A clay camp az magyarul agyag-tábor, de az nem hangzik annyira jól. A lényege a dolognak az, hogy elmegyünk Adamah-ba (ez az a hely, ahol pár hete voltam) és agyagozunk egy hétig. A ráadás az, hogy felnőttek és tinédzserek együtt játszanak az agyaggal ezen a héten, a közös nevező pedig az, hogy ugyanaz a személy a kerámia tanárunk - Claire (Ms. Rose) - és ő egy nagyon különleges személy, akit mindenki nagyon szeret.
Úgyhogy ezt csináltam ezen a héten és iszonyú jó volt!
Egyébként erre a táborra neveztem be eléször, a raku-s tábor ötlete később jött, de az előbb történt meg.
Amikor megtudtam, hogy lesz clay camp, akkor még nem igazán gondoltam bele abba, hogy milyen lesz majdnem egy teljes hetet 15 tinédzser és néhány felőtt társaságában eltölteni, mert akkor csak az a gondolatom volt, hogy bármit is történik Claire vezetésével, abban én benne vagyok.
Ahogy közeledett az esemény azért kicsit aggódtam, de biztam benne, hogy ezek a tinédzserek jó fejek lesznek, és igazam lett! Szerintem az agyagozás csodálatos hatása ez, vagy az, hogy aki az agyagozásban leli az örömét az egy csodás ember. Mindenki, aki ott volt ebben a táborban - legalábbis amennyire ez alatt az egy hét elett megismertük egymást - nagyon klassz ember volt és szuper volt együtt lenni.
Az első napon (vasárnap, június 16-a) pizza vacsorával nyitottunk és akkor még kicsit fura volt beszélgetni, ismerkedni, de azt nagyon jó jelnek véltem már akkor, hogy még vége sem volt a vacsorának és a "fiatalok" már kérték, hogy kezdhessük az agyagozást. Ettől kezdve minden nap reggeltől hajnalig ment a stúdióban a munka és hihetetlenül klassz dolgokat alkotott mindenki. Szuper volt ezt megélni és nehéz volt eljönni a végén!
Itt van sok-sok kép a táborról, persze a projektek nagy része nem került befejezésre mert 5 nap a kerámia világában nagyon kevés. De azért ebből is látszik, hogy mennyire klassz volt a hangulat és mindenki mennyire tehetséges és ihletett alkotó.
Megérkezés előtt Nizar-ral kicsit evezgettünk a Cox Hollow Lake-en a Governor Dodge State Park-ban, szuper meleg volt, nagyon jól esett a vizen lenni!
Az első (és legjobb) vacsora: kemencében sütött pizza!
A természet csodás ezen a helyen!
Újra a stúdióban, indulhat az alkotás.
A hőség miatt hétfőn is kigurottam a tóra kajakozni és úszni kicsit, a stúdióban nem volt légkondi.
Sok-sok készitmény az első mésfél nap végén:
Az edények száritását monitorozni kell ("moisture management"), hogy nem legyen túl száraz a teteje és túl nedves az alja.
Naplemente-moonjar.
Hihetetlen, hogy mennyi szuper alkotás született! Ez csak itt egy része.
Szerdától nedves és ködös idő lett, ez megnehezitette a helyzetet, mert az elkészült edények nem akartak száradni. Viszont klassz látvány volt bentről.
Lauren-nel közös alkotás a jobb szélső kis váza, amit én csináltam a wheel-en és ő diszitett ki.
Amanda tanitgatott engem, hogy hogyan kell "pierced" munkát késziteni.
Szerdán este volt a Clay Camp talent show. Ó, tinédzsernek lenni!
A tücsök, aki beköltözött az üres 2-es szobába.
Louis, a kutya, aki eljött látogatóba Phil-lel (ő egy local legend keramikus és a West előző kerámia tanára).
Pottery Olympics - nagyon jól szórakoztunk!
Készitettünk egy fagyis tálat Claire-nek, amit mindeki "aláirt" - itt az átadás látható. :)
Örült neki nagyon!
Ez pedig a közös nagy alkotás, amit Adamah-ban hagytunk, a moonjar-t én keszitettem és mindenki tett rá valami személyeset a camp-ről.
Alkotások:
Laurennel.
Az utolsó nap mindenki kiválasztotta a számára legkedvesebb dolgokat és bemutatta őket a többieknek.
Naomi-val, együtt csináltuk ezt a bögrét.
A csapat:
Jövőre is megyek, az tuti!
