És most már elindulni is tud, úgyhogy teljesen egyedül biciklizik! Én nagyon drukkoltam neki a babakocsiból, mikor körbementünk a blokk körül és nagyon ügyes volt.
Monday, June 29, 2009
Sunday, June 28, 2009
Bárcsak!
Mikor szombat délelőtt mentünk az autóval és a Mama megkérdezte, hogy emlékszünk-e arra a szép kertre, ahol még a tavasszal a Cica nagyival voltunk, akkor nekem rögtön beugrott, hogy az milyen klassz volt, és mondtam, hogy igen, és, hogy "bárcsak megint odamennénk!". A Mama meg azt mondta, hogy akkor már teljesült is a vágyam, mert már majdnem meg is érkeztünk, és pont oda megyünk!
Nagyon örültem!
A kert most teljesen másmilyen volt, mint a tavasszal, de még szebb is! Minden növényt megnézegettünk és megszaglásztunk a Borival,
sokat szaladgáltunk, beledugtuk a kezünket a vizes dolgokba, 
felmásztunk mindannyian a rózsakertes toronyba, pihentünk a padokon.
Elmentünk most is az arany kupolás thai palotához,
felültünk az elefántra,
csináltunk családi képet a szép növényekkel,
eszegettünk egy picit az egyik árnyékos részen, megsimiztük a bárányfül növényeket
(akárhány fajtát láttam, mind felismertem, hogy az), felmásztunk a kiálló sziklákra.
Szóval, nagyon jól éreztük magunkat.
Délután meg itthon játszottunk a kertben, és mikor már majdnem ideért a vihar, gyorsan még kigazoltuk az egyik ágyást együtt, hogy majd át tudjuk ültetni a bazsalikomokat, akik túl sokan vannak egy helyen. Aztán gyorsan beszaladtunk az esernyőkért és átvonultunk a szomszédba tengerimalacokat megetetni és a csirkéket bezárni.
Vasárnap viszont nem volt vihar, úgyhogy elmentünk a Devil's Lake-hez (a fényképezőt sajnos itthon felejtettük)!
Itt először is kirándultunk picit, pontosabban sziklát másztunk a tóparton körbevezető ösvényen, mert ott hatalmas kőomlások vannak és az ösvény mellett felhalmozódott sziklákra szuperül fel lehet kapaszkodni. Még a Bori is fel tudott jópárra, és mikor felért, akkor mindig eljárta a győzelmi táncát, ahogy megtapsoltuk, hogy milyen ügyes.
A séta közepén ettünk egy kis almát, aztán megfordultunk és visszamentünk a strandra. Fürdés előtt ettünk egy kis pikniket, aztán irány a homok!
A víz nagyon kellemes volt, langyos, bár, ahol már mélyebb volt, ott azért könnyen át lehetett fázni benne.
Nagyon jót pancsiztunk, szinte ki se jöttünk a sekély részről. A Mamával egy idő után elmentünk körülnézni a boltban és vettünk nekünk egy vödröt lapáttal, hát abba aztán szuperül lehetett homokot lapátolni közösen a Borival. Mondjuk a Borit elég nehéz volt meggyőzni arról, ha valamit máshogy akartam csinálni, mint ő, mert akkor nagyon sikított, de végül is jól kijöttünk.
A strandolás után hazaindultunk, és az úton minket nagyon hamar elnyomott az álom. Mikor felébredtünk, már a fagyizó parkolójában voltunk, és bár nagyon fáradt voltam, azért a fagyi jól esett!
Itthon gyorsan átmentünk malacokat etetni (a csirkék még kint voltak), aztán megmutattam a Mamának is, hogy már teljesen jól tudok egyedül biciklizni. Csak a beinduláshoz kell még egy kis lökés, utána bármennyit tudok menni, és meg is állni! Sok szomszédunk is kint volt és látta, hogy milyen jól megy már ez nekem, és ők is megtapsoltak!
Fürdés és mese után már majdnem elénekelte a Mama nekem az altatódalt, mikor eszünkbe jutott, hogy ma még nem zongoráztunk. Én teljesen kétségbe estem ezen, úgyhogy gyorsan lejöttünk és ejátszottam a dalaimat, aztán mentem aludni.
Nagyon örültem!
A kert most teljesen másmilyen volt, mint a tavasszal, de még szebb is! Minden növényt megnézegettünk és megszaglásztunk a Borival,

sokat szaladgáltunk, beledugtuk a kezünket a vizes dolgokba, 
felmásztunk mindannyian a rózsakertes toronyba, pihentünk a padokon.
Elmentünk most is az arany kupolás thai palotához,
felültünk az elefántra,
csináltunk családi képet a szép növényekkel,
eszegettünk egy picit az egyik árnyékos részen, megsimiztük a bárányfül növényeket
(akárhány fajtát láttam, mind felismertem, hogy az), felmásztunk a kiálló sziklákra.Szóval, nagyon jól éreztük magunkat.
Délután meg itthon játszottunk a kertben, és mikor már majdnem ideért a vihar, gyorsan még kigazoltuk az egyik ágyást együtt, hogy majd át tudjuk ültetni a bazsalikomokat, akik túl sokan vannak egy helyen. Aztán gyorsan beszaladtunk az esernyőkért és átvonultunk a szomszédba tengerimalacokat megetetni és a csirkéket bezárni.
Vasárnap viszont nem volt vihar, úgyhogy elmentünk a Devil's Lake-hez (a fényképezőt sajnos itthon felejtettük)!
Itt először is kirándultunk picit, pontosabban sziklát másztunk a tóparton körbevezető ösvényen, mert ott hatalmas kőomlások vannak és az ösvény mellett felhalmozódott sziklákra szuperül fel lehet kapaszkodni. Még a Bori is fel tudott jópárra, és mikor felért, akkor mindig eljárta a győzelmi táncát, ahogy megtapsoltuk, hogy milyen ügyes.
A séta közepén ettünk egy kis almát, aztán megfordultunk és visszamentünk a strandra. Fürdés előtt ettünk egy kis pikniket, aztán irány a homok!
A víz nagyon kellemes volt, langyos, bár, ahol már mélyebb volt, ott azért könnyen át lehetett fázni benne.
Nagyon jót pancsiztunk, szinte ki se jöttünk a sekély részről. A Mamával egy idő után elmentünk körülnézni a boltban és vettünk nekünk egy vödröt lapáttal, hát abba aztán szuperül lehetett homokot lapátolni közösen a Borival. Mondjuk a Borit elég nehéz volt meggyőzni arról, ha valamit máshogy akartam csinálni, mint ő, mert akkor nagyon sikított, de végül is jól kijöttünk.
