Sunday, September 3, 2006
Augusztusi képek még
Akit érdekel, kukkantsa meg (link jobbra)!
Zs.
Ügyes nagyfiú
Délelőtt a reggeli és a játék után elsétáltunk a Papával vásárolni, míg a Mama az ebédet csinálta, és hoztunk haza mindenféle finom ennivalót. Aztán elmentem aludni (nem sikerült könnyen, de aztán végül egyedül aludtam el, ami nagyon ügyes dolog).
Aztán, mikor felébredtem, akkor nagyon ügyesen ebédeltem. Ezt a Papa mondta, mert ettem nagyon sok finom húslevest tésztával, répával és főtt husival, meg aztán palacsintát is.
Az ebéd után pedig, mielőtt elindultunk itthonról, belepisiltem a bilibe, teljesen egyedül! A Papa és a Mama annyira örültek ennek, és kaptam nagyon sok puszit, meg sokszor mondták, hogy milyen ügyes voltam. A pisit aztán beleöntöttük a wécébe, és aztán én húzhattam le. Nagyon büszke voltam magamra.
Aztán elmentünk metróval és villamossal a tópartra, és ott nagyon ügyesen dobáltam be a kavicsokat a vízbe meg megnéztük a szép virágoskertet is. Ott jó sokat sétáltunk és engem egyáltalán nem zavart ez, nem kéredzkedtem fel egyszer sem.
Közben jöttek néha nagyon hangos repülők, mert most ilyen repülő-bemutató volt, és azoktól néha megijedtem, mert nagyon hangosak voltak.
Aztán elsétáltunk még egy játszótérhez is, és ott lecsúsztam a nagyon tekergős csőcsúszdán, egyszer még a pocakomon is csúszva! Ez elég félelmetes dolog, úgyhogy néha a Mamát is hívtam, hogy ne egyedül kelljen lemennem.
Hazafelé is villamossal meg metróval mentünk, és én a Mama pulóverén nagyon ügyesen megmutattam a Papa betűt, pedig volt ott elég sok, ki kellett választani (ezt ma többször is bemutattam, a Papa betű most a kedvencem, és ki tudom választani sok betű közül is). Mikor hazaértünk, akkor megint nagyon ügyes voltam, mert szépen megvacsoráztam. Kaptam megint levest, meg tésztát, meg palacsintát, meg reszelt sajtot, meg uborkát.
A nap végén meg ügyesen megfürödtem (előtte a Mama levágta a körmöm, és egyáltalán nem sírtam, mert a Papa szórakoztatott), és aztán kértem a Papát, hogy a bilis mesét mondja el nekem, mert azt nagyon szeretem. Aztán mentem aludni.
Saturday, September 2, 2006
Esett, úgyhogy usziztunk!
Az például nagyon jó volt benne, hogy itthon volt a Papa végig, mert ma hétvége van.
Meg az is jó volt, hogy felkelés után beszéltünk mind a két nagyimmal, és még az egyik nagypapám is ott volt! És kiderült, hogy mindenféle jó újságok vannak velük, és ennek mindenki örült. Majd el is mondom nektek is őket, kicsit később.
Aztán aludtam egyet, az is jó volt, és a felkelés után az ebéd is jó volt, bár annyira azért nem voltam éhes, úgyhogy nem ettem nagyon sokat a túró nélküli túróscsuszából (a túrósból egyáltalán nem kértem). Viszont cserébe, mikor a vacsorára került a sok, na, akkor sokat ettem, és akkor virsli volt, és az nagyon jó volt! Ahhoz volt mustár is, amit én nagyon szeretek, és beletunkoltam a virslimet.
És a legjobb ma az volt, mikor elmentünk a gumicsizmámban uszizni a Mamával és a Papával. A gumicsizmában nagyon jól lehet trappolni, és nem kell kikerülni a vizet a földön, hanem bele lehet menni, és az nagyon jó.Az uszizáshoz felvehettem az új papucsomat, amit eddig csak itthon használtunk. És mikor belementünk a vízbe, az annyira jó volt, hogy sokat sikítoztam tőle. És volt nagy labda, meg kettő pici, és a Mamával lementünk a víz alá is. Meg sokszor csináltam azt, hogy kidobtam a labdát a partra, és kimásztam utána, és aztán visszadobtam, és akkor beleugrottam vissza a vízbe. Meg olyat is csináltunk, hogy volt egy nagy, hosszú cső, ami lyukas is, és annak az egyik felét megfújtuk, és akkor a másikon jött ki a víz. Ez különösen akkor volt vicces, amikor a Mama úgy fújta, hogy a Papa, vagy én voltam a másik felén, és akkor jól lefröcskölt minket a víz. Meg mi is lefröcsköltük vissza a Mamát.
Aztán kijöttünk a vízből, és akkor felvehettem az új köpenyemet, és abban nagyon jó meleg volt. És nem kellett lefeküdni most a pelusozáshoz, hanem az egész család együtt öltözött az ajtó mögött, és amíg a Mama felöltözött, addig én Cheerios-t ettem a köpenyemben ülve.
