Nos, akkor én folytatom

Mamám azt mondta, most már elég nagy vagyok ahhoz, hogy tollába mondjam kalandjaimat, ezért így is teszek: mostantól fogva elmondom nektek saját szavaimmal, hogy mi minden történik velem itt, ebben a messzi országban.

Ma például nagyon csúnya idő volt, hideg és esős napra ébredtem. Ami nem elsősorban azért csúnya, mert hideg van és esik, hanem, mert rám kényszerítik a sapit és mindenféle meleg göcöket kell felvennem. Nem szeretem! Állítólag lesz még rosszabb is...

Na, mindegy, szóval ma is nekem kellett keltenem az egész családot (ez a szerep már csak rám marad mindörökre?), jött is Mama, ahogy szokott. Érdekes módon Papa is itthon volt, de nem maradt itthon játszani velem, hanem a reggeli után elment. Lehet, hogy azért, mert nem ettem túl sokat? Felül kell még vizsgálonom ezt a kanalas-papi evés dolgot, de egyelőre nem tágítok és jobban szeretek szopizni.

Szerencsére a játékok között sikerüt hamar rendet raknom, így indulhattunk az érdekes dolgok felé. Mama elmagyarázta, hogy kimegyünk az utcára, és utána még sok érdekeset mutat nekem. A kendőt választottam, nagyon szeretek a mama pocakjára erősítve utazni! Ilyenkor magasabban is vagyok, meg közelebb is a Mamához.

Elmentünk egy olyan helyre, ahol sok polc, könyv és ember volt, de sajnos nem tudtam kiolvasni egyiket se, mert a felnőttek nem engedték. Mama azt mondta, most nem az én kártyámat fogjuk használni, hanem az övét, úgyhogy nem is figyeltem, milyen könyveket nézegetett. Csak később mondta el, hogy a jógázásról vett ki könyveket, és meg is mutatta őket, jó vastagok, és tele vannak mindenféle furcsa pózban lévő emberekkel. Ja, és a hely neve, ahol voltunk: könyvtár (ugye, milyen okos vagyok?).

Aztán elmentünk az ismerős vásárlós helyre, és miután sikeresen leráztuk az eladókat, akiket a kedves mosolyommal csaltam magamhoz (kicst túlbuzgók voltak, de én rendületlenül mosolyogtam rájuk), Mama megkérdezett egy fehér köpenyes hölgyet arról, hogy milyen gyógyszert lehet nekem adni a betegségemre. Igen-igen, még mindig nem nagyon kapok levegőt, és furcsa hangokat adok ki néha (azt magyarázta Mama a hölgynek, hogy köhögök). Kaptam is egy érdekes dobozt végül a kezembe, de pont, amikor jobban megnézhettem volna a számmal, Mama kivette a kezemből. Hangot is adtam elképedésemnek: hát hogy döntsem el így, hogy jó lesz-e ez a gyógyszer, vagy sem. Mama megnyugtatott, hogy majd ő kigondolja, melyiket vegyük, végül ennyiben maradtunk.

Aztán Mama választott egy nagy dobozt egy alsó polcról, én meg választottam neki egy szép kék felsőt, hogy tudjon miben jógázni, ha már annyira akar oda járni. A nagy dobozt végül elég nehéz volt hazavinni (ezt onnan tudom, hogy folyton nyögdécselt a Mama a hazaúton), mert még egy klassz piros fotelt is vettünk, éééés, ezt én kaptam.
Itthon rögtön kipróbáltuk fotelt, meg is mutatom, hogy milyen:

Itthon az is kiderült, mi van a nagy dobozban. Elsőre érdekesnek tűnt, egy kerekeken guruló csöves izé, ami néha nagyon hangos és az ember orrába is tudják dugni. Na, ha nem találtátok volna ki, elmondom, Mama hogy hívja ezt: porszívó. És amikor az orromba dugják (érdekes, a sajátjukba nem dugják), akkor orszívós-porszívó. Mondjuk én ilyenkor inkább ordítós-porszívónak hívom, de tény, hogy miután abbahagyja az orrszívást, kicsit jobban leszek.

Mikor elfáradtam, Mama segített elaludni, és mire felébredtem, már a Papa is itthon volt! Úgy látszik már nem bánja az evés dolgot. Délután így az egész család együtt volt, és várásoltunk ennivalókat. Én kaptam egy érdekes új ennivalót, olyan rizses izé, Mama szerint ostya. Minden esetre a kekszit jobban szeretem, de azért ezt is megkóstoltam. A boltban találkoztunk néhány kollégával, páran oda is jöttek hozzám megcsodálni a játékaimat. Megvillantottam nekik a legszebb mosolyomat, de azt hiszem ez a gyerekekre nem hat, nem olvadtak el tőle. Nem értem.

Hazafelé Papa megcsúszdáztatott és meghintáztatott, imádtam:

Mire besötétedett jó el is fáradtam, nem is esett igazán jól a fürdés, már csak az ágyacskámba vágytam. Szerencsére több orrszívás nem volt, viszont a gyógyszereket megpróbálták belém diktálni, ellenálltam, de győztek...

Átadom a pennám...

... mostantól (amikor csak bokros teendői engedik) Barnus maga fogja írni ezt a naplót.
Azért néha lehet, hogy ideenged?!

Jóga

Ma sikerült eljutnom jóga órára, fantasztikus volt!

Barnus még mindig elég náthás, sajnos ez megnehezíti neki a szopizást és persze köhög is, meg minden ami ezzel jár. Az éjszaka ennek ellenére egész jól telt, csak kétszer ébredt és gyorsan vissza is aludtunk.

Ma baba-mama találkozó lett volna nálunk, de lemondtam, mert egyrészt nem akartam megbetegíteni a többi babát is, másrészt Barnus is nyűgösebb ilyenkor. Aztán kiderült, hogy Dávid épp most lábal ki ebből a betegségből, Bátor már 2 hete megkapta, Zoe meg szintén most van benne, ahogy Barnus. Szóval mindenki betegecske, úgy látszik ez a vírus szépen végigjár a városon. Azért mi még szerencsések vagyunk, Barnusnak nincs láza, és az orrfolyáson kívül jól érzi magát. Úgy látszik tényleg erősösik az immunrendszere a sok piszoktól, amit megeszik. :)

Délelőtt így nyugiztunk itthon, aztán alvás után kicsit átmentünk Katiékhoz, mert Dia végül is elment hozzá Bátorral kicsit együtt játszani. Barnus csendeske volt, és Dávid úúúgy szerette volna megölelgetni, ahogy szokta, de nem lehetett, mert féltünk, hogy átmegy rá megint a kórság.

Délután megint tudtunk beszéli az otthoniakkal (nagyi + nagybácsi), tök jó ez a Skype! Aztán megjött Bence és elindultam a jógára. Ez is a YMCA-ben van, ugyanott, ahol a hipp-hopp volt (utóbbiról végül is lemondtam). Egy nagyon kedves, britt akcentusú lány tartja. Ashtanga jóga, ami azt jelenti, hogy nem ez egyes pozíciókat tartjuk ki (az a hetha jóga), hanem inkább egymás után, folyamatosan vannak a pozíciók. Nekem nagyon tetszett, elég ügyes is voltam, és nagyon jó érzésem lett tőle. Vicces, most voltam először olyan mozgásórán, amin férfiak is voltak, elég érdekes volt.

Itthon Barnus már nagyon várt, de jól elvoltak Apával, csak már 7 óra volt, fürdésidő. Együtt pancsiztunk aztán ment is aludni a kislegény.

Itt van egy kép róla a régi-új sapijában (ez volt ugyanis az egyik első ruhadarab, amit vettünk neki, mikor még a pocakban volt, és mostanra pont jó is lett rá).
Most már kell az őszi felszerelés, mert hidegebbre fordult az idő.

Egy napom (írta: Valkó Barnabás)

Olyan jó éjszaka odabújni Anyához! Ha felriadok álmomból, és megijedek egyedül a sötétben, csak hívnom kell, és (kicsit álmos szemekkel, de) gyorsan megjelenik és odabújik hozzám, finom tejcit ad nekem! Most, hogy beteg vagyok, még többször van szükségem erre a melegségre, és mindig olyan hamar megnyugszom tőle.

Így reggel vidáman tudom ébredni, kukorékolok is jó hangosan, hogy észrevegyék: felébredtem!
Ma Anya kicsit fáradtan köszöntött reggel, ezért gyorsan megnéztem, Apa vajon felébredt-e már.
Mikor erről meggyőződtem, szépen körülnéztem a lakásban, melyik játékomat hová próbálták meg elpakolni a szüleim este. Szerencsére minden megvolt, gyorsan vissza is állítottam a rendet közöttük, nehogy már minden egy kupacba legyen fetornyozva! Szépen szétszórtam őket a szőnyegen, hogy jól át lehessen látni, mi hol van.

Apa sajnos egy idő után elment dolgozni, így egyedül maradtunk Anyával, aki megpróbált mindenféle kanalas kajákat a számba rakni, de ezúttal sikeresen ellenálltam. Mondjuk már kicsit el is pilledtem eddigre, úgyhogy muszáj volt a szememt dörzsölgetni, és hát ilyenkor Anya kicsit mérges, mert belemegy a papi a szemembe-fülembe-hajamba. Én ezt nem bánom, csak utána ne kellene mindig lemosni! Na, azt nagyon utálom!
Most meg még ez a fránya orrfolyás is volt! Nem volt jó kedvem ettől!

Valahogy mégsem sikerült rögtön elaludnom, ahogy betettek az ágyba, inkább azon keseregtem, hogy Mamácskám ott akar hagyni engem egyedül. Nem is engedtem el egykönnyen! Végül egy kis tejci hatására elnyomott az álom, és csak arra emlékszem, hogy felriadok és a rácsos ágyamban találom magam. Ennek nem örültem túlzottam, de szerencsére Anya ott volt valahol a lakásban és meghallotta a méltatlankodásomat, jött is azonnal. Kaptam megint tejcit, visza is aludtam, de ekkor hangos kopogtatással zavartak fel.

