kellett térdig járnia (másznia) a ruhahegyeken, ő a nagyik elmondása szerint nagyon jól szórakozott a szomszédban.
Úgy indultunk, hogy 3 bőrönd biztosan elég lesz, na jó, legfeljebb elvisszük még külön az utazóágyat is. Aztán rájöttünk, hogy a 8 kilós utazóágyat pazarlás lenne külön feladni, mikor egy csomag lehet 32 kilós is. Így telepakolódott a negyedik bőrönd is. Aztán láttuk ám, hogy még mindig van cucc, és csak halmozódik tovább. Így lett 5. bőröndünk is, és végül az utolsó órákban lett egy 6. és egy hatésfeledik is... Na, majd ezek a cuccok is eljutnak valahogy Torontóba, reméljük!
Végül így nézett ki a csomag-arzenál:
- 5 darab, egyenként 32 kilós bőrönd (hmmm, volt közte 33 kilós is...),
- 1 darab 15 kilós kézipoggyász (felső határ 10 kiló :)),
- 1 hátizsák (ó, ez nagyon könnyű),
- 1 babakocsi,
- 1 autósülés (ez persze a babakocsi elválaszthatatlan része :)),
- 1 pelekzótáska (dugig tömve),
- 2 felnőtt
- 1 baba
Vajn felengednek minket a repcsire???
Meg kell szabadulni egy csomó felesleges cucctól, el kell helyezni azokat a dolgokat, amiket megtartunk, de a helyet foglalják Mikiék elől, és persze össze kell rakni mindazt, amit vinni szeretnénk.
Még jó, hgy hetekkel előbb elkezdtük a készülődést...
Az utolsó napon már Barnust is elpasszoltuk, hogy tudjunk koncentrálni, aminek a nagyik kifejezetten örültek. Barnus is jobban járt, hogy nem kellett térdig járnia (másznia) a ruhahegyeken, ő a nagyik elmondása szerint nagyon jól szórakozott a szomszédban.
Úgy indultunk, hogy 3 bőrönd biztosan elég lesz, na jó, legfeljebb elvisszük még külön az utazóágyat is. Aztán rájöttünk, hogy a 8 kilós utazóágyat pazarlás lenne külön feladni, mikor egy csomag lehet 32 kilós is. Így telepakolódott a negyedik bőrönd is. Aztán láttuk ám, hogy még mindig van cucc, és csak halmozódik tovább. Így lett 5. bőröndünk is, és végül az utolsó órákban lett egy 6. és egy hatésfeledik is... Na, majd ezek a cuccok is eljutnak valahogy Torontóba, reméljük!
Végül így nézett ki a csomag-arzenál:
- 5 darab, egyenként 32 kilós bőrönd (hmmm, volt közte 33 kilós is...),
- 1 darab 15 kilós kézipoggyász (felső határ 10 kiló :)),
- 1 hátizsák (ó, ez nagyon könnyű),
- 1 babakocsi,
- 1 autósülés (ez persze a babakocsi elválaszthatatlan része :)),
- 1 pelekzótáska (dugig tömve),
- 2 felnőtt
- 1 baba
Vajn felengednek minket a repcsire???
Thursday, July 21, 2005
Készülődés
Hamarosan elindulunk Kanadába, közelebbről Torontóba, ahol Barnus Papája két évig tanítja majd az egyetemistákat matekra, plusz kutatással keresi majd a kenyerét.
Barnussal úgy döntöttünk, hogy ezt nekünk is meg kell néznünk, így az egész család együtt utazik az óceán túlpartjára. Indulásunk időpontja 2005. július 26.
A búcsú nagyon rossz dolog, az indulás napjához közeledve egyre szomorúbbak lettünk, hogy kedves barátainkat és családunkat itt kell hagynunk. Egyetlen vígaszunk, hogy neten keresztül tartani tudjuk majd a kapcsolatot, meg hát nincs is olyan messze az a Kanada!!!
Barnussal úgy döntöttünk, hogy ezt nekünk is meg kell néznünk, így az egész család együtt utazik az óceán túlpartjára. Indulásunk időpontja 2005. július 26.
A búcsú nagyon rossz dolog, az indulás napjához közeledve egyre szomorúbbak lettünk, hogy kedves barátainkat és családunkat itt kell hagynunk. Egyetlen vígaszunk, hogy neten keresztül tartani tudjuk majd a kapcsolatot, meg hát nincs is olyan messze az a Kanada!!!
Subscribe to:
Posts (Atom)
