Pihentél?

Tulajdonképpen iszonyú cuki és nagyon vicces is lehetne, amikor a Bori lejön a Barnussal együtt három órakor a pihenésből és arra a kérdésre, hogy "Kipihented magad?" hatalmas vigyorral és természetesen teljes meggyőződéssel azt válaszolja, hogy "igen, aludtam".
Mert persze nem aludt.

Legalábbis az esetek legnagyobb részében mostanában nem alszik nap közben. Bemegyünk, lefekszik, néha kéri, hogy feküdjek mellé, de sokszor abszolút úgy tesz, mintha már aludni készülne és békésen ujjszopizik, mikor kimegyek.
Aztán pár perc múlva (néha egy fél óra is eltelik) kezdem hallani a fejem fölött a lépteit, kisebb-nagyobb puffanásokat, lámpakapcsolgatást. Nem alszik.
Ez addig megy, míg végül Barnus kiabálni kezd nekem, hogy "Mama, a Bori nem alszik", ami azt jelenti, hogy átment hozzá a másik szobába és piszkálja.

Felérve a gyerekszoba totál szétpakolva (a Barnus ruháit szereti kiszedni a fiókokból), Bori vigyorog és egyáltalán nem látszik álmosnak.
Persze visszaviszem az ágyába, elmagyarázom, hogy ott kell pihenni, ha akar nézegethet könyveket, csinálok neki fényt, de innentől teljesen reménytelen a dolog, nem fog elaludni. Pontosabban egyszer volt, hogy feladta kis sírás után egyszer csak elszenderült, de már olyan későn, hogy utána fel kellett ébreszteni, mert átaludta volna a napot.

A helyzet most icipicit jobb mint egy héttel ezelőtt, mikor 5 percenként ki akart jönni a szobából és jobb ötlet híján kénytelen voltam ott ülni az ajtó előtt és ugyanilyen időközönként visszacsukni, hogy ne jöjjön ki (azóta vettem olyan ajtókinyitás gátlót, de még nem volt szívem felszerelni, olyan brutális megoldás). Most legalább lényegében bent marad, pakolászik, jön-megy (ágyban olvasgatásról nincs szó).

Én továbbra is kivagyok azért ettől, így ugye nem igazán lehet ügyeket intézni, netán lefeküdni kicsit (ma úúúúgy tudtam volna aludni egy cseppet), nincs meg az a kis nyugalom, ami eddig olyan jó volt a nap közepén. Plusz elég rosszak a kilátások a picibaba megszületése utánra is, mi lesz velem, ha már hárman nem fognak akarni elnyugodni kicsit nap közben???

Egy halvány reménysugár van még, ez pedig az, hogy esetleg előbb próbáljam meg Borit letenni valahogy. Ugyanis a héten, amikor nem kellett 1-re mennünk Barnusért, és Bori már picivel 1 óra előtt ágyban volt, akkor simán elaludt. Talán az is benne volt, hogy nem pörgött fel a bátyuska hazaérkezésének örömén, vagy még nem lendült át a fáradtsági holtponton, ami fél 2-re láthatóan megtörténik (de lehet, hogy csak extra fáradt volt).
Az az egy bökkenő, hogy Barnusért pillanatnyilag nem tud senki más menni. Kivehetném LunchBunchról, és akkor már 11:30-ra végezne, de imád ott ebédelni, úgyhogy elég nagy kiszúrás lenne ez vele.

Más módszerek egyelőre nem igazán tűnnek működőképesnek (olyan kéne, ami elálmosítja, mert abszolút kell neki a délutáni alvás), de lehet, hogy még a Vackor hallgatást bevetem, hátha az lefoglalná annyi ideig, míg elnyomja az álom.

Szóval, egyelőre nem tudom mi lesz.