Egy idegen néni érkezett, Anya azt mondta, ő Erika, itt lakik a házban, és ő is magyar. Értettem is, amit mondott, meg aranyos is volt, úgyhogy nevettem rá. Ő meg becézgetett és elmesélte az élettörténetét.
Olyan sokáig volt itt, hogy még az ebédről is majdnem lemaradtunk.
Közben kivilágosodott minden, Anya szerint: "Jé, visszajött az áram!", hát ez nem tudom mi, de jó volt újra mindent élesen látni.

Az ebédet végül is a sokemberes helyen költöttük el, ott, ahová majdnem minden nap elzarándokolunk (remélem egyszer megértem majd, miért???). Anya kapott csirkét (nem adott belőle), nekem meg egy kekszit engedett kihalászni a kis dobozkából. Finom volt!

Hazafelé már megint kicsit álmos voltam, Anya annyit tud nézelődni ezen a fura, színes helyen!

Mikor hazaértünk már szinte leragadt a szemem, el is tudtam aludni az ágyikóban.
Azt hiszem, tudtam volna többet is aludni, de felriadtam arra, hogy Anya hangosan beszél a levegőbe. Hívtam, hogy jöjjön, jött is, de aztán megint beszélni akart a levegőbe, és nem engedte, hogy a füléről leszedjem azt a fura kiálló bigyulát. Inkább mindenféle érdekes tárgyakat adott nekem, hogy játsszak velük (nekem a kockás nadrágja tetszett a legjobban).

A levegő-beszélés után kaptam fincsiiiiit! Kék dolgot, amit nagyon szeretek, és kicsit mérges is voltam, hogy nem kaptam még többet belőle (de Anya szerint: "Elfogyott, Macika!").
Aztán már nagyon vártam, hogy mikor jön meg Apa, mert Anya mondta, hogy most már ideje lenne.
Végül megjött, hűűűű, de örültem neki. Alig tudtam leállítani a karjaimat, hogy ne csapdossanak már!

Ekkor már este volt, ezt onnan tudom, hogy kezdtem megint elfáradni és sötét is lett. Anya megeresztette nekem a vizet, hogy tudjak fürödni. Kíváncsi voltam, hogy ki fürdik velem, de végül egyedül maradtam a kádban. Sebaj, így is össze tudom vizezni őket!

A többire, ami ezek után történt nem nagyon emlékszem, csak a finom tejcsire a számban meg a kellemes érzésre, hogy alszom.
Ja, tudom, még egy pászor fel is ébredtem, és nagyon nem esett jól, hogy valamit a számba akarnak dugni, mert fájt a sebem, amit este szereztem (Apa szerint orraestem, hát fura íze van ennek az orraesésnek). Így aztán csak sírtam, sírtam, hogy fáradt vagyok és fááááááj!
Aztán egyszer csak kaptam valami fura, édes ízűt, és hamarosan már nem fájt, és csak a kellemes ellazulás maradt.

Betegecske

Nagyon úgy tűnik, hogy Barnus elkapta a lányoktól a hétvégén a betegséget. Folyik az orra, nem nagyon kap levegőt szegénykém (szerencsére láza nincs), és hát emiatt elég nyűgös is.

Az éjszakára is rányomta mindez a bélyegét, vagy 4-szer keltem hozzá, nem is tudtuk kipihenni magunkat. Szegény Bence megint 6-kor kelt, mennie kellett tanítani. Barnus 7-kor már nem tudott visszaaludni, pedig nem volt valami fényesen üde...
Úgyhogy elkezdtük a napot.

Ma délelőtt Sugar Beat-re mentünk Katiékkal. Most szépen komótosan tudtunk sétálni, mert időben elindultunk, és oda is értünk rendben.
Már elég hideg van, reggel olyan 15 fokot mutatott a hőmérő, úgyhogy a melegebb sapit és hosszú nadrágot kellett adni Barnusra. Konstatáltam is, hogy szereznünk kell pár meleg hosszúgatyót neki, mert ezekből nem sok volt a szekrényében. A nyári ruhákat meg lassan eltesszük.
A zeneóra nagyon tetszett Barnusnak, a végére megint nagyon belejött, csak hát persze pont akkor kellett eljönnünk. De nagyon sokáig már nem bírta volna, mert ahogy elindultunk hazafelé, szinte azonnal elaludt a kendőben.

Sajnos nem tudtam alvás közben letenni, mert ahogy hazaértünk felébredt, így játszottunk egy kicsit és nekiálltam ebédet készíteni. A kaját azonban már nagyon nyűgösen eszegette, látszott, hogy nagyon fáradt. Elaludni viszont nehezen tudott, végül szopi lett belőle, de még így is felriadt 20 perc múlva (amit sose szokott), s még a szopival se tudtam visszaaltatni, csak sírt keservesen. Végül egy kis ringatás-séta megnyugatta, akkor nagy nehezen visszaaludt.
Összesen kb. 3 órát aludt délután, de jó sokrszor felkelt közben, a végén már nem is számoltam, hányszor altattam vissza, mert mindannyiszor annyira rosszkedvűen sírt fel.
Bence érkezésekor éppen mind a ketten aludtunk a futonon...

Este még elmentünk bevásárolni, aztán együtt megfürödtünk Barnussal, aki aztán szépen ment is az ágyába.
Remélem holnapra jobban lesz, minden esetre estére már elővettem neki a melegebb takarót, már nagyon lehül a levegő. Lehet, hogy lassan be is kell fűteni?

Első kanadai babauszi

Sajnos az éjszakai egyszer ébredés nem maradt meg itthon, így reggel 7-kor kissé fáradtan konstatáltam, hogy ez a gyerek nem alszik vissza... De ilyenkor olyan jól elvan magában, hogy közben még tudtam kicsit pihenni. Egy idő után Bencéhez is beballagott pici fia, így ő is felkelt.

Délelőtt visszavittük az autót, és hazahozattuk magunkat, mert nagyon ronda, esős idő volt.
Barnus 10 körül már elég fáradt volt, aggódtam is, hogy hogy lesz ez az uszi, ugyanis az 11-kor kezdődött. De végül is jól alakult minden.

Odafelé picit aludt Barnus a kendőben, de az öltözködés közben felébredt, és az uszit elképesztően élvezte! Végig ezerrel csapkodta a vizet és vigyorgott. A foglalkozávezető nem volt túl profi, legalábbis az otthonihoz képest, de szerencsére mi még tudtuk az ottoni gyakorlatokat csinálni (Bence is ott volt), így nagyon jól szórakoztunk.
Főleg azt élvezte Kisprücsök, amikor Bence elúsztatta hozzám őt a faltól elrugaszkodva.

Mire hazaértünk már tényleg iszonyú fáradt lett Barnus, picit szopizott és már aludt is. Dél után valamivel aludt el és 3 előtt valamivel ébredt fel! Ennyi idő alatt sikerült is feltöltenem a hétvégi képeket az oldalára!

Ebédeltünk és aztán itthon játszottunk. Nem volt kedvem kimenni, mert végig sötét felhők voltak és ronda időjárás volt.

Bence olyan 7 körül ért haza, egy fogadáson volt, amit az újonan érkezetteknek szerveztek a tanszéken. Barnus már 8 előtt aludt, ma is csak 1-szer aludt nap közben.

Íme a beszámoló a hétvégéről - 3. rész, vasárnap

Borongós napra ébredtünk, de kipihenten! Barnus csak 4-or ébredt, meg fél 7-kor, de akkor még sikerült visszaaludnia, így fél 9-ig húztuk a lóbőrt!
A reggelit megint Curie-ék készítették (Bálint kicsit lebetegedett, ezért Éva segített Curie-nek palacsintát készíteni), mi addig Adrienn-nel hintáztunk, és sétáltunk a közeli tónál.

Megint olyan 12 körül indultunk el, most csak egy nagyon közeli túrát választottunk, mert elég rossz volt az idő. Egy vízesést néztünk meg. Ez a túra is nagyon jól esett, szépeket láttunk, és jókat beszélgettünk közben.
Itt látható kis csapatunk a folyóparton:


Hazafelé elkezdett esni az eső, úgyhogy gyorsan felszereltük az esővédelmet Barnus fölé, így nem áztunk meg.

Ebédre gyorsan összedobtunk egy tészta-kaját, közben meg már pakoltunk el sebesen, mert 3-kor el kellett hagynunk a házat. Ez sikerült is többé-kevésbé.

Összességében minden nagyon jól sikerül, nagyon jól éreztük magunkat, és mindenki úgy köszönt el, hogy reméljük, hamarosan megint csinálunk valami hasonlót.

Hazafelé sikerült nagyon jól jönni, 3,5 óra alatt hazaértünk háztól házig úgy, hogy még közben meg is álltunk egy pihenőre.

Jaj, annyira jól feltöltött ez a pár nap!

Sok-sok képet töltöttem fel Barnus oldalára a kirndulásról, akit érdekel, kukkantsa meg!

Íme a beszámoló a hétvégéről - 2. rész, szombat

Nagyon jót aludtunk az éjszaka, Barnus is csak egyszer ébresztett (jó sok lett így a tejcsi…), és reggel olyan fél 8 körül keltünk. A lányok sem bírták sokkal tovább az ágyban, viszont Éváék hála a füldugóiknak majd’ 10-ig aludtak.
Reggelire bagel volt lekvárral és kása. Kicsit lassan sikerült elindulni, a szendvicsek kenésével, az összekészüléssel és bepakolással végül olyan dél felé hagytuk el a házat.
Irány a park!
Kb. fél órát kellett autóval menni a bejáratig, ahol megvettük az autónként 12 dolláros belépőt.
Két rövid túrát terveztünk, mert babákkal nem lehet azért olyan nagy léptékben gondolkodni, mint azelőtt.
Először az ún. Whiskey rapids túrát tettük meg, elmentünk egy folyóig, majd azt követtük egy ideig, míg el nem értük a zúgókat (rapids), aztán visszakanyarodtunk az autókig.
Barnusnak nagyon tetszett a túrázás, mi pedig teljesen odavoltunk a klassz erdőért és a szép időért, finom illatokért. Nagyon jó érzés volt újra a természetben lenni, nagyon hiányzott.