A strandolás után hazaindultunk, és az úton minket nagyon hamar elnyomott az álom. Mikor felébredtünk, már a fagyizó parkolójában voltunk, és bár nagyon fáradt voltam, azért a fagyi jól esett!
Itthon gyorsan átmentünk malacokat etetni (a csirkék még kint voltak), aztán megmutattam a Mamának is, hogy már teljesen jól tudok egyedül biciklizni. Csak a beinduláshoz kell még egy kis lökés, utána bármennyit tudok menni, és meg is állni! Sok szomszédunk is kint volt és látta, hogy milyen jól megy már ez nekem, és ők is megtapsoltak!
Fürdés és mese után már majdnem elénekelte a Mama nekem az altatódalt, mikor eszünkbe jutott, hogy ma még nem zongoráztunk. Én teljesen kétségbe estem ezen, úgyhogy gyorsan lejöttünk és ejátszottam a dalaimat, aztán mentem aludni.
Friday, June 26, 2009
Bori bárányos ágya
Képzeljétek, ma reggel a Papa összerakta nekem a szép új, fehér, bárányos nagyágyamat!
Ez majd nem pont olyan, mint a Barnusé, szóval, nagy gyerekeknek való, és nekem iszonyúan tetszik, és mostantól ebben fogok aludni. A délutáni alvásánál már ki is próbáltam és nagyon tetszett, és mikor felébredtem, csak lemásztam róla, átsétáltam a másik szobába a Mamához, és kész. Nem kellett sírni, hogy jöjjön valaki, hanem megoldottam magam.
Nagyon örülök az új ágyamnak!
Ez majd nem pont olyan, mint a Barnusé, szóval, nagy gyerekeknek való, és nekem iszonyúan tetszik, és mostantól ebben fogok aludni. A délutáni alvásánál már ki is próbáltam és nagyon tetszett, és mikor felébredtem, csak lemásztam róla, átsétáltam a másik szobába a Mamához, és kész. Nem kellett sírni, hogy jöjjön valaki, hanem megoldottam magam.
Nagyon örülök az új ágyamnak!
Thursday, June 25, 2009
Cápa, marshmellow és tengerimalacok
Na, meg csirkék!
Ma az uszi után ugyanis nem pizzát enni mentünk, vagy a Panchero's-ba, ahogy szoktunk, hanem megvártuk a Sam-et is, hogy végezzen (most már ő is jár, csak nem pont akkor, mikor mi, hanem utánunk) és együtt elmentünk egy mongol barbeque étterembe (az a neve, hogy HuHot).
Az éttermet lényegében én választottam, mert mikora Mama és a Papa felsorolták, hogy hova lehetne menni, és meghallottam, hogy itt esetleg akár cápát is lehet enni, akkor rögtön megtetszett a hely. A Mamáék mondták, hogy azért nem biztos ám, hogy tényleg lesz cápa, de én nagyon bíztam benne, és mikor odaértünk, kiderült, hogy tényleg van!
Én ettem is belőle, nem keveset!
Úgy kell csinálni, hogy az ember felhalmoz mindenféle finomságot a tányérjára, leönti szósszal, és aztán odaadja a szakácsoknak, akik egy nagy, forró sütőlapon megsütik ott rögtön. Meg is lehet nézni, hogy hogy sütik, nagyon vicces.
Mikor az első cápás-tészta fogásom elfogyott, akkor mentünk a másodikért, mert annyiszor lehet menni, ahányszor csak bír az ember.
Nagyon jó volt.
Desszertnek meg marshmellow volt! Mégpedig úgy, hogy kihoztak az asztalra egy kis égőt, aköré voltak rakva a pálcikák meg a marshmellow és akkor felfűztük a pálcikára és lehetett sütögetni, ott helyben!
Ez is iszonyúan tetszett! Arról nem beszélve, hogy milyen finom volt!
Adtak hozzá csokit is, lehetett szendvicset csinálni, de a csokit a Bori stikában megette (majdnem az összeset), úgyhogy nem sok szendvics készült.
Mikor hazajöttünk jól tele volt a pocink, de még nem lehetett aludni menni, mert be kellett csukni a csirkéket és meg kellett etetni a tengerimalacokat!
Mi vigyázunk ugyanis a szomszédok csirkéire és malacaira most, amíg a hétvégére elutaztak. Adtak kulcsot a házukhoz, meg megmutatták a Mamának, hogy mit hogyan kell csinálni, és mi mentünk vele segíteni.
Először a tyúkokat kellett becsukni, ők négyen vannak és a kertben laknak. Mire átmentünk, ők már a házukban üldögéltek és várták, hogy mi lesz. Mi szépen megszámoltuk, hogy megvan-e mind, aztán betettük a magokat és a vizet nekik, jó éjszakát kívántunk és becsuktuk az ajtójukat. Holnap reggel majd kiengedjük őket, hadd sétáljanak mindenfelé a kertben (és egyék a szúnyogokat).
Aztán bemetünk a házba, és a malacok már nagy sípolással jelezték, hogy várják az ennialót. Adtunk is nekik friss zöldségeket, szénát és magokat, meg a vizüket is ellenőriztük. Nagyon cukik! Buffalo és Stitch a nevük, az egyik fehéres, a másik barnás, és meg is lehet őket simizni.
Azt viszont nem szeretik, ha a Bori trüsszent, vagy ha kipróbáljuk a bongó dobot, amit a Dan a szobában tart.
Szóval, ilyen sok érdekesség volt, de aztán már mentünk haza fürödni, zongorázni és aludni, mert késő lett.
Ma az uszi után ugyanis nem pizzát enni mentünk, vagy a Panchero's-ba, ahogy szoktunk, hanem megvártuk a Sam-et is, hogy végezzen (most már ő is jár, csak nem pont akkor, mikor mi, hanem utánunk) és együtt elmentünk egy mongol barbeque étterembe (az a neve, hogy HuHot).
Az éttermet lényegében én választottam, mert mikora Mama és a Papa felsorolták, hogy hova lehetne menni, és meghallottam, hogy itt esetleg akár cápát is lehet enni, akkor rögtön megtetszett a hely. A Mamáék mondták, hogy azért nem biztos ám, hogy tényleg lesz cápa, de én nagyon bíztam benne, és mikor odaértünk, kiderült, hogy tényleg van!
Én ettem is belőle, nem keveset!
Úgy kell csinálni, hogy az ember felhalmoz mindenféle finomságot a tányérjára, leönti szósszal, és aztán odaadja a szakácsoknak, akik egy nagy, forró sütőlapon megsütik ott rögtön. Meg is lehet nézni, hogy hogy sütik, nagyon vicces.
