Megjött az új kanapé!

Jó sokat kellett rá várni, de ma végre meghozták az új kanapénkat. A régi piros már lent van a basement-ben, várja a vendégeket, ez pedig olyan nagy, hogy mind elférünk rajta.
Vagy csak mi hárman, fekve. :)

 Ja, és a vicces az az, hogy voltunk egy csomó boltban körülnézni, aztán persze azt választottuk ki, amit legelőször megláttunk.

Miért kell mindenkinek elmenni?

Sajnos tegnap este a Mikiék beültek az autóba, és visszaindultak Utah-ba. Nagyon rossz, hogy mindig minden jónak vége van, olyan klassz volt sokat együtt lenni velük!

Mielőtt elmentek Bendegúz kérésére csináltunk sok-sok tengerimalacos képet, mert nagyon szerette őket. Főleg a Ribizlit. Őgy volt, hogy kiválaszt egy-kettőt és azokat kinyomtatjuk, meg belamináljuk neki, de minden kép nagyon tetszett neki, úgyhogy végül az összeset előhívta a Mama, betettük egy fotóalbumba és az lett a malacos könyve. Nagyon örült.

Ma estére haza is értek!

Tegnap pedig, hogy ne álljon üresen a lenti rész még éjszaka megérkezett Bálint Torontóból, hogy nálunk lakjon pár napig és a Papával együtt dolgozzanak.

Új tanárok

Pénteken kiderült, hogy kihez fognak járni a gyerekek ebben az iskolaévben. Akkor még nem tudtuk, de ma délelőtt kiderült, hogy ez egy jó évnek ígérkezik!

Barnusnak marad Mrs. Jimenez, akit nagyon szeretünk, az osztályterem és a gyerekek legnagyobb része is ugyanaz marad. Barnus ennek ellenére elég kevéssé lelkes, de főéeg azért, mert nem szereti a változásokat, és a nyár az teljesen más, mint az iskola. A pocakfájás is újra előjött, megint gondolkodok, hogy el kéne menni orvoshoz... Azért abban is szinte biztos vagyok, hogy ha a jövö héten már elkezdődik az iskola, akkor szeretni fogja, és remélem, a pocak is kevésbé fog rendetlenkedni.

Borinak Ms. Nelson lesz a harmadikos tanára, akivel váltottunk pár szót még péntekenk, kedvesnek tűnik, fiatal. Viszont, ami ennél is lényegesebb, az az, hogy Cecily is ebbe az osztályba fog járni, aminek mind a két lány iszonyúan örült! Ms. Nelsonnal ezen a héten pénteken fogunk találkozni.

Nekem a legfontosabb Blanki tanára volt, és mikor kiderült, hogy Ms. Mileham lesz, akkor először nem tudtam, mit gondoljak, mert őt nem ismerem, csak látásból (plusz nagyon szerettük Ms. McGuire-t, aki sajnos most elsősöket tanít). Aztán kiderült, hogy a 101-es teremben lesz Blanki, amiről tudtam, hogy ebben tavaly egyszerre két osztály is volt, kettő (plusz kettő) tanárral, mert olyan sok gyerek volt, és nincs több terem. Ezt nem tartottam túl szerencsésnek Blanki szempontjából.
Aztán a ma délelőtti találkozón kiderült, hogy a teremben most csak egy osztály lesz (olyan 22 gyerek kb.), és nagyon szép, tágas terem, saját wc-vel és kabát-tárolóval, ami azt jelenti, hogy szinte nem is kell elmenniük a gyerekeknek sehová innen. Szóval, fellélegeztünk.
Ms. Mileham nagyon kedves volt, Blankinak láthatóan szimpatikus, és ügyesen válaszolgatott a kérdéseire. Pláne, mikor kiderült, hogy a tanár néni tudja, hogy mi az a Shopkins, és érdekli is őt ez a téma! Balnki nagyon mosolygott, mikor erről volt szó.
Jó sokáig bent voltunk és nagyon jó érzéssel jöttünk el.

Jövő kedden iskola!

Picnic Point kirándulás

Ma majdnem fürdött a Bodza a Mendota tóban!

Az volt, hogy kirándulni mentünk a Picnic Point-hoz, és vittük magunkkal Bodzát is.

Elég sokan voltak, de azért nem volt vészes, és nagyon jót sétáltunk. Olyan helyet kerestünk, ahol jól lehet kavicsokat dobálni a vízbe, és találtunk is elég hamar.

Voltak kacsák is, és ez nagyon érdekelte Bodzát, annyira, hogy egész lemászott a nagy köveken a vízig és egyszerre csak úgy döntött, hogy beugrik. Viszont, a víz nem tetzsett neki, úgyhogy nem indult meg végül is a kacsák után (aminek a Mama nagyon örült, mert nála volt a póráz), hanem inkább kijött gyorsan.