Barnus így élvezte az erdőt:


A túra után kerestünk egy piknik helyet, ahol elfogyasztottuk a szendvicseket. Itt majdnem találkoztunk egy medvével (egy autóból szóltak nekünk, hogy felénk tart), de végül nem látogatott meg bennünket.

A második rövid túra egy tó körül (Peck lake) vezetett körbe, ez is nagyon szép volt. Barnus a végére elaludt, Ilona, a hat hónapos baba is jól viselkedett a hátihordójában a papája hátán. Adrienn, a három éves hősiesen gyalogolt és kereste a gombákat (Éváék gombát akartak szedni), bár a végére picit azért elfáradt, így a Papa nyakában fejezte be a túrát.

Estére mindannyian elpilledve értünk haza, és nagyon éhesek is voltunk. Vacsorára barbecue-csirke volt, Michael készítette, mind a három csirkét felfaltuk. A legvirgoncabb persze Adrienn volt, szerintem ő is aludt el a legkésőbb. Mi olyan fél 11 körül már elmentünk aludni (Barnus már 8 körül elaludt).

Íme a beszámoló a hétvégéről - 1. rész, péntek

Délelőtt elmentünk felvenni a bérelt autót. Most elég flottul ment a dolog, pedig általában váratni szoktak minket. Teljesen hihetetlen, de az otthoni nagyon béna nemzetközi jogosítványomat (ami lényegében egy kartonpapír, beleragasztva egy fénykép és van rajta egy aláírás és egy pecsét) simán elfogadják az autóbérlésnél…
Az autó egy Hyundai Accent, 3 ajtós, de megy, ez a lényeg (ja, és mint kiderült, nagyon jól fogyaszt, ami a mostani magas benzináraknál nem egy hátrány!). A babaülést benne hagytuk, így nem okozott gondot, hogy nincs hátul ajtó.

A terv az volt, hogy 3-kor indulunk Bálinték házától, de Curie 2-kor telefonált, hogy Bálint még elég rosszul áll a parketta-lerakással, így keressünk valami más megoldást. A parkettázást be kellett fejezni még pénteken, mert a szerszámokat, amik ehhez szükségesek jó drága pénzét bérelték és szerették volna visszavinni őket még aznap. Így Bence kapta magát és átment segíteni Bálintnak, hogy minél gyorsabban haladjon, mi meg egyedül mentünk Barnussal bevásárolni a szendvicsekhez, amik szombatra kellenek majd.

Végül is fél 5-kor mi elindultunk, míg Bálinték még picit parkettáztak. Így sem úsztuk meg a városból kifelé vezető úton a dugót, a 3,5 órás utat 5 óra alatt tettük meg. Igaz, közben egyszer megálltunk pihenni, és szerencsére Barnus elég sokat aludt út közben, de azért a végére már nagyon kifáradt, és nehezen tudott elaludni (ami jó sok ordizást jelentett nekünk).

Mégis mi értünk oda leghamarabb, valahogy Éva és Michael is csak utánunk értek oda, pedig nekik nincs is babájuk, akire fogni lehetne… Ők egyébként Waterloo-ból érkeztek, Michael az ottani egyetemen matematikus (számelmélettel foglalkozik), Éva pedig ázsiai művészeteket tanít (innen ismeri Curie-t, aki ázsiai irodalommal foglalkozik). Éva cseh származású, Michael kanadai.

Barnus az érkezés után felébredt, így nem fektettük le azonnal, pedig már fél 9 volt. Másodiknak Éváék érkeztek, ezután Barnust megfürdettük és letettem aludni. Curie-ék végül fél 11 körül értek oda, a két alvó lánnyal.

A felnőttek ezután jót beszélgettek éjszakába nyúlóan. Mi olyan fél 1 körül feküdtünk le.

A házról: cottage-nek hirdetik, de lényegében ez egy palota. Két emeletes, a földszinten van egy játékszoba biliárdasztallal, meg egy nappali kandallóval. Az első emeleten van egy óriási nappali kandallóval, egy étkező és egy óriási konyha minden jóval felszerelve. Plusz itt van egy háló egy mosókonyha és egy mosdó.
A legfelső szinten van a master bedroom egy saját fürdőszobával, egy gyerekszoba és még egy háló. Itt van egy külön fürdő is. Szóval nem kicsi a ház!

A lépcsők miatt végig frászban voltunk, nehogy Barnus leguruljon, és sajnos csak vasárnap délután vettük észre, hogy volt egy baba-biztonsági ajtó, amit fel lehetett volna tenni! Szóval igazán mindenre gondoltak!

Két kép a hétvégére

Gyorsan felteszek ide két képet, hogy tudjatok mit nézegetni a hétvégén.

1) Barnus csibészkedik a kuka körül (azaz: kis szemetesem)

2) Beájulás a szopis futonon

Még egy nyifi nap

Ma is kicsit nyiffancs volt az urság, most már nagyon remélem, hogy ennek hamarosan vége szakad, mert estére eléggé kikészültem. Még nem tört át a fog, talán holnap?

Bence 7 körül kelt, sajnos ez felébresztette Barnust is, aki már nem is aludt vissza a szopi után, így még el tudott búcsúzni a Scarborough-ba induló Papától. Ma órát tartott és office hour-ja is volt.
Délelőtt nem is csináltunk semmi különöset, csak tettünk-vettünk itthon, mert szerettem volna, ha alszik egy jó Barnus délelőtt. Hát, az altatás nem ment túl könnyen, végül is minden fegyvert bevetve kb. 10 körül aludt el, és egy fél órát aluszkált.

Ebédre sóban sült csirkét csináltam, ebből Barnus is kapott egy pici darabot, amit élvezettel rakosgatott a szájába (más kérdés, hogy lenyelni elég keveset sikerült). Megkóstolta a sült krumplit is, de persze mellette evett azért némi babakaját is.

Ebéd után mostunk, és a megszáradt ruhákért Barnust egy bobozban toltam le a szárítóskocsiban. Nekem tetszett, ő nagyon furcsállta. Visszafelé persze a kocsiba nem fért bele Barnus, a doboz és a ruhák is, így egy kicsit nehezebb volt feljönni, úgyhogy még tökéletesítenem kell a technikát.

A délutáni elalvást nehezítette az, hogy pont elkezdték nyírni a füvet, mikor elaludt volna Barnus... Utána viszont, mikor el tudtunk volna indulni egy kis sétára, hát nem beborult az ég, és elkezdett esni?
De addigra én már pont elég nyifizést hallgattam, így mégis elindultunk az esővédővel és esernyővel felszerelkezve. Elmentünk a könyvtárba a hétvégi túrához szerezni térképet, aztán meg a mall-ba vásárolni kaját.
Visszafelé már nem esett, és Papa is itthon volt, úgyhogy minden jóra fordult, és nagy pancsolást csaptunk a nap végén.

Egyelőre még a szopis futonról nincs kép, de tervezek készíteni, plusz csúszdázósat is hamarosan. Mindjárt teszek fel egy linket az Algonquin parkról meg a cottage-ról, ahová most hétvégén megyünk Bálintékkal és az egyik batátukkal (a lány cseh, a férj pedig matematikus). A kirándulás miatt a következő napokban nem írok majd, vasárnap este érünk haza, remélem akkor lesz energiám beszámolni a történtekről.

Kicsit nyűgös nap

Ma nem volt túl jó kedve Barnusnak, elég sokat nyifogott, én ezt a fog eljövetelére fogom.

Reggel olyan fél 8-kor keltünk, ami nem is rossz, most, hogy megvan az új szopis-futonunk szinte mindig visszaalszik még a 6-fél 7-es ébredés után, éljen!!!

Viszont ébredés után alig telt el egy fél óra és már kezdte dörzsölni a szemeit, mintha álmos lenne. Még a szokásos együtt elköltött renggelinket se tudtam befejezni vele, nem volt hajlanó enni, csak nyifogott, úgyhogy vittem is az ágyba. Nagy nehezen elaludt, erre puff, megszólalt a telefon. Persze felébredt, úgyhogy gyorsan letettem a telefont, és megszoptattam, na erre szerencsére már nem tudott mást tenni, mint elaludni.
De nem tartott sokáig az álma, hamarosan már fent volt.

Dél körül elindultunk a hozzánk közel lévő Value Village-be (infó a honlapjukon), ami lényegében egy nagy garage sale. Szereztem neki néhány sapit (mostanában elhagytunk kettőt is, így vészesen megfogyatkozott a sapkaállományunk), meg egy téli overált is, utóbbit 6 dollárért.

Ebédre avokádót kapott banánnal, sk. készítettem neki (villával széttörtem egy avokádót és két banánt, 4 adag lett belőle), egy adag 3/4-ét meg is ette, pedig előtte a boltban megevett egy kekszit. És utána még kért a pizzám széléből is egy kicsit. Ez utóbbi persze inkább csak kíváncsiskodás volt, de megkóstolta derekasan.

Délután beszéltünk Skype-on nagyijával, aztán elindultam a YMCA-be hip-hop tánc órára. Háááát, elég béna voltam, de szerencsére nem tűntem ki a többiek közül... A tanár nagyon ügyes táncos, de a tanítást még gyakorolnia kell. Azt gondoltam, hogy még a jövő héten elmegyek egyszer, aztán meglátom, hogy van-e értelme a dolognak.

Barnusra a távollétemben Bence vigyázott, azt mondta, hogy mikor elmentem Barnus elég kétségebeesetten bejárta az egész lakást, keresett engem. Aztán, mikor nem talált, sírt is egy sort, de sikerült megnyugtatni. Viszont minkor hazaértem, nagyon örült nekem, ahogy meghallotta a hangomat olyan lelekesen trappancsolt kifelé! Ezért az örömért azon a kis arcon érdemes élni!

Este Bence is elment a YMCA-be focizni, azt mondta, jó volt, sok latin-amerikaival focizott, akik nagyon ügyesek voltak. Sokan is voltak, ezért cserélgették a csapatokat (aki gólt kapott, annak le kellett mennie). És még sérülést is szerzett, remélem holnapra jobban lesz a térde!