Mikor az első cápás-tészta fogásom elfogyott, akkor mentünk a másodikért, mert annyiszor lehet menni, ahányszor csak bír az ember.
Nagyon jó volt.
Desszertnek meg marshmellow volt! Mégpedig úgy, hogy kihoztak az asztalra egy kis égőt, aköré voltak rakva a pálcikák meg a marshmellow és akkor felfűztük a pálcikára és lehetett sütögetni, ott helyben!
Ez is iszonyúan tetszett! Arról nem beszélve, hogy milyen finom volt!Adtak hozzá csokit is, lehetett szendvicset csinálni, de a csokit a Bori stikában megette (majdnem az összeset), úgyhogy nem sok szendvics készült.
Mikor hazajöttünk jól tele volt a pocink, de még nem lehetett aludni menni, mert be kellett csukni a csirkéket és meg kellett etetni a tengerimalacokat!
Mi vigyázunk ugyanis a szomszédok csirkéire és malacaira most, amíg a hétvégére elutaztak. Adtak kulcsot a házukhoz, meg megmutatták a Mamának, hogy mit hogyan kell csinálni, és mi mentünk vele segíteni.
Először a tyúkokat kellett becsukni, ők négyen vannak és a kertben laknak. Mire átmentünk, ők már a házukban üldögéltek és várták, hogy mi lesz. Mi szépen megszámoltuk, hogy megvan-e mind, aztán betettük a magokat és a vizet nekik, jó éjszakát kívántunk és becsuktuk az ajtójukat. Holnap reggel majd kiengedjük őket, hadd sétáljanak mindenfelé a kertben (és egyék a szúnyogokat).
Aztán bemetünk a házba, és a malacok már nagy sípolással jelezték, hogy várják az ennialót. Adtunk is nekik friss zöldségeket, szénát és magokat, meg a vizüket is ellenőriztük. Nagyon cukik! Buffalo és Stitch a nevük, az egyik fehéres, a másik barnás, és meg is lehet őket simizni.
Azt viszont nem szeretik, ha a Bori trüsszent, vagy ha kipróbáljuk a bongó dobot, amit a Dan a szobában tart.
Szóval, ilyen sok érdekesség volt, de aztán már mentünk haza fürödni, zongorázni és aludni, mert késő lett.
Wednesday, June 24, 2009
Újabb kerti jelentés
Egy ilyen meleg nap után nem nagyon tudnék mást írni, mint hogy egész nap kint hűsöltünk az árnyékban és a medencében.
Na, meg délelőtt zongoraórán voltunk, az mindig jó szórakozás, mert a mall-ban jó hideg van, szeretünk zongorázni, és utána be lehet menni a játékboltba körülnézni.
Szóval, most inkább nem is erről írok, hanem mutatok még képeket az éppen aktuális virágzásról (merthogy a kert úgy van kialakítva, hogy mindig legyen éppen jó sok minden, ami virágzik).
Beindultak a ház jobb oldalánál (itt megyünk be autóval a garázs felé) lévő hortenziák és páfrányok.

Ez itt az office ablaka alatti rész, kinyílt egy ismeretlen nevű nagyon illatos szép fehér növény és már látszik, hogy lesz egy csomó liliom is.
A kedvencem ez a pici szekfű szerű virágocska, rögtön a garázs mellett van a ház felőli részen.
Ilyen szép sárga virágocskából nagyon sok nőtt ki a garázs hátuljánál.
Pont ilyen nőtt nálunk a pécsi ház kertjében.
A nagy bokor, a hátsó kert elején, teljes virágzásban (már egy kicsit hullatja is).
Clematis-özön. Sokan irigykednek rá.

Ezt most kaptuk Amber-től (ő volt az ügynökünk), szélcsengő állatokkal. A garázs oldalában akasztottuk fel.

Mindezt természetesen Melitának köszönjük, akitől a házat vettük, és aki a szomszédok elmondása szerint ugyan egy kicsit morcos idős néni, de a kertészkedéshez nagyon ért (meg iszonyú sok időt, energiát fektetett bele).
Na, meg délelőtt zongoraórán voltunk, az mindig jó szórakozás, mert a mall-ban jó hideg van, szeretünk zongorázni, és utána be lehet menni a játékboltba körülnézni.
Szóval, most inkább nem is erről írok, hanem mutatok még képeket az éppen aktuális virágzásról (merthogy a kert úgy van kialakítva, hogy mindig legyen éppen jó sok minden, ami virágzik).
Beindultak a ház jobb oldalánál (itt megyünk be autóval a garázs felé) lévő hortenziák és páfrányok.

Ez itt az office ablaka alatti rész, kinyílt egy ismeretlen nevű nagyon illatos szép fehér növény és már látszik, hogy lesz egy csomó liliom is.
A kedvencem ez a pici szekfű szerű virágocska, rögtön a garázs mellett van a ház felőli részen.
Ilyen szép sárga virágocskából nagyon sok nőtt ki a garázs hátuljánál.
Pont ilyen nőtt nálunk a pécsi ház kertjében.
A nagy bokor, a hátsó kert elején, teljes virágzásban (már egy kicsit hullatja is).
Clematis-özön. Sokan irigykednek rá.
Ezt most kaptuk Amber-től (ő volt az ügynökünk), szélcsengő állatokkal. A garázs oldalában akasztottuk fel.
Mindezt természetesen Melitának köszönjük, akitől a házat vettük, és aki a szomszédok elmondása szerint ugyan egy kicsit morcos idős néni, de a kertészkedéshez nagyon ért (meg iszonyú sok időt, energiát fektetett bele).
Tuesday, June 23, 2009
Ííííííjaj úgy élvezem én a strandot!
Ma is iszonyú meleg volt, úgyhogy egész délelőtt kint voltunk a kertben pancsolni a Selenával (a Mama addig dobozokat szállított meg könyveket nézegetett azt mondta), aztán délután meg strandolni mentünk!
Nagyon jó volt! A Selenát mindenféle szaladgálásra rá lehetett venni és igaz, hogy először elég hideg volt a kismedence vize, de nem volt vészes és aztán meg fel is melegedett.
Mikor a Mama hazaért mi már jó fáradtak voltunk, meg meleg is volt, úgyhogy a Mama engedett nekünk egy jó kis hűsítő fürdőt és az nagyon jól esett az ebéd előtt.
A pihenés a Borinak az office-ban volt, a Mama ott állította fel neki az utazóágyat, mert a mi szobánkban túl meleg volt. Nekem meg bekapcsoltuk a ventillátort és csak egy szál alsógatya volt rajtam, ami szerintem iszonyúan vicces volt.
