Csak egy bevásárlás

Nem esemény, de egy kicsit mégis.

Általában a bevásárlásokat igyekszem úgy időzíteni, hogy minél kevesebb gyerek legyen jelen: könnyebb, gyorsabb, hatékonyabb (egy heti nagybevásárlás csak Blankával kb. fél óra alatt megvan parkolótól parkolóig), ma mégis az egész család együtt indult neki a COSTCO-nak.
Ez főleg azért volt, mert elég hideg, esős, szeles délutánunk volt, ilyenkor még a boltba menni is egy program, jobb mint itthon ülni az egyre inkább unatkozó gyerekekkel.
Szóval, úgy intéztük, hogy délután a pihenés és TV nézés után legyen egy kis energialevezetés (ugrálóvárazás a basementben), aztán indulás.

A COSTCO olyasmi, mint otthon a Metro (ha még megvan): fizetni kell a tagságért és nem lehet csak 1 kiló rizst venni, mert 25 fontos kiszerelésben mérik. Szertjük, mert jó minőségű dolgokat árulnak és bár egyszerre sokat kell fizetni, de pl. rizst most jó ideig nem kell vennünk (csak a tárolással lehetnek gondok, de egyelőre megoldjuk).

A mai kiruccanásban az volt a különleges, hogy egészen élvezhető volt! Két bevásárlókocsival nyomultunk, időnként találkoztunk listát egyeztetni és gyerekekt cserélni. Egy óra alatt nagyjából végeztünk, szereztünk mindent, amit akartunk és nem vettünk túl sok extrát (ez lényeges, mert nagyon könnyű elcsábulni: "hű, de jó áron van ez a 4 liter tej, megveszem, majd csak jó lesz valamire", aztán csak megbuggyan).

És ami a legjobban tetszett, az az volt, hogy hazaérve a gyerekek iszonyú lelkesen nekiálltak segíteni behozni a cuccokat a kocsiból, nagy büszkén cipleték a 12 doboz papírzsepit befelé, fitogtatva az erejüket. Ezután pedig jól megéhezve az egész kalandtól együtt megvacsoráztunk: finom friss kenyeret, Jarlsberg sajtot és kanadai bacon-felvágottat. Nagyon jól esett.