Barnus könnyen elelaudt este, holnap biztos jobb napunk lesz!

(Tettem fel új képeket a honlapjára, ait érdekel kukkantsa meg!)

Beléptünk

... a YMCA-be! Így most már akár minden nap mehetünk mozogni a tőlünk kb. 10 percre lévő fitness klubba. Nekem a jóga foglalkozások és egy tánc-óra tetszik, Bencének focizni is lesz alkalma itt, Barnust meg játszani és babaúszásra fogjuk vinni.

Délelőtt volt az első Sugar Beat-es óránk, ami egy zene-foglalkozás. Ide Katival és Dáviddal együtt fogunk járni, nagyon jópofa a dolog.
Kb. 6-8 gyerek van a csoportunkban, Barnus a legkisebb (a többiek egy kivételével már mind tudnak járni), ami nem baj, mert így legalább van kihívás neki.
A foglalkozáson mindenféle énekeket énekelünk a babáknak, meg mozgásos feladatok is vanak. Van olyan is, hogy a babák dobot, csörgőt kapak a kezükbe, és a végén a tanár (Faria) még furulyázott is nekik.

Picit elkéstünk a foglalkozásról, így a fiúk elégé csodálkozak, hogy hova is csöppentek (már ment az óra, mikor bekapcsolódtunk), de a végére már teljesen jól érezték magukat. Kár, hogy pont ekkor kellett eljönni! De minden héten kedden lesz most ez az óra decemberig.

Mikor Bence hazajött Scarborough-ból (órát tartott és office hour-ja volt) elindultunk beiratkozni a YMCA-be. Barnust sikerült beiratni egy újonan indított babaúszás tanfolyamra, így úgy döntöttünk, hogy megéri belépnünk, és mindenféléket mozogni itt. Az a szerencse, hogy akár egyedül is el tudok ide menni Barnussal, mert vállalnak gyerekmegőrzést is arra az időre, amíg az ember mozog náluk.
Kaptunk fényképes igazolványt is, igaz Barnus a fotózást először átaludta, de aztán mikor minket körbevezettek az épületben végül is felébredt, így az ő kártyájára is került kép!

A soron következő fogacskája már látszik is az ínyében, és holnap szerintem a másik is áttöri, mert már az is nagyon fehéredik. Ezek elég könnyen kijött, remélem a többivel se lesz gond majd később!

Első babysittingem

Ma pár órára két gyerekem volt. Hát, nem könnyű dolog!

Reggel Kati áthozta Dávidot, mert orvoshoz kellett mennie, és megkért, hogy vigyázzunk rá addig. Szívesen vállaltam, Dávid nagyon okos fiú, élmény vele lenni. Ráadásul a fiúk megkedvelték egymást, így még kicsit könnyebb is a dolgom Barnussal, ha Dávid itt van. Persze ha Kati is itt van, azért az más, most először kellett egyedül boldogulnom kettejükkel. Igaz, Bence is itthon volt, de Dávid őhozzá nincs igazán hozzászokva, meg neki más dolga is volt.

Szóval összességében jól boldogultunk, igyekeztem Dávidot folyamatosan lefoglalni, nehogy feltűnjön neki a mamája hiánya. Ez jól sikerült, plusz a reggelinkbe is beszállt (pedig elvileg már evett otthon), evett egy kis felnőtt-cerealt, meg utána még Eggo-t is! Nagyon édesen tudja ám mutatni, hogy mit szeretne! Őt már nem lehet csak úgy odébbvinni, ha valami rosszat csinál, meg kell neki mondani, hogy mit szabad és mit nem. A végére már teljesen otthonosan érezte magát nálunk, még az ágyon is ugrált! Kb. 2 órát töltöttünk együtt.
Ami igazán nehéz volt a dologban az az, hgy egyszerre mindkét gyerekre kell figyelni, és hát persze Barnusnak nem tudtam annyi figyelmet adni, mint mikor egyedül van, ami tök rossz érzés volt utólag.

Mikor Kati eljött Dávidért mi is elindultunk, a YMCA-be mentünk beiratkozni. Nem jártunk sikerrel, mert bonyodalom támadt a babaúszás körül, amire pedig szerettünk volna beiratkozni. Így egyelőre nem sikerült a membership kiváltása. Délután tudtam telefonon beszélni a kordinátorral, aki nagyon aranyos volt, és valószínű, hogy miattunk (is) elindítanak még egy csoportnyi babaúszást, mert az előző két csoport már betellt. Így holnap talán már rendben be tudunk iratkozni végre.

Délután még elmentünk a könyvtárba nézelődni útikönyveket, a hétvégén ugyanis túrázni fogunk. De erről majd később írok.

Ja, és észrevettem, hogy Barnusnak megint nő két foga! A felső két szélső mettszőfog már ici lyukat vájt az ínyébe, napok kérdése és láthatóak lesznek!!! Most elég jólviseli a dolgot, nem látom, hogy nyűgös lenne emiatt.

Vendég a háznál

Reggel sokáig aludtunk, ami jól is jött, mert délután vendégeink érkeztek Bálinték személyében. Nagyon jól éreztük magunkat velük.

Barnus a kétszeri ébredés mellett egészen fél 9-ig aludt reggel a tegnapi hosszú délutáni alvásnak köszönhetően, így egészen kipihenten ébredtünk!
Délelőtt kellett egy kis bevásárlást csinálnunk, amiből persze megint elég nagy költekezés lett... De megígértük magunknak, hogy ezenetúl csak akkor megyünk a mall környékére, ha tényleg nagyon kell onnan valami, mert szinte elkerülhetetlen, hogy az ember pénzt kötsön ha beteszi oda a lábát...

Ebédre finom steak-et ettük. Itt is ki kell próbálni a mindenféle husikat, hátha találunk olyan finomat, mint a brazil steak-husik voltak!

Délután Barnus tele volt energiával, ezért elég nehéz volt lefektetni. Amíg én skype-oltam Dóri barátnőmmel, addig Bence próbálta meg letenni Barnust kevés sikerrel. Így egy ideig tv-ztek, aztán játszottak. Végül olyan fél 5 körül sikerült elaltatnom az uraságot, így egy fél órát aludt Bálinték megérkezéséig.

A felnőttek jót beszélgettek, Ilona hintázott, Adreinn lufizott és labdázott, Barnus meg alig győzte lesni, hogy miket csinál a nagylány. Teljesen odavan érte!
Aztán lementünk a parkba, és Ilona ott is hintázott (Barnus is), nagyon élvezte. Úgy ült a hintában, mint egy kis buddha!

Vacsorára melegszendvics volt görögsalátával, és desszertnek meg jó kis rétest ettünk, amit Bálinték hoztak. Sk. szedték hozzá az almát!

Barnus egészen fél 9-ig jól bírta a vendégséget, mikor pedig elmentek a vendégek, gyorsan megfürdettük, és gondoltam hamar elalszik. De nem így lett, még tele volt energiával a szopi után is, úgyhogy jó időbe telt, míg elaludt. Megint kíváncsi leszek az eredményre reggel?!

Ja, a futon klasszul bevált az éjszakai szopikhoz, annyira, hogy már pár nappali etetést is ott folytattunk le. Nagyon kényelmes!

Még egy futon

Szombat van, tehát garage sale-eztünk. Szereztünk is egy klassz futont 25 dollárért!

Az éjszaka elég jól telt, kétszer ébredt csak Barnus, ami szokásosnak mondható, így egész kipihenten ébredtünk. Ugyan nem volt pénteki újságunk, amiből általában kiderül, hogy hova érdemes menni, de az internetről szereztünk egy címet, amit meg akartunk nézni, így reggel elindultunk a szokásos szombat délelőtti nézeglődésre.

Végül is ez az előre kinézett cím nem bizonyult túl érdekesnek, viszont út közben találtunk másik két helyet, és csináltunk is két jó boltot.

Az egyik egy szövet télikabát volt (hosszú, fekete, olyan színházba járós szerű) 2 dollárért. Még nem tudom pontosan mire lesz jó, de ennyiért nem lehetett otthagyni, teljesen jó állapotban van, szinte alig hordhatták.

A másik pedig a futon! Már régóta gondolkodtunk azon, hogy hogyan lehetne kicsit jobbá tenni az éjszakai keléseket, hogy legalább Bence tudjon rendesen pihenni. Otthon volt erre a célra Barnus szobájában egy kanapénk, így éjszaka ott altattam vissza Barnust, hogy Bence ne ébredjen fel emiatt. Itt eddig a mi nagy ágyunkat kellett erre a célra használni, mert nem volt más megoldás. Most viszont!
Ez egy ággyá alakítható kanapé, nagyon kényelmes, és elég hosszú ahhoz, hogy el tudjak feküdni rajta, meg elég széles, hogy Barnussal ketten odaférjünk. Úgyhogy gyorsan lecsaptunk rá, és még azt is sikerült elérni, hogy elhozzák hozzánk kocsival, a srác még a felcipelésben is segített. Iszonyú jó fejség tőle! Ők elköltöznek a városból, ezért akartak sok mindentől megszabadulni.

Barnust egyébként a hátihordozóban vittük, aludt is egy jó fél órát a mi szélezésünk közepette. Délután pedig 2,5 órát aludt, ilyen nem is tudom mikor volt utoljára! Mondjuk egyszer felkelt közben, de olyan nyűgösen ébredt, hogy inkább visszaaltattam. Mikor visszatettem az ágyába én is ledőltem picit, úgyhogy egy órácskát nekem is sikerült pihenni (Bence már előtte is aludt). Ebből is látszik, hogy az egész család kicsit ki van fáradva.

Feltettünk egyébként még két polcot a falra a hálószobában, úgyhogy most már tényleg elég szuperül belaktuk a lakást, jól is érezzük magunkat itt. Még egy polc felszerelése visszavan, meg szeretnék még növényeket szerezni, de ezek már csak olyan pici dolgok. Azért remélem hamarosan sor kerül ezekre is.

Este a délutáni nagy alvás miatt jól kitolódott a fürdetés és az altatás se ment túl könnyen, Barnus csak olyan negyed 10 körül aludt el. Kíváncsi vagyok, mikor fog ébredni reggel így?