Hazafelé már elég fáradt voltam, úgyhogy a Papa felvett, és úgy mentünk, és itthon meg gyorsan megvacsoráztunk, mert már mindenki nagyon éhes volt.
Aztán még rajzoltam egy kicsit, ami szintén jó volt, és a füdrés, a mese és az alvás is jó volt. Most egy jó vastag takarót kaptam estére, és abban egyáltalán nem fáztam, amíg rajtam volt (néha le szokott jönni), és így nagyon jó sokat aludtam egyszerre.
Friday, September 1, 2006
Szeptember első napja
Délelőtt mindenféle ennivalót vettünk, aztán hazajöttünk aludni.
Délután meg elmentünk a Mamával a másik vásárlós helyre, megnézni a halakat. A halakat megnézni nagyon jó, és most még a Mama beszélgetett is az eladó bácsival arról, hogy mi is vehetünk-e magunknak halacskát otthonra. Egyelőre még nem tudom, hogy mi lesz a dolog eredménye, de remélem az, hogy lesz nekünk is halacskánk, mert én azt nagyon szeretném.
Aztán még bementünk a ruhás boltba is ott, és akkor én nagyon sokat szaladgáltam. A Mama néha megijedt, hogyha nem látta, hogy hová mentem, de én csak nevetgéltem ezen. Azt is mondta, hogy azért szeretné mindig látni, hogy hol vagyok, hogy nehogy elvesszek, mert akkor ő nagyon sírna, de szerintem nem fogok elveszni.
Kaptam egy jó kis füdőköpenyt is, és abban fogok majd uszizás után melegedni ezentúl.
Aztán még bementünk a filmes boltba is, és ott is szaladgáltam, de az már végképp nem tetszett a Mamának egyáltalán.
Utána viszont mentünk a játszótérre (délután végig biciklivel mentünk), és egyszer csak szembejött a Papa, és mi dudáltunk neki. Akkor már utána együtt mentünk, és a játszótéren is együtt játszottunk mindannyian. Megmutattam a szüleimnek, hogy már egyedül is fel tudok mászni a rugós hintára, és nagyon klasszul tudok lovagolni rajta. Annyira, hogy még egy idegen néninek is nagyon tetszett, nagyon mókásnak tartották. De legjobban most a lógaszkodás tetszett a nyújtóról, meg az, mikor a Mama is lógaszkodott velem együtt.
Aztán hazajöttünk, és volt vacsora, fürdés és alvás is.
Thursday, August 31, 2006
Takarítás, elkeseredés, játszóterezés
A takarítást a Mama csinálta, és én leginkább megfigyeltem, hogy miket csinált, meg néha sírtam, hogy hagyja már abba a porszívózást, mert az nagyon hangos. Az viszont nagyon tetszett, mikor felszedtük a szobámban lévő betűs szőnyeget, és bedobáltuk együtt a kádba, hogy lemossuk. Később ezt aztán meg is szárítottuk az erkélyen, az is vicces volt, meg az összerakás is. Abban én is segítettem Mamának, bár nem mindig volt türelmem pontosan a helyére rakni a betűket és a számokat.
A takarítás végére minden nagyon csinos lett nálunk, a Mama szerint olyan szép rend van, hogy a földről is lehet enni nálunk (ezt ki is próbáltam, de azért a Mama nem örült neki igazából). Viszont el is fáradtam addigra, mire végre végleg kikapcsoltuk a porszívót, így mentünk aludni.
Ekkor jött az elkeseredés programpont, ami abból állt, hogy én elkeseredtem azon, hogy a Mama be akart tenni az ágyamba a szopizás után. Annyira elkeseredtem, hogy csak sírtam, csak sírtam, meg üvöltöttem, meg ordítottam, és nem tudtam abbahagyni egyáltalán. A Mama kért, hogy feküdjek le, és néha sikerült is kicsit megnyugodnom, és lefeküdni, mert mondta, hogy akkor énekelni fog nekem, énekelt is. De annyira el voltam keseredve, hogy nem tudtam elaludni, és aztán megint felálltam, és újra kezdődött a dolog. Egyáltalán nem tudtam uralni a helyzetet, ami még jobban elkeserített, és akkor még jobban nem tudtam abbahagyni a sírást.
A végén aztán annyira elfáradtam, hogy csak bújtam a Mamához, aki akkor szépen lefektetett, simogatott, és akkor elaludtam.
Mikor felébredtem, ennek az egésznek már nyoma sem volt, jól éreztem magam, és a Mama mondta, hogy jó sokat aludtam. Akkor kijöttünk, és játszottunk, meg amikor kérdezte, hogy éhes vagyok-e, akkor nagyon örütem, és mondtam, hogy kérek enni, gyorsan.
Aztán hamarosan jött is a Papa, mert ma jógázás nap van, úgyhogy elköszöntünk a Mamától meg a biciklijétől.
Mi a Papával itthon játszottunk egy kicsit, megmutattam neki a babás könyvemben, hogy hol van az uszizós baba, meg az, aki alszik. Aztán elmentünk a játszótérre, és ott játszottunk, míg haza nem jöttünk a Mamához, aki már akkor otthon volt.
