Selena és szánkózás

Képzeljétek, találtunk a Mamával egy igazán aranyos nénit, akivel nagyon szeretek játszani, és a Bori is, és ő vigyázott ránk szombaton délelőtt. Úgy hívják, hogy Selena, és tényleg nagyon aranyos, és szeret társasjátékozni meg kirakósozni.
A Borival megmutattuk neki az összes játékunkat, és minden érdekelte, és sokat beszélgettünk. Mondjuk magyarul nem tud, úgyhogy a micimackós laptopommal csak én játszottam így, de azért közben elmagyaráztam, hogy mit kell csinálni.
A Mama azt mondta, hogy neki is nagyon szimpatikus a Selena, és aztán, mikor megjöttek a Papával (házakat néztek, azt mondták), akkor nagyon örültünk egymásnak.

Aztán a Mama hazavitte Selenát, de megbeszéltük, hogy majd máskor is átjön játszani velünk. Az nagyon jó lesz!

Ebédet egy tacós helyen ettünk, de nekem nem nagyon tetszett az a taco, mert volt benne tejföl, úgyhogy a Bori ette meg az enyémet is. Azért utána nagyon jól elvoltunk, míg a Mamáék befejezték az ebédjüket, mert körbe-körbe trappoltunk az étteremben és az vicces volt!

Szánkózni aztán már nem volt idő szombat délután, mert nagyon hamar sötét lett, viszont a Papa feltette a karácsonyi fényeket az ablak köré, és az nagyon tetszik mindenkinek! Néha kék, néha meg zöld-narancssárga.

Viszont vasárnap délelőtt rögtön szánkózással kezdtünk, és az nagyon jó volt! Először csak itt a ház mögött a kis dombon gyakoroltunk,

de aztán átmentünk a nagy dombra az iskola mögé, és akkor már két szánkónk is volt, mert a Papa vett egy piros műanyagot még pluszba, hogy együtt tudjunk mind csúszni.
A végére mindenki jól elfáradt, a Bori még fázott is, úgyhogy gyorsan hazajöttünk.

Pihenés alatt megint esett a hó, nagyon szép volt, mert olyan nagy pelyhekben hullott. Délután elmentünk vásárolni a Copps-ba, meg aztán a mall-ban is voltunk, megnéztük mind a két játékboltot, felültünk a Télapó székébe és még diótörőt is vettünk.
Hazafelé pedig végre láttuk a kivilágított hatalmas karácsonyfát, ami még eddig sose akart világítani. Nagyon szép volt!