9 hónapos kiscsibész

Barnus ma lett kilenc hónapos! Hihetetlen, hogy milyen gyorsan szalad az idő! Íme hősünk:

Az éjszakánk nem volt túl pihentető, mert talán a sok élmény hatására Barnus nem aludt jól. Így csak arra emlékszem, hogy szinte állandóan keltem hozzá.

Reggel nem is voltam túl friss, sőt egész nap se, délután meg is próbáltam picit lepihenni vele, de mire elaludtam, már ébredt is, szóval nem lett sokkal jobb a helyzet. Remélem ez csak egy átmeneti visszaesés volt...

Mivel tegnap nagyon sűrű napunk volt, ma inkább csak pihiztünk itthon, délután meg elmentünk picit vásárolni. Vettünk Barnusnak egy télikabátot, ami egyelőre még nagy rá, de hát még azért nőni fog míg leesik a hó.

Egyéb más nem is nagyon történt, egy jó kis pihis nap volt a mai.

Bababuli

Ma vendégül láttunk három baba-mama párost, és nagyon jól éreztük magunkat!

Barnus annyira várta a vendégséget, hogy fél 7-nél tovább nem tudott aludni. Reméltem, hogy emiatt azért még a délelőtti alvásra sor kerül (ha társaságban van, szinte reményetelen alvással próbálkozni), de nem így lett. Fél 10 körül bepróbálkoztam egy altatással, de ellenállásba ütköztem, úgyhogy inkább telefonon beszéltünk Barnus nagybátyjával és vártuk az első érkezőket.

Kati és Dávid jöttek először (ők ugye csak átugranak a szomszéd házból), Dávid rögtön bemutatta a legújabb Micimackós melegítőjét, nagyon édes benne. Van kis kapucnija is, két micimackófüllel!

Aztán megérkeztek Andiék is. Andi már 5 éves kora óta itt él (teljesen jól beszél magyarul ennek ellenére), férje kanadai. Kislánya Zoe 5,5 hónapos, nagyon szép, ügyes kislány. Már majdnem mászik! Nagyon békés, nyugodt, nevetős baba. Minden fiú álma, nyomultak is rá rendesen az urak!
Diáék kicsit később érkeztek, Bátor az elején görbítette picit a száját, de aztán hamar hozzászokott a társasághoz, és a nap végére már teljesen otthonosan érezte magát nálunk!

Ebédig ment a viám hancúrozás, egyik baba sem nagyon akart pihenni kicsit (pedig mindig kérdezgettük őket, hogy nem álmosak-e), ki akar ilyen érdekes dolgok közepette aludni?

Aztán babák, mamák ebédeltek (ilyen sorrendben), a mamák a Géza (Kati férje) által készített nagyon fincsi lasagne-t falták nagy kedvvel, aztán pedig egy kis palacsintát is ettünk, amit Andi hozott. Persze még maradt hely egy kis citromkockának is, szintén Andi készítette ezt.

Ebéd után Katiék hazamentek aludni (mármint, Dávid aludt), és nálunk is csendes pihenő következett. Elsőnek Zoe feküdt le, aztán Barnus is lepihent egy órácskára (egész nap ennyit aludt mindössze!), Bátor viszont megelégedett egy 10 perces pihivel az Anyukáján. De nem volt nyűgös, kicsit élvezte is, hogy amíg a többiek aludtak, ő egyedül játszhatott.

Ébredés után elmentünk a közeli parkba játszóterezni, Barnus nagyon élvezte a csúszdát. Többször is megpróbált felfelé mászni rajta, és kis segítséggel (hátulról toltam) el is jutott a tetejéig.
A játszótéren találkoztunk egy magyar kislánnyal (az anyukáját csak megmutatta), és az egyik anyukáról kiderült, hogy tud egy picit magyarul, mert Szlovákiában élnek, és ragadt rá. Hihetetlen mennyi itt a honfitárs-szerűség!

A játszótér után picit még sétáltunk, aztán hazajöttünk. A lányok összeszedelődzködtek és elszállingóztak. Barnusnak meg eresztettem egy jó kádnyi fürdőt.

Eleinte tiltakozott, hogy ő már nem akar fürdeni, mert nagyon fáradt, de aztán végül megjött a kedve a pancsoláshoz, így az egész fürdőszoba úszott, mire befejeztük a fürdést. Most volt először, hogy tényleg azt élvezte, hogy a kezeivel csapkodja a vizet és az fröcsöl. Jajjj nekünk! :)

Köszi a vígasztalást!

Mindenkinek nagyon köszönöm a vígasztaló, megnyugtató szavakat, történeteket a babaleeséssel kapcsolatban, tök jól esett. Hihi, ez egy idevágó kifejezés!

Reggel hagytuk a Papát aludni, mert bizony ráfért, és hát Barnus azért szépen most is felkelt 7-kor. De reggel mindig nagyon vidám, úgyhogy ha az ember túlesik a korai időpont okozta első sokkon, akkor nagyon élvezetes vele lenni ilyenkor. Ma is folyton dumált, énekelgetett. Ilyenkor mindig kipróbálja az összes játékát (meg a nem játékokat is), meg bejárja az egész lakást, hogy mi hogy van éppen.
Ma reggel szépen fogat is mostunk, nagyon édesen vigyorgott közben, és engedte, hogy matassak a szájában a fogkeféjével. Ez még egyébként nem igazi fogkefe, olyan műanyag kis bütykök vannak csak a végén, kb. ilyennel moshatott fogat az ősember. De szereti rágicsálni, úgyhogy a feladatát betölti.
A reggelit már együtt költöttük el családilag, de előtte még beszéltünk telefonon Barnus nagyijával.

A délelőtti alvás könnyen ment, viszont nem tartott sokáig, de frissen ébredt utána. Ügyesen eljátszott addig, míg kivasaltam, és utána együtt megfőztük az ebédet: tejberizst nekem, áfonyás-almás husit neki (utóbbi könnyű volt, csak elő kellett venni a babakaját). Pillanatnyilag ez a kedvence, vagy 50 grammot is megeszik belőle! Annyira eltelítődött vele, hogy még a pirítóst se ette utána, pedig az múltkor nagyon ízlett neki, most csak szétmorzsolta és utána szedegette a morzsákat a tálcáról.

Ebéd után elindultnk a Once upon a child nevezetű boltba, ahol használt babacuccokat árulnak, mert szeretnék egy pelusszemetest venni. Néha jobb lenne ugyanis a pelusokkal járó szagot valahogy kizárni a szobából, erre találták ki ezt a dolgot. De elég drága újonnan, úgyhogy jó lesz nekünk használtan is. A bolt nincs túl közel, de szeretünk közlekedni, meg úgyis sétálni kellett menni, így jól esett elmenni oda. Sajnos éppen nem volt ilyen készülékük, de megígérték, hogy ha lesz, akkor szólnak nekem telefonon! Vettünk viszont egy nagyon kúl tornacipőt Barnusnak (olyan dorkó szerűség) meg egy ivókulacsot és nagyon nagy legót. Utóbbit még annyira nem mostanra, de később majd jó lesz.

Miután hazaértünk alvás következett, aztán megjött Apa, és már együtt köszöntöttük a kis álomittas ébredőt. Aztén itthagytam Barnust Apával picit játszani, és elmentünk Katival shoppingolni a mall-ba (Dávid is otthon Apázott). Sajnos nem volt túl sok időnk, és ennek a nagy részét is a babacuccok körül töltöttük, de azért sikerült végül egy kicsit elszakadni is, és vettem magamnak egy hosszúnadrágot, így már két farmergatyóval állok az őszi időjárás elébe!

Együtt fürödtünk Barnussal, és az esti altatás is könnyen ment (bealudt a szopi közben), úgyhogy eltekintve attól, hogy legalább 400-szor kellett leszednem a lábtörlőről az uraságot (meg akarja enni) ma jóóó napunk volt!

Beiratkoztunk a könyvtárba

Barnus ma is jól van, úgyhogy azt hiszem most már minden rendben lesz.

Ma volt Bence első tanítási napja, vagy 250 diákot kell egyszerre tanítania, hűűű! Ennek megfelelően 6-kor kelt, az óra 8.10-kor kezdődik Scarborough-ban. Az előadás jól sikerült, még a lépcsőn is ültek diákok!

Barnus sajnos felébredt arra, hogy Bence elment, és bár visszaaludt egy kis tejci hatására, de aztán sajnos felébredt egy zajra, és akkor már nem aludt vissza. Így lényegében ma negyed 7-kor keltünk, hát nem voltam túl friss.

A reggel szokásosan folytatódott, elkészültünk, reggeliztünk, picit játszottunk, aztán Barnus ment aludni. Ja, és közben bemutatta, hogy le tudja húzni a WC-t:

Mikor felébredt, elindultunk beiratkozni a könyvtárba. Van itt közel hozzánk egy kirendeltsége a torontói könyvtárnak (összesen vagy 100 van a városban), kb. 5 percet kell sétálni. A beiratkozás simán ment, és Barnust is beirattam, mert azt mondták, hogy nem lehet elég korán elkezdeni az olvasást, és különben is megéri az ő kártyáját használnom, mert gyerekeknek kevesebb a késői visszavitel díja. :)

Kivettem jó pár Kanada-Ontario-Toronto útikönyvet, és picit körülnéztem, jó sok könyv van. Azt hiszem majd máskor is jövünk ide. Ja, és a beiratkozás ingyenes azoknak, akik itt laknak. Plusz van egy baba programjuk is (éneklés, verselés), úgyhogy arra is feliratkoztunk, október elején indul péntekenként.

Ebédre mézes-mustáros csirkesalátát csináltam, ejha! Barnus csak nézett, hogy a mamája főz! :)
Azért ő nem evett túl sokat a saját kajájából, de hát ezt már nem is várom.

A délutáni alvása elég könnyen ment, ébredés után meg beszéltünk a nagyijával Skypeon, ő is belekiabált néhányat a mikrofonba.