Ma olyan vacsora volt, hogy a Mama adott nekem egy banánt, és azt én szépen félig megettem, mint egy nagyfiú, teljesen egyedül. Aztán még ettem egy kis szőlőt is, de igazából nem voltam éhes, mert már tele volt a pocakom Cheerios-szal.
A fürdés ma is nagyon jó volt, aztán a Papa olvasott nekem a vakondos könyvemből mesét, és mentem aludni.
Wednesday, August 30, 2006
Játszóteres tali Zsombiéknál
Most is jókat játszottunk ott a Zsombival, a Zalánnal és a Dáviddal. Főleg autóztunk, amit úgy kell, hogy az ember minél több autót a kezébe vesz, megnézi őket, aztán az asztalon tologatja őket, meg nyitogatja az ajtajukat, ilyenek. Aztán volt motorozás és ráülősautózás is, az is nagyon jó volt. A ráülősautónak még dudája is van, azt nagyon jól lehet nyomkodni.

Aztán volt ebéd, és én egyedül ettem a levest kanállal, a Mama csak néha seígett. Ez olyan leves volt, amiben virsli is volt, az különösen ízlett. Aztán meg palacsinta volt, azt is szeretem.
Ebéd után meg elmentünk a játszótérre, és ott nagyon jót játszottunk. Autós-csúszdáztunk (a autó is csúszdázott velünk, nagy jól röpül, mikor már vége van a csúszdának), meg bemásztunk a csőbe és ott játszottunk az autóval. Aztán itt is motoroztunk egyet (de csak egy motor volt, úgyhogy azon néha veszekedtünk).
Meg átmentünk egy másik játszótérre is, ott is játszottunk. És ott kaptunk banánt is a Zsombi mamájától, meg szaladgáltunk fel-le a lejtőn.
Hazafelé aztán én elaludtam egy kicsit, és mikor felébredtem, már itthon is voltunk. Mire elpakoltuk a babakocsit, a Papa is hazaért, és nem értettem, hogy miért nem hozza magával a biciklit, mert reggel elvitte, azt tudom.
Volt vacsora is, és aztán nagyot játszottunk hárman, bár én egyszer eléggé bevertem a popómat, mikor lecsücsültem lendületből, és az fájt.
A fürdés jó volt, és lefeküdni is nagyon jól esett, mert már fáradt voltam.
Monday, August 28, 2006
A lift...
Közben találkoztunk az új szomszédunkkal, aki egy lány, és egyetemsita.
Mikor meg feljöttünk a mosásból, akkor az Erikával találkoztunk (de nem volt vele az Öcsi kutya) és a Mama felhívta hozzánk beszélgetni, addig én játszottam.
Aztán délután, mikor már megvolt az alvás és az ebéd, meg a Nagyival is beszéltünk, akkor menünk a játszótérre, meg vásárolni. A játszótéren én nagyon ügyes voltam, és a vizezésen meg a csúszdázáson kívül sokat lógaszkodtam a nyújtón, meg felmásztam a mászókán jó magasra is.


Visszafelé viszont már nem volt olyan könnyű menni a lifttel, mint lefelé, mert megint csak egy ment, és nagyon sokan akartak beférni, és mi megint nem tudtunk csak jó sok idő után feljönni, mikor már elfogyott a türelmem, és a Mama is hangosan kezdett beszélni, hogy ne tülekedjenek már be elénk az emberek, mert mi már régóta várunk.
Azért, remélem, hamar megjavítják már végre az összes liftet, és akkor nem lesz többet ilyen nehéz feljönni hozzánk a hatodikra.
A Papa nem is lifttel jött, hanem felcipelte a biciklit este, és akkor még picit játszottunk, aztán mentem fürödni és aludni.
Sunday, August 27, 2006
Sátras hétvége
Szóval, pénteken reggel a Papa elment, és hozott nekünk egy autót. Jó is, mert elég sok dolgot kellett magunkkal vinni a sátorozáshoz, és nem tudom, hogy azt gyalog hogy vittük volna, sőt, a biciklire se fért volna el. Viszont az autóba igen, és a bepakolás után elindultunk, és meg se álltunk a kempingig. Ott találkoztunk a Zsombiékkal, és kiderült, hogy ők is sátrazni fognak, méghozzá pont mellettünk. A sátrat én már ismertem, mert itthon is kipróbáltuk már, és a Zsombiéknak is van, de az övék nagyobb sokkal.
Mikor eleget dobáltunk kavicsokat a sátraknál, akkor megint beszálltunk az autóba, és egy nagyon kanyargós úton elmentünk egy vízhez. Ott beszálltunk egy hajóba, és fel kellett venni a mentőmellényt. Láttam, hogy a Zsombi is felveszi, úgyhogy én is beadtam a derekam. A hajózás vicces volt,

jó gyorsan is mentünk, és aztán megérkeztünk egy szigetre, ami egy nemzeti park is. Ott lehetett szaladgálni, meg kaptunk enni is, és a Zalán annyira tömte magába a kekszit, hogy majdnem meg is fulladt, de aztán szerencsére nem.
