Dézsából öntötték

Hideg volt, esett az eső, alig láttunk és alig gurult a labda, de azért akkor is játszottunk ma este. Megint kupa van!

Ééééééés: 2-1-re nyertünk (0-1-ről álltunk fel az utolsó pillanatban lőtt góllal)!!!!

Persze, hogy megérte!
Holnap és holnapután folytatjuk.

Unity Day

Nálunk az iskolában nagyon fontos, hogy senki ne legyen "bully". A bully az az, aki  másokat piszkál, lökdös, csúnyákat mond rájuk, vagy valamilyen más módon bánt.
Ehelyett az a jó, ha mindenki "ally", szóval olyas valaki, aki másokkal kedves, segít másoknak, és ha azt látja, hogy valaki bajban van, vagy valaki bánt valaki mást, akkor kiáll mellette.

Sokszor szoktunk erről beszélni az osztályban, az igazgató néni is el szokta mondani az iskola gyűléseken, és ma az egész nap erről szólt, mert ma volt a Unity Day. Ennek örömére, nemcsak a mi iskolánkban, hanem mindenhol narancssárgába lehetett öltözni. Így megmutattuk mindenkinek, hogy együtt fogunk azért dolgozni, hogy senkit ne bántson senki.

Nagyon jól nézett ki ma az iskola a sok narancssárgával!

Mélyhegedülök!

Ma végre hazahozhattam a violámat, és meg is mutattam mindenkinek, hogy milyen ügyesen el tudom játszani a "Twinkle, twinkle Little Star-t".
Így:

Ugrás!

Most már lehullott elég falevél a ház előtt ahhoz, hogy lehessen gereblyézni és levélhalmot csinálni belőlük. Ez a legjobb az őszben, mert akkor jól bele lehet ugrani!

Ma délelőtt ezt is csináluk:

Aztán ettünk finom ebédet, amit a Papa főzött, és pihenés után elmentünk megnézni Barnus focimeccsét.
Nagyon jó meglepetés volt, hogy mikor odaértünk a pályára, akkor megláttuk Annuskáékat! Sam-nek is meccse volt, éppen akkor fejezte be. Kicsit tudtunk is játszani!

Barnuséknak nagyon izgalmas meccse volt, nagyon sok helyzetük volt, de a másik csapat is ügyes volt, főleg a védekezésben. Sok balszerencse után a másik csapat már 3-1-re is vezetett, de aztán Barnus rúgott 2 gólt pár perc alatt, és így a végére sikerült kiegyenlíteni. Mindenki nagyon örült ennek! Éljen a szuper-ügyes Barnus!

Arborétum, juj, neeee!

A Mamának mindig akkor jut eszébe mindenféle ötlet, hogy mit kéne csinálni, amikor pont elkezdenénk TV-t nézni pihenés után. Úgyhogy amikor el akart indulni velünk az Arborétumba ma délután, akkor Blanki és én is hevesen tiltakoztunk: neeeeeem!

Viszont végül is mégis csak el kellett menni.

Félúton eszembe jutott, hogy ja, ez az a hely, ahol van az a nagy domb a borókákkal, és akkor már örültem, hogy megyünk. Mikor meg odaértünk, akkor annyit szaladgáltunk a Blankival és a Barnussal, hogy csak na!

Így:

Kis színesek innen-onnan

Ez itt Blanki első iskolai art projektje, nagyon büszke rá! Mostanában mindig mondogatja, hogy nagyon szeret rajzolni, szinte mást sem csinál itthon (a LEGO-záson és Shopkin-ozáson kívül):

Itt a keddi uszi óra képei jönnek, show and tell volt, úgyhogy a végén oda lehetett menni közelről is megnézni, ahogy úsznak a lányok. Szerencsére pont egymás melletti sávokban vannak az óráik.

Itt pedig Barnus legújabb book report projektje látható, a könyv az "Emma meg én" volt, nagyon tetszett neki. Ajánlja mindenkinek elolvasásra. A projekt a főszereplők életnagyságú képének megalkotásáról szólt, amihez Bodza és én adtunk hathatós segítséget. Barnus nagyon elégedett volt az eredménnyel, reméljük, a tanárnak is tetszik (ma adja elő).

Ez pedig a mai szuperhős-felöltözős nap képe, végre Blanki is belenőtt a Supergirl jelmezbe, ami nagyon jól jött ma reggel fél 8-kor, mikor kiderült, hogy kéne egy szuperhős öltözék neki.