Katiék átjöttek picit délután, nagyon aranyosak voltak a fiúk: Dávid is mászni kezdett (pedig ő már futni is tud) egymás után mászkáltak, meg pisztergálták egymást, Barnus kivette Dávid cumiját a szájából.

Aztán megjött végre Apa, és picit tudtak játszani Barnussal fürdés előtt. Így fürödtek együtt:

Szörnyű hétfő

Ma Barnus leesett a laundry room szortírozóasztaláról, ami kb. 1 méter magas. Borzasztóan megijedtem, de szerencsére semmi baja nem lett, ami szinte hihetetlen, mert a padlót járólap borítja ott.

Nyugodt napnak indult, délelőtt a szokások szerint elkészültünk, reggeliztünk, aztán elindultunk a YMCA-be a beiratkozáshoz érdeklődni (próbálunk egy kicsi könnyítést kérni a befizetendő összegből, pénteken dől el, hogy kapunk-e). Aztán Bence bement az egyetemre, mi meg hazajöttünk, Barnus aludni ment.

Az ébredés után lementünk mosni. A mosás szépen le is ment, és a szárítás alatt feljöttünk ebédelni. Nem evett túl sokat, de a kenyérrel jól elvan, szereti egyedül enni.

A baj akkor történt, mikor a szárítóból vettem ki a ruhákat. A mosodában ugyanis elég piszkos a padló, így nem akarom oda letenni, a babakocsiban nem marad meg, ha az áll (pedig még tv-t is tud nézni lent, de úgy se bír egy helyben ülni 2 pecnél többet), ezért magamra szoktam kötni a kendővel, hogy meg tudjam csinálni a mosást. Mostanában viszont már nem nagyon bírom sokáig a kendőzést, ezért fel szoktam tenni a szortírozóasztalra Barnust, úgyis ott vagyok melltte, a ruhákat rakodom, az még érdekli is, meg viszek neki játékokat, és azokkal el szokott lenni.

Hát, most nem ez volt. Az utolsó ruhát raktam éppen el, mikor lecsúszott a keze (persze ott se tud megülni, mászkálnia kellett...) és lebucskázott. Azonnal ordítai kezdett, ami jó jel, mert a csendes baba nagyon rosszat jelent. Felkaptam, és felrohantam vele. Mire felértünk már csak hüppögött, én meg egész testemben remegtem. Akkor tudtam közelebbről megnézi, megtapogatni, hogy mi történt, külsérelmi nyom nem látszott rajta. "Még jó", hogy otthon már volt egy ilyen lebucskázásos eset (mondjuk régebben, amikor még nem tudott elvileg semmit csinálni, de aztán kiderült, hogy mégis tud), így tudtam, hogy mit kell figyelni ilyenkor. Ha hány, vagy aluszékonnyá válik az rossz jel, mert ezek esetleg agyrázkódást jelenthetnek. Szerencsére ilyen azóta sem volt.
Azért felhívtam Klárit, aki ugye már két gyerekes anyuka, hogy mit csináljak (Bencével még rögtön az eset után beszéltem, emiatt kicsit megnyugodtam). Klári szerint is rendben lesznek a dolgok, orvoshoz ne vigyen szerinte, csak figyeljem.

Klárit már akkor hívtam, mikor Barnus aludt, elég gyorsan elaludt szopi közben, miután felértünk, és aludt két órát egy megszakítással.

Mikor felébredt már újra vidáman jött-ment, nevetgélt, úgyhogy eléggé megnyugodtam, de még most is, ha behunyom a szemem előttem van, ahogy esik le, és nem tudom elkapni...

Hát, nem vagyok túl büszke erre, nagyon remélem, hogy nem fordul előt többször ilyesmi, én mindent meg fogok tenni, hogy elkerüljünk akármi hasonlót.

Wireless lettünk

Sikerült végre megszereznünk a vezeték nélküli routert, amit már annyira szerettünk volna, így most itt ülök a nagyszobában a számítógéppel és folyik belőle a hálózat!

Ma reggel Bence kelt Barnussal, reggel egyébként kisangyal a srác, ha nem lenne olyan korán, az ember nagyon élvezné a vele töltött időt! Persze igazából csak a felkelés a nehéz, bár én speciel már elég jólhozzászoktam a kevés alváshoz. De azért jól esett picit visszaaludni.

Olyan fél 11 körül indultunk el itthonról, a Cabbagetown-fesztiválra mentünk. A Cabbagetown egy városrész, tőlünk nem olyan messze van. Tegnap a szülinapon ajánlották nekünk, hogy ha szeretjük a garage sale-eket, akkor oda el kell mennünk, mert ezen a hétvégén a fesztivál keretei között ott mindenki garage sale-t rendez.
És valóban, így is volt! Viszont már tegnap is kirakodtak, így mára már nem igazán maradtak jó offerek. Egy Shakespeare teljes sorozaton kicsit gondolkodtunk (30 dollárért adták), de végül is úgy döntöttünk, hogy nagyon nehéz lenne hazahozni és egyébként se nagyon olvasgatnánk, így otthagytuk (hamarosan láttunk egy fiatal párt boldogan távozni vele). Kicsit körülnéztünk a kézművesvásáron meg megnéztük a farmot, ami vicces, mert a város közepén ott legelésznek a lovak meg a malacok. De azért összességében nem volt nagy durranás az egész.

Hazafelé találkoztunk Bálintékkal, kicsi ez a város!

Barnus délelőtti alvását a babakocsiban ejtette meg, a délutáni viszont eléggé eltolódott 5 körülre, mert nem volt előbb fáradt. Én Skype-oltam az otthoni barátnőimmel, és ez után aludt csak el Csibécske. Kicsit nyifin ébredt, de miután kitörölte a szeméből az álmot, nagyon vidám és kedves lett. Jókat hancúroztunk és beszélgetett velünk, mindenféle betűket próbálgat mondani és mindenféle betűkapcsolatokat gyárt. Ja, és folyton harapgál engem, egyszer úgy megharapott, hogy még mindig látszk a kicsi fogacsik helye a combomon... Persze csak szeretetből csinálja!

Volt egy rossz hír is. Hívtak a JCC-ből, hogy nem jelentkeztek elegen a táncórákra, amikre én akartam járni, így nem indítják el a kurzusokat. Nagyon szomorú lettem ettől és az egész délutánt megfelelő balettóra keresésével töltöttem. De sajnos nem sikerült olyat találni, ami belefér abba a szűk idősávba, amikor el tudnék menni (sajnos nem vagyok túl rugalmas egyelőre a szopik, a fürdetés és a fektetés miatt).
Úgyhogy egyelőre úgy döntöttünk, hogy a YMCA-be váltunk bérletet és megpróbálunk úszni járni meg talán a jógára is el tudok menni. Pedig már úgy beleéltem magam a táncolásba!

Boldog szülinapot Adrienn!

Barnus ma először életében részt vett egy szülinapi bulin!

Hivatalosak voltunk ugyanis Bálint (Bence kollégája) nagylányának ünneplésére: Adrienn 3 éves lett. Barnus ennek örömre 7-kor már fent is volt, nehogy elkéssünk (10-re mentünk :))! Úgyhogy míg Bence visszaaludt, mi már itthon gyakoroltuk az ünneplést: Barnus énekelgetett, jött-ment, fontoskodott.

Reggelizni nem akart, de aztán rájöttem, hogy ebben az evés dologban őt eléggé zavarja az, hogy én próbálom őt kanállal etetni, és nem ehet maga. Így aztán adtam neki egy kis kenyérvéget, hadd rágcsálja, és úúúgy örült neki! Meg is evett így egy negyed szelet kenyeret, nagyon édesen majszolgatta a nem létező fogaival (a mettszőfogakkal ugyanis nem lehet rágni).

Aztán felébresztettük Apát, és elindultunk. Adrienn már teljes pompában várt bennünket, itt látható, ahogy együtt játszanak a gyerekek (bal szélen a szülinapos):

A szülinapon volt persze torta és ajándéknyitogatás is, Adrienn nagyon örült a tőlünk kapott mágneses rajztáblának (ez az, amit egy mozdulattal le lehet utána törölni és egy speciáis tollal kell rá rajzolni). Kiderült, hogy van egy furcsa szokás is errefelé: azok is kapnak ajándékot, akik eljöttek a bulira felköszönteni (gondolom, hogy ne csalódottan menjenek haza a gyerekek), így Barnus kapott egy szuper fürdőjáték szettet, egy nagy lufit és egy aranyos kék macit (bár az utóbbi lehet, hogy kutya, nehéz megállapítani). Jeremyékkel jöttük el együtt, mert ők még nem látták a lakásunkat és hazafelé beugrottak megnézni.

Barnusnak aludnia kellett volna olyan 9-10 körül, ez most az izgalmak hatására elmaradt, így csak olyan fél 2 felé aludt el a babakocsiban hazafelé. De ez nem tartott túl sokáig, mert mikor hazaértünk felébredt.

Mivel Barnus nem aludt, úgy döntöttük, hogy elmegyünk Jeremy-ékkel megnézni a közeli parknál rendezett lawn-sale-t (ez olyan, mint a garage sale, csak nem a garázsban van, hanem a füvön), ahol szereztem is magamnak 6 dollárért egy nagyon jó kis sportcipőt.

Délután Barnus -talán az események atására- nem nagyon akart aludni, csak olyan háromnegyed 6 körül álmosodott el, de akkor annyira, hogy muszáj volt letenni, pedig akkor már szerettem volna kihúzni vele 7-ig, hogy este aludjon egy nagyot. Így persze iszonyú nyűgösen ébredt fél óra múlva, úgyhogy a fürdetés nem volt túl élvezetes a számára. Viszont az esti szopi után annyira élénk lett, mintha elfújták volna az álmosságát, így kicsit nehezebb volt letenni estére, de elég fájdalommentetsen sikerült végül ez is.

Ja, és még egy újdonság: ma adtam először Barnusnak egy kis pipihusit pépesítés nélkül. Kitettem a tálcájára, és szépen felcsipegette, és tette bele a szájába (kenyeret is kapott hozzá). Valamennyit le is nyelt belőle, úgyhogy kész a sikerélmény!