Aztán kirándulni mentünk, és a Papa hátán, de az nem volt olyan nagyon jó, mert jöttek a szúnyogok, és az fáj. Azért hamar ki is jöttünk a szúnyogoktól, és egy jó kis vízpartra értünk, ahol megint lehetett kavicsot dobálni, és voltak érdekes hangyák is, azokat jól megnéztem.
Onnan már visszafordultunk, és én mehettem gyalog. Fogtam sokszor a Zsombi kezét, mert kézen fogva jobban esik sétálni.
Visszafelé is a hajóval mentünk, és utána meg az autóval, és visszaértünk a sátrakhoz. Ott a Mamával gyűjtöttünk fát, és a Papa abból csinált egy nagy tüzet, mert nagyon ügyes! És a tűz az füstöl, ami nekem nagyon tetszett, mikor odajött hozzám.
Aztán a tűzön készült vacsora is, és abból is ettünk, meg én előtte ettem még kenyeret, meg gombát, meg mindenfélét, amit adtak. Meg játszottam a Zsombival kavicsozósat és autózást is.
A vacsora után meg mentünk fürödni az autóval. A fürdés az itt nem olyan, mint otthon, mert mind a hárman együtt fürödtünk, egy nagy zuhany alatt, és engem vagy a Mama, vagy a Papa mindig fogott, és néha a víz alá tartottak. Szóval, vicces volt.
Aztán meg bementünk a sátorba, és akkor ugrálhattam a matracon, és az egész nagyon tetszett. De aztán elfáradtam, és akkor kaptam szopit, és mentem aludni a Mama és a Papa között egy nagy hálózsákban.
Reggel még mindig a sátorban voltunk, és a szüleim fáradtak voltak, mert azt mondták, hogy nem nagyon tudtak aludni a szomszédok miatt, amit furcsállottam, mert engem nem zavartak.
De azért együtt felkeltünk, és mostunk fogat, és akkor lehetett megint kavicsozni a Zsombival. Meg reggeliztünk is, finom lekváros kenyeret, meg mindenfélét.
Aztán megjöttek a Leventéék, és ők is felállították a sátrukat, ami ugyanolyan volt, mint a miénk! És akkor együtt elindultunk az autókkal, és mikor odaértünk, kiderült, hogy mindannyian megyünk kirándulni! Én egy ideig mentem a Papa hátán, aztán volt olyan, hogy kiszállhattunk mindannyian kavicsozni, meg kézen fogva sétálni az erdőben (csak a Zalán nem jött ki, mert ő még pici ehhez).
Szóval, jó kis kirándulás volt, és elég meleg is volt, úgyhogy jól elfáradtam, még aludtam is közben egy kicsit.
A végén visszamentünk megint a sátrakhoz, és csináltunk újra tüzet, meg a Mama és a Levente apukája fújt nekünk buborékokat, ami nagyon jó volt. Meg autóztunk is a többiekkel, és a Leventével lógattuk a lábunkat a pici kempingszékekben ülve.
Aztán sajnos elkezdett esni az eső, de én akkor ezt még nem sajnáltam, mert az eső elől bemenekültünk a Zsombiék sátrába, ami egy igazán jó hely. Van benne két matrac és egy csomó hely, és ott lehetett nagyon jókat ugrálni, meg bukfencezni, és közben hangosan sikítozni örömünkben. Mi legalábbis a Zsombival ezt csináltuk, a Levente nem nagyon akart csatlakozni.
Aztán, mikor kész lett a vacsora, akkor mindenki bejött a sátorba, és ott ettünk, de én akkor már nagyon fáradt voltam, és akartam menni aludni. A Mama el is indult, hogy hozza az autót, és megyünk fürödni, hogy utána aludhassak. De aztán, mikor beültünk az autóba, akkor a szüleim kitalálták, hogy ma mégse a sátorban aludjunk, mert az túl vizes az esőtől, hanem menjünk inkább haza, és aludjunk ott. Így is lett, de indulás előtt még szerencsére én kaptam szopit, és így könnyű volt elaludni hazafelé.
Kiderült később, hogy a Leventéék és a Zsombiék is hazamentek, mert nekik is beázott a sátruk, de a sátrak meg ott maradtak, mert azért még nagyon esett az eső, és úgy nem lehet eltenni őket.
Úgyhogy aztán másnap mi megint autóba ültünk reggel, és visszamentünk oda, hogy összeszedjük a sátrakat. Az utazás nekem kicsit fárasztó volt odafelé, de éppen, mikor már ki akartam szállni, akkor megálltunk, és vettünk nekem egy krokodilos gumicsizmát, ami nagyon tetszik. Aztán a sátorbontás után még lehetett kavicsozni a kempingnél lévő tóban, ami nagyon jó volt, és hazafelé meg aludtam egy nagyot.
Este eljöttek hozzánk a Zsombiék és a Leventéék a sátrakért, és akkor megint játszottunk egy nagyot itt nálunk, meg együtt vacsoráztunk, ami nagyon jó volt. Aztán, mikor hazamentek, akkor én gyorsan mentem fürödni és aludni, mert már nagyon fáradt voltam.
