Reggel sietni kellett, mert mindent össze kellett pakolni, ami kelleni fog (ezt a Mama csinálta) és meg kellett enni a reggelit is (ezt én csináltam). Mikor ezzel megvoltunk, akkor lementünk az udvarra, és ott voltak a Dávidék, és velük mentünk a metróval. Aztán a metrózás végén találkoztunk a Zsombiékkal, és akkor már velük is mentünk együtt.
Akkor felszálltunk a hajóra, és ott volt a sok víz, mondtam is a Mamának, hogy látja-e?
A hajózés végén meg ott voltunk a sziegeten, és a víz még mindig ott volt mindenhol. Láttunk hápi kacsákat, piciket is, aztán mentünk csinálni közös fényképet.
Aztán a Zalán és a Dávid ajándékot kaptak, mert szülinapra az jár. Én is kaptam egy picit a Zalán ajándékából, a végén azt mondjuk vissza is kellett adni.Aztán elmentünk a vízpartra, és akkor jött a legjobb rész: lehetett homokot dobálni a vízbe!

Azt én nagyon szeretem! A Dávid és a Zsombi is szeret a vízben játszani, a Zsombi például ugrált is benne, az nekem tetszett. Még a Zalán is bejöhetett, ő is nagyon élvezte.
Aztán volt ebéd, és kaptam rizsit, meg kenyeret, meg szőlőt, meg barackot, meg uborkát, nagyon finom volt. Közben megjöttek a Zoe-ék is, nagyon örültünk nekik!
Az ebéd után lehetett labdázni meg autózni meg szaladgálni, hát az is nagyon jó volt! Csak az nem volt jó, mikor a Mama elment egy kicsit és én nem találtam, és sírtam. Akkor a Dávid Mamája segített nekem kicsit jobban lenni, de aztán szerencsére jött a Mama.
Utána volt egy játszóterezés, az is jó volt, főleg csúszdáztunk, ott olyan érdekes rázós csúszda volt.

Aztán kicsit kocsiztunk is, és a Zalán, a Zoe és a Dávid elaludtak, de mi a Zsombival nem. Akkor kerestünk egy másik játszóteret, és ott játszottunk, meg ettünk szőlőt, barackot és kekszit is.
Ezután már menni kellett megint megkeresni a hajót, de végül is egy másikat találtunk, ami azért szintén jó volt. Én egész hazafelé nem aludtam, sőt, még otthon se, inkább játszottam az állataimmal.
Aztán kaptam vacsorát és mentünk fürödni a Mamával, de akkor már nagyon fáradt voltam, és még a könyvemet elolvastam, de aztán már nagyon jól esett aludni egy nagyot!
No comments:
Post a Comment