Négy óra körül aztán elindultunk a Papáért és a dolgozó után már együtt mentünk a Wingra tóhoz, a strandra.
Ez egyébként nagyon közel van az állatkerthez is, ami igazán jópofává teszi az egészet.
A strand szuper volt, homokos a partja és sokáig leér a lábunk, a víz pedig nagyon meleg. Rögtön megéreztük, hogy innen ugyan ki nem tesszük a lábunkat a Borival amíg csak nagyon nem muszáj és így is lett.
Én egy csomót úsztam, építettünk sár-várat, pancsoltunk,
ástunk,
ugráltunk, szaladgáltunk,
kényelmesen napozgattunk a vízben.
Hát, remélem, máskor is megyünk hamarosan, mert tényleg nagyon jó volt.
Estére megfájdult picit a pocakom, de a vacsora után jobban lett és aztán mentünk is fürdeni, zngorázni és aludni. És képzeljétek, pizsi helyett most is csak egy alsógatyót kaptam, iszonyú vicces!
Nagyon jó volt! A Selenát mindenféle szaladgálásra rá lehetett venni és igaz, hogy először elég hideg volt a kismedence vize, de nem volt vészes és aztán meg fel is melegedett.
Mikor a Mama hazaért mi már jó fáradtak voltunk, meg meleg is volt, úgyhogy a Mama engedett nekünk egy jó kis hűsítő fürdőt és az nagyon jól esett az ebéd előtt.
A pihenés a Borinak az office-ban volt, a Mama ott állította fel neki az utazóágyat, mert a mi szobánkban túl meleg volt. Nekem meg bekapcsoltuk a ventillátort és csak egy szál alsógatya volt rajtam, ami szerintem iszonyúan vicces volt.
Négy óra körül aztán elindultunk a Papáért és a dolgozó után már együtt mentünk a Wingra tóhoz, a strandra.
Ez egyébként nagyon közel van az állatkerthez is, ami igazán jópofává teszi az egészet.A strand szuper volt, homokos a partja és sokáig leér a lábunk, a víz pedig nagyon meleg. Rögtön megéreztük, hogy innen ugyan ki nem tesszük a lábunkat a Borival amíg csak nagyon nem muszáj és így is lett.
Én egy csomót úsztam, építettünk sár-várat, pancsoltunk,
ástunk,
ugráltunk, szaladgáltunk,
kényelmesen napozgattunk a vízben.
Hát, remélem, máskor is megyünk hamarosan, mert tényleg nagyon jó volt.Estére megfájdult picit a pocakom, de a vacsora után jobban lett és aztán mentünk is fürdeni, zngorázni és aludni. És képzeljétek, pizsi helyett most is csak egy alsógatyót kaptam, iszonyú vicces!
Monday, June 22, 2009
Inkább a medencét, ha kérhetem!
Úgy látszik, hogy ha meleg van, akkor mi vizezünk. Ami szerintem tök jó, főleg, ha itthon csináljuk a kis medencével. Mert akkor lehet ki-be ugrálni, ráülni a szélére és ugrizni rajta, meg odavinni a vödröt és locsolgatni, meg belehuppanni, felfújható játékokkal játszani és jól összevizeződni.
Én nem bánom egyáltalán, ha hideg egy kicsit a víz, sőt jól is esik, és a Barnust se zavarja, úgy látom. Szeretek fröcsölni és spriccelni is benne.
Szóval, nagyon jól szórakozunk.
Azt viszont egyáltalán nem szeretem, ha elmegyünk a splash parkba (a neve nagyon jól hangzik, örültem is először, hogy megyünk), mert ott az ember összevizeződik. Hideg vízzel! Lespriccelik mindenféle földből kijövő spriccelők. Ez nekem egyáltalán nem tetszik, akármennyire is szereti a Barnus
és még akkor se, ha a Mama megpróbál magával vinni és átszaladni egy spriccelőn.
Fura, hogy a Mama ezt nem érti igazán, de hát ez van, én ugyan oda be nem megyek, inkább kintről nézem a Barnust
vagy ha lehet, jó távol igyekszem kerülni a helytől.
Az viszont tetszett, mikor utána átmentünk a kis tóhoz és megnéztük a halacskákat. Megpróbáltuk meg is etetni őket, de nem sikerült, mert túl nagy volt nekik a Cheerios.
Azért mindent összevetve nagyon jó napunk volt, főleg a délutáni hatalmas pancsolás tetszett, de ezt már mondtam. És a splash park, az nem. Vagy ezt is mondtam már?
Én nem bánom egyáltalán, ha hideg egy kicsit a víz, sőt jól is esik, és a Barnust se zavarja, úgy látom. Szeretek fröcsölni és spriccelni is benne.
Szóval, nagyon jól szórakozunk.
Azt viszont egyáltalán nem szeretem, ha elmegyünk a splash parkba (a neve nagyon jól hangzik, örültem is először, hogy megyünk), mert ott az ember összevizeződik. Hideg vízzel! Lespriccelik mindenféle földből kijövő spriccelők. Ez nekem egyáltalán nem tetszik, akármennyire is szereti a Barnus
és még akkor se, ha a Mama megpróbál magával vinni és átszaladni egy spriccelőn.Fura, hogy a Mama ezt nem érti igazán, de hát ez van, én ugyan oda be nem megyek, inkább kintről nézem a Barnust
vagy ha lehet, jó távol igyekszem kerülni a helytől.Az viszont tetszett, mikor utána átmentünk a kis tóhoz és megnéztük a halacskákat. Megpróbáltuk meg is etetni őket, de nem sikerült, mert túl nagy volt nekik a Cheerios.
Azért mindent összevetve nagyon jó napunk volt, főleg a délutáni hatalmas pancsolás tetszett, de ezt már mondtam. És a splash park, az nem. Vagy ezt is mondtam már?
Sunday, June 21, 2009
A Papának fáj a lába
Ma nem volt olyan jó idő, mint tegnap, úgyhogy csak pihiztünk leginkább.
Délelőtt a Mamával elmentünk a környékre sétálni, felfedezni, hogy mik vannak. Kerestünk pitypangokat, láttunk kutyust, cicát és nyuszikat, ettünk epret egy eperfáról (nagyon finom volt, de nem ettünk sokat, mert nem tudtuk, hogy szabad-e). Gyűjtöttünk még egyebeket is, például jó sok tobozt.
A legjobb az volt, hogy végig eléggé esőre állt az idő és ezért elvittük az esernyőket (nekem van egy szép új), és néha kinyitottuk a biztonság kedvéért és úgy sétálunk a szomszédos utcákban. Végül is nem esett egyáltalán míg hazaértünk, de azért mindig jó, ha van az embernél esernyő.