Thursday, August 24, 2006
Amiket szeretek csinálni
1. Kidobni valamit a szemetesbe. Ezt ha lehetne, nagyon sokszor csinálnám egy nap, de nem lehet. Mert a Mama ragaszkodik hozzá, hogy csak olyan dolgokat dobja ki, amiket ő mond, és csak akkor, mikor ő mondja. Úgyhogy például a zörgős könyvemet, vagy a cipőm egyik felét nem lehet kidobni a szemétbe.
Legjobban abba a kukába szeretek dolgokat beledobni, ami az én szobámban van, mert azon meg kell nyomni egy gombot, és akkor nagy csörgés-zörgés közepette kinyílik a teteje, és ott van egy kis lyuk, abba kell dobni a szemetet, utána meg lehajtani a fedelét jól. A konyhai szemetes is elég jópofa, a legunalmasabb pedig az, ami a fürdőszobánkban van. De oda csak este kell szemetet dobni, a pelusomat fürdés előtt.
2. Megkeresni az Ilona betűt a hűtőmágnesek között. Kettő Ilona betű is van, az egyik piros, és ki tudom választani őket a sok betű közül, bármennyire is el vannak rejtve. A Barnus betűt még nem mindig találom meg, meg néha összekeveredek, és a nyolcas számot mutatom helyette, de a Mama olyankor is nagyon meg szokott dícsérni, mert az szerinte nagyon hasonló, és az is zöld.
3. Labdázni a lakásban két, vagy három labdával egyszerre. Ezt azért a Mama annyira nem szereti, ha csiálom, de néha ő is beszáll, meg a Papa is.
4. Az autóimat legurítani a lejtős fotelen. Nagyon érdekes, hogy ha a fotel szélén elengedem az autómat, akkor legurul a belsejébe. Ha többet engedek le egymás után, akkor néha összeütköznek, és az nagyon jópofa.
5. Rajzolni az asztalon a zsírkrétáimmal.
6. A bilimmel játszani, és meghallgatni a bilis mesét. A mesét csak ma hallottam először, de azóta sokszor kértem, hogy újra olvassuk el, mert olyan jó. Egy piros színű mesekönyvben van ez a mese, és arról szól, hogy Joshua hogyan pisil, kakil a bilijébe. Szerintem ez az egyik legjobb mese a világon!
7. Kutyusokat simogatni és madarakat hajkurászni.
8. Kavicsokat dobálni a vízbe, a fűre, vagy bokrokba. Bármilyen mennyiségben, bármilyen hosszú ideig.
9. Rizsit enni, és evés után összesöpörni a lehullott szemeket a Mamával.
10. Odabújni a Mamához és a Papához és megszeretgetni őket, meg puszit adni.
11. A Mamával felülni a biciklire, és elmenni a parkba vizezni meg csúszdázni.
12. Cheeriost enni.
13. Énekelni és táncolni a zenémre a Mamával.
14. Beülni a Mama vagy a Papa ölébe és együtt könyvet olvasni.
15. Kimenni az erkélyre, mikor meghallom a fagyisautó zenéjét és megnézni, hogy hogya áll be a parkolóba.
16. Fürödni a Papával és kipukkasztani a buborékokat, amiket fúj nekem.
17. Elmenni meglátogatni a barátaimat, vagy együtt játszani velük itthon.
18. Kirándulni menni és felmászni minden sziklára.
Szóval, jó sok mindent szeretek csinálni, és még nem is soroltam fel igazából mindent!
Wednesday, August 23, 2006
Meglepetés Dávid
Nagyon jót játszottunk, autóztunk meg rajzoltunk, és a végén még lementünk az udvarra is labdázni, meg tobozt gyűjteni és szaladgálni. Egyikőnk se akart hazamenni, mikor kellett, de a Mama ragaszkodott hozzá, hogy menjünk, meg a Dávid mamája is, úgyhogy végül is vége lett a játéknak, és feljöttünk aludni.
Én elég fáradt voltam, de aztán nem nagyon akartam elaludni, és csak azért sikerült végül is egy picit aludni, mert a Mama nagyon ragaszkodott hozzá.
Mikor felébredtem, még mindeig elég fáradt voltam, de akkor már nem akartam többet alduni semmiképpen, úgyhogy akkor ebédeltünk. Én tésztát ettem, a Mama husit.
Aztán itthon játszottunk, meg lementünk mosni is. A játszótérre is elmentünk, a távolabbira, biciklivel. Nagyon jó volt, mert ott sok szuper csúszda van. Igaz, az elvileg nagyobb gyerekeknek van, de nekem is sikerült felmászni rá, és lecsúszni tényleg nagyon jó ott.
Meg hintáztam is, és az ottani vízbe ugyan nem szabadott belemenni, de kavicsok itt is voltak, és azokat beledobálhattam. Aztán már haza kellett jönni, mert elkezdett esni az eső, és különben is, a Papa már otthon volt.
