Öt hét karantén után

Először is: mindenki egészséges én túlnyomó részt kiegyensúlyozottan nyomjuk a karantént. Vannak persze összemordulások, kis dolgokon kiakadások, egymásra ordibálás (bőven), minden kicsit több odafigyelést igényel és furcsa dolgok is előfordulnak.
De tudjuk tartani a barátainkkal a kapcsolatot technológiával és néha autóból, vagy az ablakon keresztül, de minden képpen két méterrel legalább.
Itt van például egy közös sütisütés Blanka és társai részvételével zoom-on keresztül.

Bence továbbra is hetente jár bevásárolni és néha előfordul, hogy a szomszédok kisegitenek bennüket egy kis finom maradék vacsoráért cserébe.

Ebben az utóbbi két hétben már volt iskola is, elég minimális hála az égnek. Pár zoom meetinget elfelejtünk néha, de nem aggódunk egyáltalán.

A zoom tornaedzésekbe egészen beleszoktunk, nem ideális, de hát ez van.
Én továbbra is nagyon igénylem a mozgást, úgyhogy a pincében tornászkodom és néha kint is, amikor lehet.

Volt húsvétolás is, akkor éppen esett az eső és jó hideg volt. Barnus volt a húsvéti nyuszi (segitóje). Asszem egy időre el vagyunk látva édességgel!

Bambusz már egy éve nálunk lakik!

Bodzát visszük sétálni jó sokat, nem bánja! Próbáljuk érdekessé tenni a dolgot a környék felfedezésével.

Az idő még mindig elég hidegecske, úgyhogy bármelyik nap ha 5 fok fölé megy a hőmérséklet és süt a nap, akkor rohanunk kifelé.

Az utóbbi napokban rászoktunk arra, hogy viszünk kis ajándékokat (szülinapi, vagy csak úgy) a barátainknak, hogy mindenki kicsit jobban érezze magát. Úgyhogy még autóban is ültünk, hű!

Az ellátásra egyáltalán nem panaszkodunk, iszonyú finomakat eszünk: saját főztünk és éttermi rendelések váltogatva.

Néha ilyen is történik: Barnussal rendet raktunk a pincében és kiválogattunk pár könyvet, amit tovább tudtunk ajándékozni egy kisgyerekes magyar családnak! Ez is jól esett.