Délután meg a Mama elment a Barnussal tankolni meg boltba, és akkor én a Papával jól megbeszéltem, hogy szegénynek fáj a lába (meghúzta) és, hogy nekem is volt, hogy fájt, és akkor sírtam, és kaptam rá Hello Kitty-s ragtapaszt és attól jobban lett.
A Mamáék végül hoztak a Papának egy krémet a lábára és reméljük, hogy ettől jobban lesz. Utána nagy vizezést rendeztünk, mert ki kellett üríteni a kismedencéből a vizet, és abban mi nagyon segítettünk a Mamának a kisvödörrel, meg a vitaminos műanyag tartóval.
Vacsora után én a Papával fürödtem (vagyis egyedül, mert a Papa kint maradt), a Barnus meg a Mamával fönt zuhanyozott.
Mostanában a macis meséket szoktuk mesélni este, ma is az volt, a Barnusnak meg a Kockapacis, de azt én már nem hallgattam meg, mert mentem aludni a Mamával.
Délelőtt a Mamával elmentünk a környékre sétálni, felfedezni, hogy mik vannak. Kerestünk pitypangokat, láttunk kutyust, cicát és nyuszikat, ettünk epret egy eperfáról (nagyon finom volt, de nem ettünk sokat, mert nem tudtuk, hogy szabad-e). Gyűjtöttünk még egyebeket is, például jó sok tobozt.
A legjobb az volt, hogy végig eléggé esőre állt az idő és ezért elvittük az esernyőket (nekem van egy szép új), és néha kinyitottuk a biztonság kedvéért és úgy sétálunk a szomszédos utcákban. Végül is nem esett egyáltalán míg hazaértünk, de azért mindig jó, ha van az embernél esernyő.
Délután meg a Mama elment a Barnussal tankolni meg boltba, és akkor én a Papával jól megbeszéltem, hogy szegénynek fáj a lába (meghúzta) és, hogy nekem is volt, hogy fájt, és akkor sírtam, és kaptam rá Hello Kitty-s ragtapaszt és attól jobban lett.
A Mamáék végül hoztak a Papának egy krémet a lábára és reméljük, hogy ettől jobban lesz. Utána nagy vizezést rendeztünk, mert ki kellett üríteni a kismedencéből a vizet, és abban mi nagyon segítettünk a Mamának a kisvödörrel, meg a vitaminos műanyag tartóval.
Vacsora után én a Papával fürödtem (vagyis egyedül, mert a Papa kint maradt), a Barnus meg a Mamával fönt zuhanyozott.
Mostanában a macis meséket szoktuk mesélni este, ma is az volt, a Barnusnak meg a Kockapacis, de azt én már nem hallgattam meg, mert mentem aludni a Mamával.
Saturday, June 20, 2009
Házavató buli 2.
Képzeljétek, ma is volt nálunk házavató buli, ez már a második,és jöttek a vendégek, és iszonyú jól szórakoztunk.
Először az Amber-ék jöttek, ő az a néni, aki segített nekünk megtalálni ezt a házat. Nagyon tetszett nekik minden, amikor megmutattuk, hogy mi hogyan változott meg (mert ők még csak régen látták utoljára, amikor még nem így voltak a dolgok, mint most). Hoztak ajándékot is, egy szép szélcsengőt és egy mécsestartót és mi is adtunk nekik, mert hamarosan pici babájuk fog születni.
Aztán megjött Erika és picit később elkezdtek érkezni a többiek is.
Itt voltak a Marciék, a Liliék, Jordiék és a Corvinék is, meg még sok felnőtt.
A Mama kitette a medencét is, mert nagyon meleg volt, és iszonyú jó volt ki-be ugrálni bele. Nagyon sokat szaladgáltunk is, meg néha ettünk egy kicsit, és aztán mentünk vissza szaladgálni.
A végére jól kifáradtunk, meg este is lett, úgyhogy a vendégek hazamentek, mi meg fürödni. Utána még gyorsan zongoráztam egyet aztán mentünk aludni. Jó késő lett már addigra!
Először az Amber-ék jöttek, ő az a néni, aki segített nekünk megtalálni ezt a házat. Nagyon tetszett nekik minden, amikor megmutattuk, hogy mi hogyan változott meg (mert ők még csak régen látták utoljára, amikor még nem így voltak a dolgok, mint most). Hoztak ajándékot is, egy szép szélcsengőt és egy mécsestartót és mi is adtunk nekik, mert hamarosan pici babájuk fog születni.
Aztán megjött Erika és picit később elkezdtek érkezni a többiek is.
Itt voltak a Marciék, a Liliék, Jordiék és a Corvinék is, meg még sok felnőtt.
A Mama kitette a medencét is, mert nagyon meleg volt, és iszonyú jó volt ki-be ugrálni bele. Nagyon sokat szaladgáltunk is, meg néha ettünk egy kicsit, és aztán mentünk vissza szaladgálni.
A végére jól kifáradtunk, meg este is lett, úgyhogy a vendégek hazamentek, mi meg fürödni. Utána még gyorsan zongoráztam egyet aztán mentünk aludni. Jó késő lett már addigra!
Wednesday, June 17, 2009
Kenuzás a Mendota tavon
A Papa ma délután azt javasolta, hogy menjünk el kenuzni! Mindenkinek nagyon tetszett az ötlet, úgyhogy pihenés után el is indultunk és hamarosan készen álltunk beülni a hajóba.
Nagyon jó kis kenu volt, mi középen ültünk a Borival egy pár mentőmellényen.
Volt saját evezőnk is, de egy idő után már inkább abbahagytuk az evezés segítést és inkább eszegettünk. Nekem iszonyúan tetszett az egész kenuzás, és a Bori is azt mondta, hogy neki is, de ő azért a felénél elkezdte mondogatni, hogy menjünk vissza és elkérte a pici alsziját, meg odakéretzkedett a Papához közel.
Nagyon vigyázott rá, hogy az alszi ne essen bele a vízbe, mert azt mondta, hogy akkor a kacsák megennék. Szerintem nem.
Minden esetre jó messzire beeveztünk, láttunk vitorlás hajókat, motorcsónakosokat, kajakozókat és még vízisíelőket is. Voltak jó kis hullámok is.
Én legszívesebben belelógattam a kezem a vízbe,
olyan jó kellemes volt, és azon lamentáltam hangosan, hogy vajon hol vannak a halacskák, amik elvileg ott élnek, és hogy vajon vannak-e ott cápák meg ráják. Végül arra jutottam, hogy valószínűleg nincsenek, mert ez édes víz, ugyebár.
Kieveztünk egészen közel a Picninc Point-ig és onnan megnéztük a várost.