Nagyon örültem a Papának, és akkor lehetett már vacsorázni is, és olyan érdekes vacsora volt! Az a neve, hogy sólet, és egész nap főtt a konyhánkban egy szlókukkeren, ami egy nagy edény, és csak messziről szabad nekem megnézni, mert nagyon meleg.
A sólet különben finom, és én ettem hozzá kenyeret is, mint a Papa.
Aztán már jött a fürdés és az aludni menés, mert vége lett a napnak.
Tuesday, August 22, 2006
O-ooooo Nagyi
Ma alvás és ebéd után beszéltünk a Nagyival, és csupa jó hírt mondott, és rajzoltam is neki közben, aminek szintén nagyon örült. Ott volt a Miki is, és kiderült, hogy mindenkinek van nyelve, és azt jól meg is mutattuk egymásnak.
Aztán, mikor elbúcsúztunk, akkor elővette a Mama a biciklit, és már majdnem elindultunk a parkba, mikor kiderült, hogy még előtte le kell vágni a körmömet a kezemen. Na, hát én azt egyáltalán nem szeretem, úgyhogy teljes erőmből tiltakoztam ellene, de végül is a Mama győzött és levágta a körmömet.
Utána végre már mehettünk a parkba, és az nagyon jó volt, sokat játszottam a vízben. Aztán a végére már a Papa is odaért, és akkor sakkoztunk, meg fociztunk együtt.


Itthon meg ettünk finom vacsorát, és aztán mentem fürödni meg aludni.
Monday, August 21, 2006
Felmásztam és lemásztam
Hát, ez nekem túl bonyolult, de annyit tudok, hogy itthon elég unalmas lenni egy idő után. Úgyhogy kértem is a Mamát, hogy menjünk egy kicsit valahová, és akkor alvás előtt végül is lementünk az udvarra kicsit labdázni.
Aztán alvás és ebéd után meg felültünk a biciklire, és akkor elmentünk a játszótérre, ami nagyon jó volt. Felfedeztem, hogy fel tudok mászni egyedül a mászófalon,
és utána le is tudok csúszni rajta,
pedig a Mama szerint az nem csúszda. Jó, hát kicsit göröngyös lefelé az út rajta, de azért jól le lehet mászni-csúszni arra is.
A csúszdákon is sokat voltam, meg a vízben is, mert most megint lehetett bemenni, mert jó idő van.
Ezeket csináltam a játszótéren, aztán meg hazajöttünk (én közben kaptam Cheeriost), és mikor jöttünk vissza a szemétkidobásból, akkor megjött a Papa is. Rögtön megmutattam neki a babás könyvemet, amit a Mamával csináltunk, és nagyon tetszett neki.
Volt vacsora is, és aztán már fáradt voltam, úgyhogy fürdés, mese és alvás következett.
Sunday, August 20, 2006
Kirándultunk és vettünk bilit
Szóval, autóval mentünk odafelé, és közben hallgattuk a zenémet, meg rajzoltam és ettem Cheeriost. Aztán odaértünk, és vártuk a Leviéket, és addig én dobáltam kavicsokat a bokrokba. Amikor megérkeztek, akkor már együtt dobáltunk. Aztán elindultunk a kirándulásra, és az elején mindenkit a Papája vitt a hátán. Amikor viszont megérkeztünk egy jó kis sziklás részhez, akkor ki lehetett jönni a hátizsákokból, és nagyon jót lehetett mászni. Én nem is nagyon akartam, hogy a Papa vagy a Mama segítsen, úgyhogy hagytak egyedül, de azért mindig elkaptak, ha leestem, vagy segítettek, ha szóltam, hogy nem megy egyedül.

Aztán kiértünk a sziklák közül, de akkor tovább lehetett sétálni, és mi együtt mentünk a Leventével, úgy, hogy fogtuk egymás kezét. Ez nagyon vicces volt, mert néha elestünk, és akkor mindenki nagyon jót nevetett, mi is.

Aztán megálltunk ebédelni, én is kaptam szendvicset, és a Marcsitól még ránott husit is. Aztán, mikor már nem akartam többet enni, akkor játszottunk farönkre felmászósat, meg oduba bedobálóst a Levivel. Sajnos ő néha leesett a farönről, és beverte a fejét, de szerencsére nem lett semmi baja.
Amikor továbbindultunk az ebédelésből, akkor mi megint a hátizskába kerültünk, és először a Levi, aztán én is elaludtam. Mikor felébredtem, már visszafelé mentünk, és újra kikéretőztem a hátizsákból, hogy sétálhassak. Akkor láttunk békát is, meg ettünk vadalmát (ami nem túl jó), és a végén még labdáztunk is, amikor már a Levente is felébredt.
Aztán hazaautóztunk, és itthon volt finom halacska vacsorára, aztán meg mentünk aludni.
Ma meg délelőtt biciklivel megnéztünk néhány garázs szélt, de nem voltak túl jók. Aztán meg játszottam egy játszótéren egy kicsit, de nem volt túl jó idő.
Alvás után meg ettünk finom ebédet, és utána elmentünk vásárolni. És akkor vettünk nekem egy bilit! A bili, az egy vicces dolog, el is neveztem "bibi"-nek, mert ez a név szerintem jobban illik rá.
