Fogfelhúzás

Ma reggel jó korán kellett kelni, hogy 8-ra odaérjünk a szájsebészetre, mert ma volt a fogfelhúzási procedúrám kezdete.
Nagyon aggódtam, hogy mi lesz már tegnap este, pedig akkor még nem is tudtam, hogy lesz infúzió is, ami azzal jár, hogy megszúrják a karomat. Amikor azt megtudtam, akkor már tényleg nagyon aggódtam. Szerencsére ezt már csak fél órával a beavatkozás előtt mondta meg a Mama, úgyhogy  csak annyit kellett túlélnem.

Mikor behívtak a szobába, akkor megkérdeztem, hogy pontosan mi lesz és megkértem, hogy mutassák meg a tűt is. Ez kicsit megnyugtatott, meg az, hogy a néni mondta, hogy csak a bőr alá teszik be, nem egyenesen átszúrják. De azért még mindig izgultam.

Aztán bejött a doktorbácsi és onnantól felgyorsultak az események. A Mama azt mondta, hogy nem is éreztem, mikor beleszúrták az infúziós tűt a karomba, aztán két percen belül már aludtam is. Én erre nem emlékszem.

A Mama ott várt és egy óra műlva már hívták is, hogy jöjjön hozzám, mert felébredtem. Aztán lehetett is már hazajönni, de vicces volt, mert nem nagyon tudtam menni, úgyhogy egy kerekesszékben toltak ki.
Itthon már várt a sok jó fagyi és Pihenas meg Ferb, akiket mostanában nagyon szeretek nézni. Úgyhogy egész nap azt csináltam.

Nem is volt olyan vészes ez az egész!