Aztán visszaértünk a kikötőbe és visszavittük a hajót, levettük a mellényeket és elsétáltunk a közeli kiülős teraszra, ahol kaptunk finom hot dogot vacsorára, na meg aztán fagyit is! Nagyon klassz volt!
Este itthon még egy kicsit gyakoroltam a biciklizést a Papával, aztán segítettem a Mamának mosni és már mentünk is fürödni és aludni.
Remélem, máskor is megyünk kenuzni, mert én azt nagyon szeretem!

Nagyon jó kis kenu volt, mi középen ültünk a Borival egy pár mentőmellényen.
Volt saját evezőnk is, de egy idő után már inkább abbahagytuk az evezés segítést és inkább eszegettünk. Nekem iszonyúan tetszett az egész kenuzás, és a Bori is azt mondta, hogy neki is, de ő azért a felénél elkezdte mondogatni, hogy menjünk vissza és elkérte a pici alsziját, meg odakéretzkedett a Papához közel.
Nagyon vigyázott rá, hogy az alszi ne essen bele a vízbe, mert azt mondta, hogy akkor a kacsák megennék. Szerintem nem.Minden esetre jó messzire beeveztünk, láttunk vitorlás hajókat, motorcsónakosokat, kajakozókat és még vízisíelőket is. Voltak jó kis hullámok is.
Én legszívesebben belelógattam a kezem a vízbe,
olyan jó kellemes volt, és azon lamentáltam hangosan, hogy vajon hol vannak a halacskák, amik elvileg ott élnek, és hogy vajon vannak-e ott cápák meg ráják. Végül arra jutottam, hogy valószínűleg nincsenek, mert ez édes víz, ugyebár.Kieveztünk egészen közel a Picninc Point-ig és onnan megnéztük a várost.

Aztán visszaértünk a kikötőbe és visszavittük a hajót, levettük a mellényeket és elsétáltunk a közeli kiülős teraszra, ahol kaptunk finom hot dogot vacsorára, na meg aztán fagyit is! Nagyon klassz volt!
Este itthon még egy kicsit gyakoroltam a biciklizést a Papával, aztán segítettem a Mamának mosni és már mentünk is fürödni és aludni.
Remélem, máskor is megyünk kenuzni, mert én azt nagyon szeretem!
Tuesday, June 16, 2009
Bori szólt, Bori mászott
Ma délelőtt átjött Selena játszani a gyerekekkel, én meg kaptam egy kis szabadidőt. Jól szórakoztak (bár az elválás kicsit nehéz volt, de azért nem nagyon vészes), kipróbálták az összes új és régi játékot, odakint is sokat szaladgáltak. Borinak lett egy kis térd-bibije is, de szerencsére megtalálták ügyesen a Hello Kittys ragtapaszt, ami hamar orvosolta a bajt.
Miután hazaértem és Selena elment megebédeltünk, aztán vittem fel Borit az alváshoz. Már nekiláttam volna a szokásos peluscserének, mikor Bori egyszer csak ezt mondta:
- Selena már kicserélte a pelust. (Persze nem teljesen ilyen érthetően, de abszolút világos volt nekem, hogy ezt akarja mondani.)
És tényleg, mikor megvizsgáltam, látszott, hogy egy majdnem teljesen friss pelus van rajta!
Hogy micsoda kombinácsiós készsége van már: rájött, hogy éppen mit akarok csinálni, emlékzett, hogy nemrég kapott egy új pelust és kigondolta, hogy akkor most nem is kell új, megfogalmazta a mondanivalóját és felvilágostíott. Ejha!
Ezen kívül volt még egy újdonság: mikor felértem hozzá az alvás után, akkor éppen a szoba közepén állt és tartott az ajtó felé. Újabb ejha!
Nem világos, hogy pontolsan hogyan, de úgy látszik, ki tudott jönni a kiságyból (rendes rácsos ágy, legalsó álásban, eddig sose próbálkozott kimászni). A dolog elég mély nyomot hagyott benne, lehet, hogy esett is (bár nem hallottam puffanást), elég sokáig megszeppenten ült az ölemben utána és sírt. Mondjuk én is meglepődtem nagyon és mondtam is neki, hogy ezt nem szabad, mert veszélyes, de ez önmagában nem hiszem, hogy nagyon meghatotta volna.
Minden esetre este kicsit nehezen ment vissza az ágyba, talán most fél tőle egy kicsit, hogy újra kiesik?
Elképzelhető, hogy hamarosan átváltunk nagylány ágyra.
Miután hazaértem és Selena elment megebédeltünk, aztán vittem fel Borit az alváshoz. Már nekiláttam volna a szokásos peluscserének, mikor Bori egyszer csak ezt mondta:
- Selena már kicserélte a pelust. (Persze nem teljesen ilyen érthetően, de abszolút világos volt nekem, hogy ezt akarja mondani.)
És tényleg, mikor megvizsgáltam, látszott, hogy egy majdnem teljesen friss pelus van rajta!
Hogy micsoda kombinácsiós készsége van már: rájött, hogy éppen mit akarok csinálni, emlékzett, hogy nemrég kapott egy új pelust és kigondolta, hogy akkor most nem is kell új, megfogalmazta a mondanivalóját és felvilágostíott. Ejha!
Ezen kívül volt még egy újdonság: mikor felértem hozzá az alvás után, akkor éppen a szoba közepén állt és tartott az ajtó felé. Újabb ejha!
Nem világos, hogy pontolsan hogyan, de úgy látszik, ki tudott jönni a kiságyból (rendes rácsos ágy, legalsó álásban, eddig sose próbálkozott kimászni). A dolog elég mély nyomot hagyott benne, lehet, hogy esett is (bár nem hallottam puffanást), elég sokáig megszeppenten ült az ölemben utána és sírt. Mondjuk én is meglepődtem nagyon és mondtam is neki, hogy ezt nem szabad, mert veszélyes, de ez önmagában nem hiszem, hogy nagyon meghatotta volna.
Minden esetre este kicsit nehezen ment vissza az ágyba, talán most fél tőle egy kicsit, hogy újra kiesik?
Elképzelhető, hogy hamarosan átváltunk nagylány ágyra.
Monday, June 15, 2009
Torta. Csokikás! Minom!!!
Képzeljétek, ma van a szülinapom, két éves vagyok! Úgy örülök! És volt torta is, macis és csokikás, iszonyú finom, nagyon ízlett. Meg játékok, amit nagyon vártam már!