Itthon kibontottunk a dobozát, és kiderült, hogy rá is lehet ülni,

de ami a legjobb, lehet tologatni a földön, meg lehet belepakolni, és fel is lehet tenni az ember fejére!
Aztán itthon játszottunk, és a vacsora után nem fürödtünk, hanem a Mama levágta a hajamat (amit nem szeretek annyira), mint reggel a Papának is. Utána a Papával zuhanyoztunk, aztán mentem aludni.
Friday, August 18, 2006
Állatkert és sátor
Reggel még nem tudtam, hogy megyünk, és nem is volt túl jó kedve a Papának, mikor felkelt hozzám, mert aludni akart még. A Mama csak később kelt fel, és akkor mondta, hogy az éjszaka nagyon sokszor felkeltem, és ennek nem örültünk egyáltalán. Na, mindegy, de utána minden jó lett, mert a Papa elment, és hozott nekünk egy autót, mi meg hoztunk magunknak addig a könyvtárból új könyveket.
Aztán mind beültünk az autóba, és én kaptam Cheeriost, és azt eszegettem, míg oda nem értünk. Először a Papa egyetemére mentünk, ő ott elintézett valamit, addig én tobozokat gyűjtöttem, meg dobáltam.
A következő állomás viszont már az állatkert volt, ami jó közel van a Papa egyeteméhez. Én beültem a babakocsimba, és azzal indultunk körbenézni az állatokat. Nekem elsősorban a teve tetszett, mondogattam is sokat, hogy "pupu, pupu", és jó sokáig néztük a tevéket.

De aztán volt még nagyon sok érdekes állat, mindre nem is emlékszem, de volt például pici gorilla, meg pici orangután, hát azok nagyon jópofák voltak, és a pici orangutánt csak mi láthattuk egy kevés ideig, mert utána a mamája megunta a sok bámészkodót, és elvonult a picivel egy emelvényre, és magukra borított egy nagy takarót, hogy ne látszanak ki.
Aztán voltak még víz alatt puszizkodó vizilovak, meg sok-sok halacska, meg elefántok és még sok-sok állat.
Jól el is fáradtam a végére, és mivel tele volt a pocakom csirkecombival (azt kaptam ebédere), nagyon könnyen el is aludtam az autóban, mikor indultunk hazafelé.
Mikor felébredtem, még nem voltunk otthon, hanem bementünk egy vásárlós helyre, de aztán már jöttünk is haza. Akkor kiderült, hogy a Papa szerzett nekünk egy sátrat, ami egy nagy ruha, de olyan nagy, hogy mind beleférünk, és állítólag majd ebben fogunk lakni hamarosan. Szerintem az nagyon jó lesz, főleg, ha majd akkor is beletesszük a matracunkat, ahogy most, és akkor ugrálhatok majd rajta megint.
A sátorverés után mentünk fürödni a Mamával, aztán meg aludni, mert már nagyon fáradt voltam.
Thursday, August 17, 2006
Cica
És olyan aranyos volt, hogy odajött hozzánk, és odadörgölődzött, és meg is lehetett simizni. Nekem nagyon tetszett, és ő is kedvelhetett minket, mert nem is nagyon akart elmenni, csak mondogatta, hogy "nyá", és sétálgatott körölöttünk.
Ez akkor volt, mikor mentünk a Mamával a vásárlósba, és toltuk a kiskocsit. Visszafelé meg a Mama engem nagyon megdícsért, mert szépen hazasétáltam. Pedig akkor már elég fáradt voltam, de úgy gondoltam, hogy a Mamának már nehéz vagyok, így csak a legvégén kértem meg, hogy vegyen fel, mikor már elbírt egészen hazáig.
Aztán jó nagyot aludtam délben, és utána megettem egy egész csirkecombot ebédre, úgyhogy a Mama akkor is megdícsért.
Délután meg a Papával elmentünk a játszótérre, és a nagy csúszdán lecsúsztan jó sokszor, az nagyon jó ám! Jó gyorsan megy, és sokáig lehet rajta csúszni. Meg voltam a vízben is, és homokoztam, meg saraztam is. Aztán megjött a Mama a biciklivel, és akkor hazajöttünk vacsorázni.
Aztán együtt fürödtem a Mamával és a Papa fújt nekünk buborékokat, mi meg visszafújtuk fölfelé a Mamával, hogy még ne pukkanjon ki. Aztán meg kipukkasztottuk őket, hogy "puuukkk!'. Nagyon jó volt. Aztán a Mama mesélt nekem a Bóbitás könyvemből, és mentem aludni.
Wednesday, August 16, 2006
Mostanában nem alszom jól
Ez a Mama szerint azért van, mert mostanában nem alszom valami túl jól éjszaka. Mondjuk arra emlékszem is, hogy sokszor kell sírni azért, hogy éjszaka jöjjön a Mama, és ma jó korán is keltem, mert már nem tudtam visszaaludni.
De azért nap közben szerencsére tudok egy kicsit még pihizni, és aztán este meg korán megyek aludni.