Bori szerencsére beérte a fánk-lány-nak öltözéssel, ami a doughnut-ot ábrázoló póló, nadrág és egy frissen készített kék palást felöltésével (Mama odaragasztotta hot glue gun-nal, 5 perc) volt megvalósítható. Barnus ilyesmivel már nem foglalkozik. :)

Varázsfuvola

Ma délelőtt volt az iskolában a Varázsfuvola előadás, amit az Opera for the Young csinált nekünk. Már tudtam, hogy miről szól és, hogy milyen dalok lesznek benne, de azért egy kicsit ijesztő volt, mert volt benne 3 fejű Sarastro, meg alienek, de a vége azért jó lett.

Itthon a Borival délután elkészítettük a báb verzióját és este elő is adtunk pár részletet a Mamának.
Nagyon tetszett neki! Ez például a második rész első dala "Oh, welcome to our planet".

A Bori még az Éj királynője dalát is el tudja énekelni egy kicsit, pedig az nagyon nehéz!

Részletek

Este az ember egyesével odafekszik a gyerekek mellé és akkor szuperül meg lehet tudni részleteket az iskoláról.

Például, hogy holnap lesz a Varázsfuvola előadás az iskolában, hogy Blankiék dobni tanulnak torna órán, hogy Barnus tejet kinyitni segít a kicsiknek keddenként ebédkor. Vagy, hogy Blankiék más elkezdtek olvasni tanulni, most éppen rímelő szavakat keresnek más szavakhoz. Borinak ma is helyettesítő tanára volt, mert Mrs. Nelson férje orvosi beavatkozásra kellett menjen (de holnap már ott lesz).

Persze, hogy foci és még kirándulás is

Ezen a hétvégén is volt két meccsünk. Szombaton 5-0-ra nyertünk, sajnos a Papa nem láthatta, mert csak később jött meg Chicagóból.
Ma viszont először ebben a szezonban döntetlen lett a meccs, 2-2. Pedig ezt a csapatot múltkor sikerült legyőzni, de most valahogy nem ment annyira jól a játék.
Na, sebaj, majd jövő héten!

A meccs után rögtön elmentünk az Indian Lake-hez, Bodza is jött (a meccsen is ott volt). Nagyon jó idő volt és szépen sütött a nap, a lányok mégis elég sokat nyávogtak, hogy menjünk már haza. Én hozhattam a Bodzát, úgyhogy nekem nagyon jó volt, pedig a foci cipőmben kellett mennem, mert elfelejtettünk másik cipőt vinni.
Azért, mikor a dombon lehetett lefutni, meg mindenfélét tornázni, akkor a lányok is örültek, plusz a Blanka gyűjtött egy csomó szép őszi levelet is.

Szóval, jó kis kirándulás volt!

A Papa pedig főzött nekünk szuper finom póráhagyma és krumpli levest vacsorára, sőt, még japán cheesecake is volt, málnás! Nyamiii!

Van már e-mail címem!

Képzeljétek ezen a héten mindenki kapott e-mail címet az osztályban! Nagyon örülök neki, mert a Jay, az Althea és persze Cecily már írt is nekem, és én is nekik, és ez az e-mailezés.

Azt mondta Ms. Nelson, hogy nem lehet senkinek gonoszkodó e-mailt küldeni, mert ez ugyan olyan, mintha beszélgetnénk, csak nem látjuk közben egymást. És azt is mondta, hogy biztosan meg fogja tudni, ha ilyesmi történik. Aztán a Mama is modnta, hogy ha valaki esetleg csúnyát ír nekem, akkor azonnal szóljak, és, hogy tudja, hogy én sose írnék másnak rosszat. Hát persze!
A Mama tudja a password-ömet is, és mondta, hogy majd nézni fogja néha, hogy mi folyik ott.

A Papa és a Barnus is írt már nekem! Szuperrr!

Pocakom

Hát, még mindig fájdogál a pocakom, főleg, miután eszem, de máskor is szokott. Ma elmentünk megint a doktor nénihez, aki örült, hogy a savlekötő gyógyszer azért segít valamennyit. A Mama szerint az elmúlt hetekben jóval kevesebbet panaszkodtam, de szerintem csak nem akarom már mondani annyira.
A doktor néni szerint ez még alakulni fog, addig is folytassuk, meg írjunk naplót arról, hogy mikor mit eszem és attól mennyire fáj. Hátha kiderül még valami.
Most egyelőre ez a helyzet.