Reggel jó korán keltem, de aztán a Mama és a Papa között aludtam még egy sort. Aztán kértem kakaót és akkor a Mama és a Papa is mondták, hogy boldog szülinapot és kaptam sok puszit és aztán jött a Barnus is és ő is kérdezgette, hogy kinek van ma szülinapja, és akkor mondtam, hogy "Boji!". És akkor már nem bírtam tovább, le kellett menni megnézni az ajándékokat!
Minden ott volt, ahol a játékok szoktak lenni, de le volt takarva egy nagy piros lepellel és a Barnus segített leszedni azt és akkor megláttam! Egy szuper beülős tűzoltóautót kaptam! Gyorsan ki is próbáltam. Nagyon tetszik!
Aztán észrevettem a konyhát is, amit szintén én kaptam és annyira szuper, hogy csak na!
Ráadásul a szekrénykékben voltak még elrejtve plusz ajándékok is, egy mozgóképes könyv és két macis! Hú, hát ezeknek is nagyon-nagyon örültem.
Aztán mindent gyorsan használatba is vettünk, például a Barnus tologatott engem a tűzoltóautóban
meg főztünk gyorsan finom leveseket.
De a reggeli mókáak ezzel nem volt vége, mert a Mama bejelentette, hogy akkor most menjünk el a Micah-ékhoz játszani! Nagyon örültünk ennek, és gyorsan be is ültünk az autóba, hogy indulhasunk mielőbb.
Kiderült, hogy a Toby-nak is most volt a szülinapja nemrég, és ő egy ugrálóvárat kapott, amit kint is lehet használni az udvaron, úgyhogy abba gyorsan be is mentünk ugrálni. Ezen kívül még hintáztunk is egy csomót, meg Bingo kutyusoztunk.
Jó fáradtan értünk haza, pihentünk, és utána megint irány ki, ugyanis a Mama felfújta és feltöltötte pihenés alatt a Barnus új medencéjét! Iszonyú nagyot pancsoltunk benne!
Hamarosan megjöttek Samék is, és akkor már hármasban pancsoltunk, csúszdáztunk, locsoltuk egymást. Egészen vacsoráig.
És a vacsora végén jött a tortám!
Tényleg macis volt, ahogy kiválasztottam, és volt rajta két gyertya is, és égtek és mindenki elénekelte nekem a Happy Birthdayt! Nagyon-nagyon örültem! Aztán együtt elfújtuk a gyertyákat és eszegettünk a tortából.
Nekem az különösen tetszett, hogy a macik popójáról lenyalhattam a finom cukormázt.
Aztán a macikkal játszani is lehetett, mert azok igazi játékok.
Ja, és a Lanaéktól kaptam szuper ajándékokat is: egy Dorás játékot, piros csatikat és egy csodás sárga pöttyös ruhát, amit rögtön fel is vettem és mindenkinek megmutattam, hogy milyen csinos vagyok benne.
Este a meséhez az új macis könyveket választottam.
Hát, mondhatom, hogy ilyen szuper szülinapom még sosem volt!
Reggel jó korán keltem, de aztán a Mama és a Papa között aludtam még egy sort. Aztán kértem kakaót és akkor a Mama és a Papa is mondták, hogy boldog szülinapot és kaptam sok puszit és aztán jött a Barnus is és ő is kérdezgette, hogy kinek van ma szülinapja, és akkor mondtam, hogy "Boji!". És akkor már nem bírtam tovább, le kellett menni megnézni az ajándékokat!

Minden ott volt, ahol a játékok szoktak lenni, de le volt takarva egy nagy piros lepellel és a Barnus segített leszedni azt és akkor megláttam! Egy szuper beülős tűzoltóautót kaptam! Gyorsan ki is próbáltam. Nagyon tetszik!
Aztán észrevettem a konyhát is, amit szintén én kaptam és annyira szuper, hogy csak na!
Ráadásul a szekrénykékben voltak még elrejtve plusz ajándékok is, egy mozgóképes könyv és két macis! Hú, hát ezeknek is nagyon-nagyon örültem.Aztán mindent gyorsan használatba is vettünk, például a Barnus tologatott engem a tűzoltóautóban
meg főztünk gyorsan finom leveseket.De a reggeli mókáak ezzel nem volt vége, mert a Mama bejelentette, hogy akkor most menjünk el a Micah-ékhoz játszani! Nagyon örültünk ennek, és gyorsan be is ültünk az autóba, hogy indulhasunk mielőbb.
Kiderült, hogy a Toby-nak is most volt a szülinapja nemrég, és ő egy ugrálóvárat kapott, amit kint is lehet használni az udvaron, úgyhogy abba gyorsan be is mentünk ugrálni. Ezen kívül még hintáztunk is egy csomót, meg Bingo kutyusoztunk.
Jó fáradtan értünk haza, pihentünk, és utána megint irány ki, ugyanis a Mama felfújta és feltöltötte pihenés alatt a Barnus új medencéjét! Iszonyú nagyot pancsoltunk benne!

Hamarosan megjöttek Samék is, és akkor már hármasban pancsoltunk, csúszdáztunk, locsoltuk egymást. Egészen vacsoráig.És a vacsora végén jött a tortám!
Tényleg macis volt, ahogy kiválasztottam, és volt rajta két gyertya is, és égtek és mindenki elénekelte nekem a Happy Birthdayt! Nagyon-nagyon örültem! Aztán együtt elfújtuk a gyertyákat és eszegettünk a tortából.
Nekem az különösen tetszett, hogy a macik popójáról lenyalhattam a finom cukormázt.
Aztán a macikkal játszani is lehetett, mert azok igazi játékok.Ja, és a Lanaéktól kaptam szuper ajándékokat is: egy Dorás játékot, piros csatikat és egy csodás sárga pöttyös ruhát, amit rögtön fel is vettem és mindenkinek megmutattam, hogy milyen csinos vagyok benne.

Este a meséhez az új macis könyveket választottam.
Hát, mondhatom, hogy ilyen szuper szülinapom még sosem volt!
A nyár hivatalosan is elkezdődött
Barnus mától augusztus végéig nem jár oviba, úgyhogy hivatalosan kitört nálunk a nyári szünet!
Ennek egyik jele, hogy végre sikerült meggyőzni az uraságot arról, hogy vágjuk le a haját (utálja), úgyhogy péntek este jó picire levágtam neki, és azóta is alig tudunk beltelni vele, hogy milyen csinos lett.
Nem tervezünk semmilyen hatalmas utazást erre a nyárra, viszont sok érdekes dolog van itt a városban meg a környéken, amit szeretnénk kipróbálni, úgyhogy igyekszem minden napra valami érdekeset kitalálni.
Ma például Micahékhoz mentünk látogatóba: kipróbáltuk a szuper ugrálóvárukat, hintáikat és persze az össze játékot, ami fellelhető a házban és odakint.