Hát, így állunk, áhhhhh, itt is az ideje, hogy lefeküdjek. Majd holnap írok többet.
Tuesday, August 15, 2006
Voltunk a Dávidéknál és volt buli is
Oda először metróval kell menni, aztán a másik metróval, és aztán meg a busszal, szóval nagyon érdekes odamenni.
Aztán ott voltunk és játszottunk, és utána megjöttek a Zsombiék is, és akkor méginkább játszottunk. Nagyon jó volt, nekem nagyon tetszett a hinta-szarvasolás

és az autózás is. Aztán ettünk borsólevest, az nagyon finom volt, és volt lecsó is, de abból már nem tudtam sokat enni, mert már nem fért belém.
A Dávid ebéd után elment aludni, és nekem is kellett volna, de én inkább játszani akartam, és a Mama végül is hagyott.
Amíg a Dávid aludt, addig csak csendben lehetett játszani, de azért kipróbálhattuk a vicces játék porszívót is, ami nekem szintén nagyon tetszett.
Aztán délután még lementünk a játszótérre is csúszdázni egyet, de utána már jönni kellett haza. Akkor nagyon fáradt lettem, és a Mama énekelt nekem, meg mutatott érdekes dolgokat, úgyhogy akkor jobban lettem.
Mikor hazaértünk, akkor meg kiderült, hogy itt az udvaron egy nagy buli van, és adtak lufit, meg ennivalót meg mindenféle érdekesség volt. És akkor már a Papa is ott volt, bár ez egy kicsit furcsán alakult. Mert először a Mama mutatta nekem, hogy ott van fent a Papa az erkélyen, és akkor integettünk neki, aztán meg egyszer csak ott volt velünk lent a Papa, és az erkélyen meg már nem volt, és ez nagyon furcsa volt. Mondtam is neki, hogy ez előbb még fent volt az erkélyen, és már nincs ott, és akkor eléggé csodálkozott ezen ő is.
Na, mindegy, lényeg az, hogy a Papa is bulizott velünk, és ettünk hot dogot meg hamburgert, meg fagyit. Meg volt állatos bemutató is, amikor mindenkinek le kellett ülnie körben, és akkor emberek mutattak kígyót, pókot, kisrókát meg ilyeneket, és az nagyon jópofa volt. Utána meg simogathattam kutyusokat, és az nagyon tetszett, meg játszottam a lufimmal és szaladgáltam a füvön.
Aztán mág hazajöttünk, mert kellett fürdeni és aludni menni, ami nagyon jól esett már.
Monday, August 14, 2006
Jógáztunk!
Onnan tudom, hogy ma voltunk jógázni együtt a Mamával. Felültünk délelőtt a bickilire, és először megnyomkodtunk a bankban egy masinát, amiből pénz jön ki, aztán meg elbicikliztünk egy olyan helyre, ahol még eddig nem voltunk. Na, ez volt a jógázó hely, de a Mama azt mondta, hogy eddig még ő se volt itt, mert ő máshová szokott menni.
A hely kicsit furcsa volt, és mikor jött egy kisfiú, aki nagyon ijesztően nézett ki, akkor én nagyon megijedtem, és sírtam. Aztán kiderült, hogy az csak egy maszk rajta, és azért néz ki ijesztően, és akkor kicsit megnyugodtam, de azért még nagyon figyeltem, hogy mi lesz.
Bementünk egy nagy szobába, és ott nem volt sok minden, de aztán jöttek mások is, és a tanárnéni kirakott matracokat a padlóra.
Nekem nem nagyon tetszett ez a dolog, úgyhogy sírtam, de akkor a Mama megmutatta, hogy vannak ott érdekes virágok is, és azok tetszettek nekem, úgyhogy megnyugodtam.
És akkor elkezdtünk jógázni. Először virágokat szagoltunk, aztán pici labdákat fújtunk. Aztán gurultunk a Mamával a hátunkon, meg bicikliztünk a hátunkon. Aztán mentünk körbe-körbe, meg dobogtunk a lábunkkal. Aztán lehetett kézen állni a fal mellett, az nekem nagyon tetszett, meg lefeküdni és a lábunkkal dobolni a falon.
A végére én már eléggé elfáradtam, és akartam menni haza, de akkor még egy picit énekelni kellett, és feküdni, de aztán mehettünk.
Itthon aludtam, aztán mikor felébredtem, akkor olvastunk könyvet a Mamával. Aztán kaptam finom ebédet, mind megettem.
Délután főleg játszottunk itthon, mert kint esett az eső, de azért beszéltünk is az O-oo Nagyival a számítógépben. Aztán meg lementünk az utcára, és ott minden vizes volt, meg még jött is a víz, és az nekem nagyon tetszett. A fű is vizes volt, és akkor én abban szaladgáltam, és az nagyon vicces volt.
Elmentünk a postára is, és utána megnéztük a kedvenc kutyusomat a boltban.Itthon még játszottunk, és aztán jött a Papa, és nagyon örültünk neki.
Vacsorára kaptam finom tésztát, és aztán még lehetett szaladgálni, meg labdázni a Papával. Utána viszont menni kellett fürödni és aludni.