Megkésett beszámoló az Open House-ról

Először úgy nézett ki, hogy nem is megyünk az Open House-ra (nyílt nap szerűség, de iskola után van és nincs kötött program, célja, hogy a szülők lássák, hol van a gyerek nap közben - amúgy nem nagyon megy be az ember a teremkbe), de aztán délután kiderült, hogy mégis fontos lenne. Főleg Bori volt nagyon oda, hogy mindenképpen menni kell, mert a szülőknek van házi feladat és azt ott kell megszerezni.
Aztán végül Blanki is ráállt, és Barnus hümmögéssel jelezte, hogy OK, mehetünk. Az uszit sikerült áttenni egy órával későbbre, Barnusnak meg elmaradt a foci amúgy is.

Először Blanki osztályába mentünk, mert az volt legtávolabb a vacsorára ingyen osztott pizzától, amit az utolsó állomásnak terveztünk.
Nagyon cukin megmutogatta a dolgait, elég félénk volt, de azért látszott, hogy büszke azokra, amiket készített. Mrs. Mileham nagyon kedves volt, a végén még külön oda is jött, és mondta, hogy Blankitól mindig felvidul, akármilyen volt is a kedve.

Barnus ül Blanki helyén

Itt vannak a füzetei

 

Blanki reméli, hogy sokat fog tanulni az űrről idén (ez az osztály "theme"-je)

Aztán Barnus terme jött, itt a szülőknek poszterekre kellett írni a félelmeikről, saját iskolai élményikről, kedvenc dolgaikról. A sportos osztályképek:

Barnuséknál idén a sport a "theme"

 Mindenki készített egy zászló szerűséget a kedvenc dolgairól, ez a Barnusé:

Borinál iszonyú sokan voltak és már nem is volt túl sok időnk, de azért kicsit körülnéztünk, megszereztük a feladatot (a szülőknek általános iskolai élményeikről kell írni), Bori megmutatta a rajzait, festményeit és az ejtőernyős képét, aztán irány a pizza.

Boriéknál nincs "theme", de a tanárnéni pilóta, úgyhogy a gyerekek ejtőernyősök a hirdetőtáblán

Úgy látszik, az Open House-t igazán nem érdemes kihagyni!

Simán

Ma emlékeztem, hogy:
- Blanka viszi a snack-et az osztálynak, úgyhogy fel kell vinni reggel a két bekészített zacsit az iskolába,
- be kell számmítanom a hétvégén elkészített hatalmas fa-festményt a majmoknak, hogy erre lehessen klasszul festék-nyomatokat applikálni (a fa szuperül sikerült),
- Borinak korcsolyája lesz, úgyhogy iskola után csak hazaugrunk és már megyünk is a jégre,
- meg kell hoznunk a döntést, hogy a kori után megyünk-e usziba  alányokkal, vagy az iskolába megyünk Open House-ra,
- tankolnom kell az autóba, mert már ég a lámpa,
- vissza kell vinnem a könyvtári könyveket és az újakat elhozni (Barnus folyamatosan termeli a "hold"-okat, bárcsak házhoz is hoznák ezeket!)!

Azt viszont simán elfelejtettem, hogy 2-kor fogorvoshoz kellett volna mennem tisztításra. De lehet, hogy ez csak azért van, mert igazából nem is akartam elmenni...

Jó sok foci és kukorica-labirintus

Ezen a hétvégén is volt két meccsem, de most jó hideg is volt. Már azon gondolkozunk, hogy veszünk valami alsó melegítőt a pólóm és a rövidgatyóm alá. Bár az is igaz, hogy nem sokat ültm a kispadon, mert szinte végig játszottam mind a két meccset.
Szombaton lőttem két gólt, ma adtam csomó gólpasszt. Mind a két meccset megnyertük, kapott gól nélkül!

Ma pont abédkor lett vége a meccsnek, és a Papa pakolt nekünk egy szuper pikniket, úgyhogy mikor azt megettük, már mehettünk is tovább. Irány a Treinen Farm kukorica labirintusa!

Először persze megvettük a pattogatott kukoricát, úgy indultunk neki az útnak. Most olyan ügyesek voltunk, hogy még a véletlenszerűen elrejtett és nem is bejelölt lyukasztó helyeket is majdnem mind megtaláltuk!

Aztán lehetett még sokat játszani a farmon.

Jövőre is megyünk!