Ma-ma

Délelőtt nagyon sírós volt Barnus, cserébe délután (ha az ember nagyon odafigyelt, úgy lehett hallani, hogy) azt monda: ma-ma! :)))

Reggel egész jól keltünk, és bár a reggeli nem ment túl fényesen, a délelőtti alvásig nem is volt gond. Bence bement az egyetemre, és előtte még intzékedett is (elküldtük faxon a nagymamának a vízumhoz szükséges iratok másolatát). Barnus könnyen aludt el, most azt a stratégiát követtem, hogy nem simogattam a hátát, ahogy szoktam az elalváskor, hanem csak ott álltam az ágy mellett csendben, és bár kicsit panaszkodott, de könnyen és szépen elaludt. Előtte még megnéztünk egy mesét a tv-ben, nagyon csodálkozott, hogy ilyen is van! (Eddig nem nagyon néztünk tv-t, és ez után sem szeretném nagyon rászoktatni).

Viszont az ébredése után egész a következő elalvásig rémes volt a hangulata, ha 2 lépésre eltávolodtam tőle már sírt, de nem kicsit! Nem igazán tudtam már mit kitalálni, úgyhogy végül magamra kötöttem a kendővel (a babakocsival nem mertem elindulni, mert abban alapból is szoktak gondok lenni), és lementünk. Végül is jól sült el a dolog, mert vettünk Adriennek ajándékot a holnapi szülinapi party-jára (3 éves), és visszafelé Barnus is bealudt a kendőben. Igaz, hogy nekem leszakadt a kezem és a vállam a sok súlytól, de mindent a szent cél érdekében.

Mikor hazaértünk Bence itthon volt, megvette a nyomtatót is. Aztán vissza kellett mennie, úgyhogy ma nem láttuk túl sokat, sajnos.
Délután itthon játszottunk az új szerzeménnyel: ez egy éneklős, zenélős telefon, Barnusnak nagyon tetszik, nevetgél ratja.

És ekkor esett meg a ma-ma kiejtése! Persze nem nekem szánta, de nagyon örültem neki!
Ja, és délután már próbálkozott a mutatóujj-hüvelykujjas felcsippentéssel is, nagyon édes, úúúúúgy akarja! Direkt egy nagyon pici dologt választott ki, hogy azt ő bizony felszedi a takróról, de még nem megy tökéletesen a dolog. Viszont nem adja fel egykönnyen! Aztán tettem ki neki pici papírzsepi-fecniket is, hogy tudjon gyakorolni, és azokat is szedegette fel szépen (egyelőre még főleg tenyérrel).

Olyan 5 körül kifogytam a szórakoztató ötletekből, úgyhogy Katiékkal elmentünk a játszótérre hintázni. Dávid egész önállóan jött-ment a gyerekek között (bár közöttük még egy kicsit eltörpül ő is), Barnust meg párszor lecsúsztattam a csúszdán, hát azt nagyon szereti.

Bence csak fél 8 körül jött meg, úgyhogy ma későn fürdettünk, viszont én is beszálltam a kádba Barnus mellé, nagyon jó volt. Az elalvással nem volt gond, egyedül sikerült neki, úgyhogy összességében elégedett vagyok a mai nappal.

Még egy ház???

Tegnap este bedobtak egy hírlevelet, amiben az állt, hogy a tulajdonos még egy emeletes házat akar ideépíteni, meg még egy pár családi házat is. Ez nagyon rossz hír, mert itt, az ablakunk alatt lenne az építkezés. Alaposan kétségbe is estünk.

Ma lementem a management office-ba utánaérdeklődi ennek, hát a néni megnyugtató volt, de nem biztos, hogy hinni kell neki. Azt mondta, hogy ő erről nem tud semmit, de ha el is fogadják a terveket, akkor is 4-5 éven belül nem lesz még semmi ebből. Nos, ez nekünk jó lenne, remélem így is van. Majd még megpróbálok utánaérdeklődni hogy mi is a helyzet.
Elképzelni sem tudom egyébként, hogy hova fér még itt el egy magas ház (12-17 emeleteset írnak) ráadásul még 17 családi házat is emlegetnek. De hova???

Na, mindegy, tenni ellene úgyse nagyon tudunk, bár a lakók próbálnak ágálni, de hát ez a kapitalizmus, nyilván nem fogják megtagadni a városházán az engedélyt a cégtől, aki egy rakás pénzt fizet nekik. Meg gondolom a céget se zavarja, hogy az itt lakó sokszáz családnak 2-3 évig sz...r lesz a zaj és a kosz miatt, mivel egy rakás pénzt fog bezsebelni az új épület miatt. Hát, ilyenkor utálom ezt az egész kapitalizmust...

Ma Bence egész nap bent volt az egyetemen, 7-kor kelt szegény. Pedig ma Barnus fél 9-ig aludt (3 ébredéssel), ami világrekord!

Délelőtt csak itthon játszottunk, aztán dél körül elindultunk babakocsira való egykezes-tolás kiegészítő elemet venni, Katiék is elkísértek bennünket. Remélem bejön a dolog, ha nem, visszaviszem. Ha igen, felteszek majd képet róla.

Dávid szépen bealudt a kocsiban, Barnus bezzeg végig viribült, és folyton ki akart mászni a kocsiból. Ez elég zavaró, mert így nagyon nehéz vásárolni, folyton figyelni kell rá, és visszapakolni.

A nemalvás következménye a túlpörgés lett, alig tudtam letenni fél 5 körül a kismacit. Aki aztán egy fél órát aludt... De aztán egész kipihenten ébredt, és nagyon örült, mikor hazaért a Papája 7 körül. A fürdésig játszogattunk, most meg már csak a fektetés van hátra.

YMCA

It's fun to stay at the YMCA. Ismeritek a nótát? Nos, lehet, hogy mi ki is fogjuk próbálni a gyakorlatban, hogy tényleg vidám dolog-e a YMCA.

Délelőtt ugyanis elmentünk Barnussal a közeli (10 perc séta) YMCA-be, ami egy keresztély csoportosulás (de a vallásnak nincs szerepe abban, hogy ki jár oda, legjobb tudomásom szerint), azzal a céllal alapították, hogy a fiatalokat a sportolásra, közösségi létre vegye rá a drgozás, vandálkodás helyett. Mostanra egy nagy hálózattá nőtte ki magát, és mindenféle közösségi porgramokat, sportolási lehetőséget kínál.

Az itteni kirendeltsége ráadásul szuperül fel is van újítva és egy csomó családi programjuk van: játszóház, uszizás, fitness, jóga, kosarazás. Jól körülnéztünk Barnussal, tetszett a hely. Mondjuk van egy memebership összeg is, amit le kell tenni, hogy az ember használhassa a dolgokat, de hát itt semmi sincs ingyen. Ja, és vigyáznak az ember gyerekére addig (némi pénzért), amíg te kisportolod magad! Lehet, hogy tudunk majd ping-pongozni is Bencével?

Az inspekciózás után elmentünk bevásárolni (Bence Scarborogh-ban volt az egyetemen, kiderült, hogy kedden és cstörtökön kell majd ott tanítania), mert estére vendégeket vártunk melegszendvics-partyra.
A bevásárlás sikerült, Barnust le is tudtam tenni időben, hogy kipihent legyen, mire ideérnek Bálinték, de aztán a vendégség elmaradt, mert Curie rosszul érezte magát. Sebaj, majd bepótoljuk. Helyette vasaltam, huhhhh. De legalább készen vannak a ruhák.

Ja, és reggel összeállítottuk a szekrényt, olyan klassz! Így már tényleg olyan szoba érzése van az embernek, ha belép a nappaliba!

IKEA és balett

Délelőtt az egész kipihent (!) család elment az IKEA-ba, délután pedig balettozni voltam!!!

Barnus éjszaka csak kétszer ébredt, de nem is bántam, mert nagyon jól esett megszabadulni a sok tejtől, ami a mostani éjszakai gyakori etetések miatt termelődött. Reggel fél 8-kor teljesen frissen keltünk mindahányan. Olyan jó érzés volt!

A reggeli is jól sikerült, Barnus evett cereal-t és tettem bele neki áfonya papit is, nagyon ízlett neki, csak úgy tátotta a száját, ha nem voltam elég gyors a belerakással.

Aztán jött értünk Bálint Ilonával és a minivan-jével (ez egy amolyan kisbusz szerűség), hogy együtt elmenjünk az IKEA-ba. Kicsit nehéz két pici babával haladni ebben a bútorboltban, de végül is elég gyorsan végeztünk (ahhoz képest, hogy mindkét baba és Bálint is evett közben, plusz én egyszer elhagytam a mobilomat... de meglett!!!!!!!).
Vettünk egy szőnyeget (a színe nem ilyen, hanem szürke és 120*180-as), egy
könyvszekrényt, pár polcot, paplant és huzatot (piros-sárgát, king size!) és még pár apróságot. A polcot már össze is raktuk lényegében este, a szögelési munkákkal holnapi várunk, mert Barnus már alszik. Így most már tényleg nagyon csinos lett a lakásunk!

A gyors ebéd után Bence elszaladt matekoni az egyetemre Bálinttal, mi meg Barnussal nekiálltunk mosni. Ugyanis nagyon jó fú volt Barnus, szépen letudta a napi alvását az oda-vissza úton (mondjuk ez így nem volt túl sok alvás, kb. a napi átagnak -2*fél óra- megfelelő volt). Ez azért is említésre méltó, mert teljesen cirkusz mentes volt az elalvás, pedig még cumit sem kapott, egyszer csak elaludt!

A mosással épp csak elkészültünk, mikor már indulni kellett, délután ugyanis én balett-kipróbálásra mentem a JCC nevezetű fitness helyre (a linket betettem oldalra). Bence átvette Barnust az épület előtt, én meg egy órát mozogtam!!!!!
Kiderült ugyanis, hogy ezen a helyen van felnőtt balett, és nincs is tőlünk messze, úgyhogy azt hiszem belevágok. Ez most ilyen kipróbálási lehetőség volt, és nagyon tetszett nekem! Az egyetlen baj az, hogy két óra is van, ami jó lenne (a msik jazz tánc), de lehet, hogy anyagilag ez már túl sok lesz. Majd még kiötöljük.