Nagyon jól szórakoztunk. Borinak külön élmény volt Bingo kutyus, jó sokat simogatta egész meglepő gyengédséggel. Bingo meg nagyon örült a gyerekek tízóraizása folyományaként a földre került sok-sok ennivalónak.
Szóval, hajrá nyár!
Ráadásnak pedig itt van jó pár kép a kerítésről, közelebbről:
A nagy kapu, ami a garázs és a ház között van (ez a ház hátsó része a fedett kiülős résszel).
A kert (hátrafelé nézve) jobb oldali része.
És a bal oldal, a kikerült fával (ennek a nagy fának csak a fele a miénk, így befelé kerültünk).
A hátsó oldal, itt is van egy kis kapu.
Ennek egyik jele, hogy végre sikerült meggyőzni az uraságot arról, hogy vágjuk le a haját (utálja), úgyhogy péntek este jó picire levágtam neki, és azóta is alig tudunk beltelni vele, hogy milyen csinos lett.

Nem tervezünk semmilyen hatalmas utazást erre a nyárra, viszont sok érdekes dolog van itt a városban meg a környéken, amit szeretnénk kipróbálni, úgyhogy igyekszem minden napra valami érdekeset kitalálni.
Ma például Micahékhoz mentünk látogatóba: kipróbáltuk a szuper ugrálóvárukat, hintáikat és persze az össze játékot, ami fellelhető a házban és odakint.
Nagyon jól szórakoztunk. Borinak külön élmény volt Bingo kutyus, jó sokat simogatta egész meglepő gyengédséggel. Bingo meg nagyon örült a gyerekek tízóraizása folyományaként a földre került sok-sok ennivalónak.Szóval, hajrá nyár!
Ráadásnak pedig itt van jó pár kép a kerítésről, közelebbről:
A nagy kapu, ami a garázs és a ház között van (ez a ház hátsó része a fedett kiülős résszel).
A kert (hátrafelé nézve) jobb oldali része.
És a bal oldal, a kikerült fával (ennek a nagy fának csak a fele a miénk, így befelé kerültünk).
A hátsó oldal, itt is van egy kis kapu.
Sunday, June 14, 2009
Kirándulás New Glarus Woods-ba
Kirándulni jóóóó! Én nagyon szeretek, és a Barnus is, és szerencsére a Mama és a Papa is, úgyhogy ma elmentünk, és ez után is sokszor fogunk, mert most már szép az idő, úgyhogy lehet.
Ma úgy kezdődött, hogy bepakoltunk az autóba. Sajnos nem lehetett rögtön beülni a Papa hátihordozójába, pedig nagyon szerettem volna, mikor megláttam, de az előbb a csomagtartóba került és mi meg beültünk a kocsiba, hogy elautózzunk a parkba, ahol kirándulni lehet. Mikor kiszálltunk, akkor viszont rögtön beültem, és örömömben rötyögni is kezdtem, annyira jó ott utazni.
Először mentünk egy rövid túrát (voltak ismeretterjesztő táblák is),
és én az eleje után szerettem volna sétálni picit, úgyhogy a Papa le is tett, és akkor megtanultam, hogy a kiálló gyökerekkel és botokkal vigyázni kell, mert könnyen elgáncsolják az embert. A Papa mondta, hogy nézzek a lábam el, úgyhogy néztem.
Aztán visszértünk oda, ahol az autó állt és kipróbálhattuk az ott lévő szuper játszóteret! 
Utána meg elővettük az ebédre valókat, eszegettünk, jól feltöltöttük az energia készleteinket.
Így aztán megint el tudtunk indulni sétálni, és most egy olyan túrára mentünk, ahol voltak számok is, 36-tól indult visszafelé! Nagyon jó volt, és a Papa hátáról, a Barnus meg a saját lábával szaladva kereste a számokat. Hamar körbe is értünk megint, a végén már én is sétáltam,
de akkorra már jól elfáradtunk, úgyhogy elindultunk hazafelé.
Úton haza megláttunk egy ígéretesnek tűnő fagyizót, úgyhogy ott megálltunk és jól teletettük a pocakunkat finomságokkal. Én különösen élveztem a puha padot, amin ültünk, jó sokat szórakoztam azzal, hogy ide-oda csúszkáltam rajta.
Délután még sokat játszottunk kint, a Barnus gyakorolta a biciklizést is, aztán meg együtt eltekertünk a Copps-ba kiválasztani, hogy holnap milyen szülinapi tortám legyen! Macisat választottam, belül csokikásat. Juj, de várom már a szülinapomat!
Ma úgy kezdődött, hogy bepakoltunk az autóba. Sajnos nem lehetett rögtön beülni a Papa hátihordozójába, pedig nagyon szerettem volna, mikor megláttam, de az előbb a csomagtartóba került és mi meg beültünk a kocsiba, hogy elautózzunk a parkba, ahol kirándulni lehet. Mikor kiszálltunk, akkor viszont rögtön beültem, és örömömben rötyögni is kezdtem, annyira jó ott utazni.
Először mentünk egy rövid túrát (voltak ismeretterjesztő táblák is),
és én az eleje után szerettem volna sétálni picit, úgyhogy a Papa le is tett, és akkor megtanultam, hogy a kiálló gyökerekkel és botokkal vigyázni kell, mert könnyen elgáncsolják az embert. A Papa mondta, hogy nézzek a lábam el, úgyhogy néztem.
Aztán visszértünk oda, ahol az autó állt és kipróbálhattuk az ott lévő szuper játszóteret! 
Utána meg elővettük az ebédre valókat, eszegettünk, jól feltöltöttük az energia készleteinket.Így aztán megint el tudtunk indulni sétálni, és most egy olyan túrára mentünk, ahol voltak számok is, 36-tól indult visszafelé! Nagyon jó volt, és a Papa hátáról, a Barnus meg a saját lábával szaladva kereste a számokat. Hamar körbe is értünk megint, a végén már én is sétáltam,

de akkorra már jól elfáradtunk, úgyhogy elindultunk hazafelé.Úton haza megláttunk egy ígéretesnek tűnő fagyizót, úgyhogy ott megálltunk és jól teletettük a pocakunkat finomságokkal. Én különösen élveztem a puha padot, amin ültünk, jó sokat szórakoztam azzal, hogy ide-oda csúszkáltam rajta.
Délután még sokat játszottunk kint, a Barnus gyakorolta a biciklizést is, aztán meg együtt eltekertünk a Copps-ba kiválasztani, hogy holnap milyen szülinapi tortám legyen! Macisat választottam, belül csokikásat. Juj, de várom már a szülinapomat!
Subscribe to:
Posts (Atom)