Aztán sétáltunk tovább, találtunk másik helyeket is, ahol közel lehetett menni a vízhez,

és a végén kiértünk a Picnic Point-ra,

ahol csináltunk a Mamának egy közös képet. Mert azt mindig nagyon szeretne.

Aztán visszasétáltunk, hazamentünk és ettünk finom grill csirkét ebédre.

Délután felmentünk az iskolához játszani (én találkoztam két kislánnyal, akik osztálytársaim lesznek), meg itthon játszottunk jókat.

Triatlon!

Ma volt a hagyományos éves triatlon a gyerekeknek Middleton-ban. Nagyon ügyesek voltak, szuperül és most már rutinosan csinálták végig a saját távjukat.

Barnus ment először a hosszú távon:

Mire beért, Bori indult közép távon:

Aztán már mindannyian drukkoltunk Blankinak.

A végén ettünk jégkását és aztán a Culver's-ben ebédeltünk.

Délután közös vacsorával ünnepeltünk a kertben, átjöttek Dan-ék is (mind a ketten volunteer-ek voltak, Dan még irányító szerepet is vállalt idén), aztán mindannyian átmentünk hozzájuk tüzet rakni és marshmellow-t sütni. Este nem kellett nagyon aggódni, hogy elalszanak-e a gyerekek.

Botanikus kert, játszótér és fagyi

Ezen a héten mindenfelé elmegyünk, hogy megmutassuk Bendegúzéknak, mik vannak itt Madisonban.
Szerdán például az Olbrich Gardens-be mentünk délelőtt,

délután pedig fociztam (végre, mert a hétfői extra, és a keddi rendes edzésemet el kellett halasztani eső és vihar miatt). Mikiék addig elmentek Waukesha felé nézelődni és iskolát látogatni - tetszett nekik.

Csütörtökön a Legacy-ban voltunk, az mindenkinek nagyon tetszett, jól ki is fáradtunk, mire hazaértünk, de délután azért még elmentünk az iskolai játszótérre, amíg a lányok tornáztak.

Ma délelőtt pedig a Mamát kísértük el a Waunakee-i tornaterembe (ez az, amit mi segítettünk berendezni nemrég), mert meetingje volt, mi meg addig játszhattunk az open gym alatt. Nagyon jó volt! Közben elbúcsúztunk Marcsitól, aki visszarepült Utah-ba egy kicsit, aztán tovább játszottunk, meg hazajöttünk ebédelni.
Délután a Mama és a Papa beregisztrált minket az iskolába. Én Mrs. Jimenez-hez fogok járni megint, ugyanabba a terembe, Bori Ms. Nelson-t kapta, és nagyon örül, mert Cecily is ott lesz. Blanki pedig Ms. Mileham-hoz fog járni, akit már ismer, mert ott volt a Kindergarten napon, és azt mondta, hogy ő nagyon aranyos volt.

A Papával mi elmentünk a triatlonos csomagokat és rajtszámokat megszerezni, meg bevásárolni, aztán mindenki vacsizott és mikor készen voltunk, akkor elsétáltunk fagyizni a Bodzával együtt. Nagyon jó volt!

Még több állat!

Ma elvittük Bendegúzékat az állatkertünkbe, szerintem nagyon tetszett nekik!

Csináltunk sok-sok fényképet, meg is mutatom.

Emma és Bence jó barátok

 

Pont olyan hosszú a jegesmedve, mint 5 gyerek

Prérikutyák!!!

A klasszikus Vilas Zoo teknős kép

Bemásztam a sziláscetbe!

A végén mindenki kapott pár kis állatot (vagy puhát, mint én, meg a Blanki), aztán hazajöttünk és jól teletettük a pocinkat Chipotle finomságokkal.

Az én szuper ötletem

Kitaláltam, hogy menjünk el a cica simogatós farmra, megkerestem az interneten, hogy mi a neve és hol van (mindig elfelejtjük ezeket), megnéztem, hogy mennyi idő odamenni, és már meg is volt a terv: irány az Eugster's farm!

Megvettük a jegyeket, kaptunk karszalagokat és hajrá! Először megetettük a kiskecskéket.

Aztán megfejtük a műtehenet, játszottunk a traktorokkal, száguldoztunk a triciklikkel és játszottunk a játszótéren.

És persze megsimizgettünk egy csomó kiscicát is!

A kis tónál a Bori észrevette, hogy meg tudjuk etetni a halakat pénz nélkül is (nem volt elég 25 centesünk). A végén még a tyúkoknak is adtunk enni, és találtunk kisnyuszikat is.

Klassz volt hazaérni úgy, hogy a Papa már adta is az ebédet, aztán irány a pihenés. Nagyon jó volt az időzítéséünk különben, mert pont miután hazaértünk elkezdett nagyon esni az eső.
Viszont délutánra elállt, úgyhogy tudtunk játszani a kertben meg a ház körül.
Nagyon jó volt!