Barnussal este együtt fürödtünk, nagyon élveztük (ez volt az első ilyen alkalom), és utána szépen ment is aludni az esti szopival.

High park

Ma elmentünk a közeli High parkba Kláriékkal és nagyon jól éreztük magunkat!

Kanadában szeptember első hétfője ünnepnap: Labour day. Ez a nap szolgál annak megünneplésére, hogy vissza kell menni dolgozni, vége a nyárnak. Hja kérem, erre kell csinálni egy külön munkaszüneti napot, nem?

Így aztán elhívtuk magunkhoz Kláriékat, hogy együtt sétáljunk egy nagyot abban az óriási parkban, ami itt van pár metrómegállónyira (kb. 15 perc) tőlünk.
Előtte még visszaszolgáltattuk Bálintnak a kölcsönfúrót és a kölcsönkönyveket, de sajnos a lányokkal nem találkoztunk, ők lent vártak az autóban.

Olyan 11 körül indultunk el együtt, előtte még megmutattuk Kláriéknak a lakást és lufit fújtunk Zsombinak, aki ezt nagyon élvezte. Meg a nagy kék labda is nagyon tetszett neki!

A park téyleg nagyon nagy, egy rendes erdőbe csöppensz, szinte azonnal, ahogy kilépsz a metróból. Dimbes-dombos, vannak igazi eredei utak is, szerencsére a babakocsival mindegyik járható volt.
Nagy sétánkat egy játszótérrel indítottuk, mert Zsombi szerette volna kipróbálni a hitákat. Aztán lesétáltunk egy tóig (több is van a parkban), megetettük Zsombival a kacsákat, míg Klári gondoskodott Zalán ebédjéről. Aztán láttunk egy nagy juharlevelet virágokból kirakva, íme:

Barnus is megkajált (szopi plusz kekszi) és sétáltunk tovább. Később találtunk egy piknikező padot, ahol mindenki evett egy jót. Barnus megkóstolta a sárgarépát, hááát, nem aratott sikert a dolog, inkább a kekszit preferálja:

A fiúk rohangáltak is egy nagyot, Barnust persze Apja cipelte, de nagyon élvezte a zötykölődést.

Megnéztük az állatokat is (van pár muflon ott meg néhány bölény), Zsombi pedig kipróbálhatta a szuper játszóteret, ami zsúfolásig volt gyerekekkel. Barnus addig aludt. Hazafelé szintén sétáltunk, Barnus nagyon vidámen ébredt a babakocsiban, majdnem a metrómegállónáál.

Este végig csicsergett, jött-ment (miután feltöltődött egy kis tejcivel). A lefekvéskor pedig most először olvastam neki mesét, mert még nem volt álmos, gondoltam, hátha érdeki. Végül is elég gyorsan elaludt (persze nem a mese alatt), úgyhogy lehet, hogy bevezetjük ezt a szokást.

Városi túra

Fúúú, az éjszaka elég rémes volt, vagy négyszer evett Barnus. Minden esetre nem hagytuk, hogy ez rányomja a bélyegét a napra, délután nagyot sétáltunk a városban.

Reggel azért elég nehezen tudtam életet lehelni magamba, Barnus viszont már fél 8-tól viribült Apa segítségével. Én olyan 10 körülre készültem el, akkor viszont ő már olyan álmos lett, hogy ment is aludni egy fél órácskát.

Az ebédet együtt költöttük el, ma egész sok féle dolgot megkóstolt: evett husis almapépet (megkóstoltam, elég jó íze van!) aztán kekszet, hogy én is tudjak ebédelni, aztán kis szőlőt (olyan édesen szivornyázta!), aztán meg nyalogatott egy kis barackot is.

A délutáni sétánkat egy "discovery path" mentén tettük meg. Jó sokat mentünk (vagy 3 órát), klasszul felfedeztük a várost! Lesétáltunk egészen a tó partjáig, jó néhány parkon keresztülmentünk. A végén még légiparádét is láttunk (legalábbis egy részét), jó hangosak voltak a vadászgépek, ahogy elhúztak felettünk mindenféle alakzatba rendeződve.
Ez a kép a séta közben készült:


Visszafelé villamossal jöttünk, Barnus elmajszolt egy kekszet is, mert a sok érdekes dolog annyira lekötötte, hogy se szopizni, se aludni nem akart. Végül hat körül aludt el itthon a szopi közben, úgyhogy ez a nap is elég érdekesen alakult az alvás szempontjából.

Most éppen fürenek Apával, hallom, hogy zuhanyoztatja. Nagyon jópofa Barnus a zuhannyal, mert megpróbálja elkapni a kezével a vizet meg inni próbál belőle kutyamódra.

Kellemes szombat

Ma kellemes, nyugis napunk volt: garage sale-ezéssel és pihizéssel töltöttük az időt.

Tegnap este kiírtam pár helyet, ahol érdekes dolgokat hirdettek, így ma reggel el is indultunk körülnézni, hátha akad valami jó és olcsó dolog a lakásba. Bence bevállalta, hogy kipróbáljuk a háti hodozót Barnussal, úgyhogy így indultunk neki:

Találtunk is egy teljesen új IKEA-s polcot (most pont polcokat szeretnénk szerezni, hogy a könyveinket el tudjuk helyezni) meg Barnusnak egy tologatós-húzogatós autót. Hazafelé a fiatalúr annyira elfáradt, hogy elnyomta az álom, valahogy így:

Aztán sikerült becsempészni az ágyába és még aludt ott is vagy egy órát! Úgyhogy a hátihordozót sikeres vételnek minősítettük.

Ebédre pizza volt, Barnus is evett valamennyi répát husival, plusz kekszit, és aztán még a barackomat is lenyúlta:

Tetszett neki nagyon, hogy egyedül ehet, de persze azért nem falta be az egészet.

Délután még lementünk a parkba is, ahol Barnus életében először csúszdázott (Bence fogta persze azért), nagyon élvezte. Szeretett volna felmászni a csúszda tetejére, de ehhez azért még nőnie kell. (A parknak, ahová járunk van saját honlapja is, felteszem a linkek közé).

Újabb játékok Barnusnak

Ma Diáéknál voltunk baba-mama találkozón, Bence így tudott itthon matematikázni nyugiban.

Reggel hihetetlenül sokáig aludtunk: Barnus 8 után valamivel keltett csak benünket! Igaz, hogy így nem tudtunk időben (9-kor) elindulni a találkozóra, de sebaj, kicsit kipihentebben érkeztünk legalább. Katival és Dáviddal együtt tettük meg a kb. 1 órás metró+busz utat, nagyon kellemes volt. Barnus persze nem aludt a sok izgalom és a késői kelés hatására.
Aztán meg azért nem aludt, mert Bátor összes játékával meg kellett ismerkednie. :)

Megérkezés után adtam neki egy kis cerealt enni, megint jól sikerült a kanalazás, egész sokat bekajált belőle, és még evett volna szerintem! Mivel nem tűntek fáradtnak a fiúk, ezért elindultunk babakocsi-kommandóban (3 lány és 3 babakocsi a 3 babával) a Value Village nevezetű létesítménybe. Ez egy olyan használt dolog bolt, ahová az emberek elviszik leadni a már nem használt cuccaikat (pénzt nem kapnak érte), és mások meg nagyon olcsón (tényleg pár dollárért) megvehetik a leadott dolgokat. Olyan, mint egy nagyon nagy garage sale! Tényleg minden kapható itt, vettem is Bencének 5 dollárért korcsolyát felpróbálás nélkül (nem volt szívem otthagyni ennyiért, mert nagyon jó állapotban volt; itthon felpróbálta, és jó rá!!!), Barnusnak csomó kalssz ruhát és jó pár szuper játékot. Az egészért 35 dollárt fizettünk, amiért kb. 2-3 ruhadarabot lehet kapni ujonan a lurkócskának. Úgyhogy jó vásárt csináltunk!

Otthon Bátor és Barnus aludni mentek, Kati még ügyet intézett a szintén alvó Dáviddal. Aztán megebédeltünk és vártuk az ébredést. A fiúk jól kialudták magukat, úgyhogy vidáman ébredtek, picit még játszottak, mielőtt indultunk haza. Barnus így ma csak 1-szer aludt, mint egy nagyfiú!

Este Bence jót játszott Barnussal, aki az előre hozott fürdést követően már fél 8-kor aludt is, szerintem bepótolja a délutáni alvást, ami kimaradt. Talán???!

Jár a baba!

Ma este Barnus egy üres kartondobozba kapaszkodva megtette első egyedüli lépéseit!

Egyébként is szuper nap volt, bár nem csináltunk semmi különlegeset. De nekem mostanában elég az, ha jól eszik (kanalasat is), sokat alszik (azaz kipiheni magát) és jó a kedve. Ma ez történt!
Reggel -bár nagyon sokat szopizott éjszaka- szépen evett egy jókora adag rizspelyhet (ez egyébként olyan tejbepapi állagú cucc, de rizsből van, mert az gluténmentes és vízzel kell felhigítani, az íze: hááááát). Nagyon jó érzés volt, hogy nem nekem kellett tukmálni belé a kapját, hanem szépen nyitogatta a száját!
Aztán (a délelőtti alvás nem volt nagy szám, fél óra) a fiúk elmentek vásárolgatni, én meg palacsintát csináltam, most egész jó lett. Barnus ebédje sárgarépa volt husival, abból is egyéni csúcsot döntött, nagyon sokat megevett!

Délután majdnem 3 órát aludt (igaz, párszor felébredt, de olyan nyűgös volt, hogy inkább megszoptattam, és vissza is aludt), ami nagyon jót tett a kedélyállapotának. Amikor átmentünk Katiékhoz kicsit játszani meg nyomtatni, nagyon elemében volt, végigpróbálta Dávid összes játékát.

Este meg előadta a doboztologatós mutatványt, nagyon ügyes ám vele (fel is vettem)! Szabályosan rakja egyik lábát a másik után!