Sátras hétvége

Képzeljétek, most a hétvégén kempingezni voltunk a szüleimmel, nagyon jó volt! Ott volt a Zsombi, a Zalán és a Levente is, és egyszer sátorban is aludtunk, de leginkább kavicsokat dobáltunk, meg autóztunk, és volt szalonnasütés és kirándulás is.

Szóval, pénteken reggel a Papa elment, és hozott nekünk egy autót. Jó is, mert elég sok dolgot kellett magunkkal vinni a sátorozáshoz, és nem tudom, hogy azt gyalog hogy vittük volna, sőt, a biciklire se fért volna el. Viszont az autóba igen, és a bepakolás után elindultunk, és meg se álltunk a kempingig. Ott találkoztunk a Zsombiékkal, és kiderült, hogy ők is sátrazni fognak, méghozzá pont mellettünk. A sátrat én már ismertem, mert itthon is kipróbáltuk már, és a Zsombiéknak is van, de az övék nagyobb sokkal.

Mikor eleget dobáltunk kavicsokat a sátraknál, akkor megint beszálltunk az autóba, és egy nagyon kanyargós úton elmentünk egy vízhez. Ott beszálltunk egy hajóba, és fel kellett venni a mentőmellényt. Láttam, hogy a Zsombi is felveszi, úgyhogy én is beadtam a derekam. A hajózás vicces volt,

jó gyorsan is mentünk, és aztán megérkeztünk egy szigetre, ami egy nemzeti park is. Ott lehetett szaladgálni, meg kaptunk enni is, és a Zalán annyira tömte magába a kekszit, hogy majdnem meg is fulladt, de aztán szerencsére nem.

Aztán kirándulni mentünk, és a Papa hátán, de az nem volt olyan nagyon jó, mert jöttek a szúnyogok, és az fáj. Azért hamar ki is jöttünk a szúnyogoktól, és egy jó kis vízpartra értünk, ahol megint lehetett kavicsot dobálni, és voltak érdekes hangyák is, azokat jól megnéztem.

Onnan már visszafordultunk, és én mehettem gyalog. Fogtam sokszor a Zsombi kezét, mert kézen fogva jobban esik sétálni.

Visszafelé is a hajóval mentünk, és utána meg az autóval, és visszaértünk a sátrakhoz. Ott a Mamával gyűjtöttünk fát, és a Papa abból csinált egy nagy tüzet, mert nagyon ügyes! És a tűz az füstöl, ami nekem nagyon tetszett, mikor odajött hozzám.

Aztán a tűzön készült vacsora is, és abból is ettünk, meg én előtte ettem még kenyeret, meg gombát, meg mindenfélét, amit adtak. Meg játszottam a Zsombival kavicsozósat és autózást is.

A vacsora után meg mentünk fürödni az autóval. A fürdés az itt nem olyan, mint otthon, mert mind a hárman együtt fürödtünk, egy nagy zuhany alatt, és engem vagy a Mama, vagy a Papa mindig fogott, és néha a víz alá tartottak. Szóval, vicces volt.

Aztán meg bementünk a sátorba, és akkor ugrálhattam a matracon, és az egész nagyon tetszett. De aztán elfáradtam, és akkor kaptam szopit, és mentem aludni a Mama és a Papa között egy nagy hálózsákban.

Reggel még mindig a sátorban voltunk, és a szüleim fáradtak voltak, mert azt mondták, hogy nem nagyon tudtak aludni a szomszédok miatt, amit furcsállottam, mert engem nem zavartak.

De azért együtt felkeltünk, és mostunk fogat, és akkor lehetett megint kavicsozni a Zsombival. Meg reggeliztünk is, finom lekváros kenyeret, meg mindenfélét.

Aztán megjöttek a Leventéék, és ők is felállították a sátrukat, ami ugyanolyan volt, mint a miénk! És akkor együtt elindultunk az autókkal, és mikor odaértünk, kiderült, hogy mindannyian megyünk kirándulni! Én egy ideig mentem a Papa hátán, aztán volt olyan, hogy kiszállhattunk mindannyian kavicsozni, meg kézen fogva sétálni az erdőben (csak a Zalán nem jött ki, mert ő még pici ehhez).

Szóval, jó kis kirándulás volt, és elég meleg is volt, úgyhogy jól elfáradtam, még aludtam is közben egy kicsit.

A végén visszamentünk megint a sátrakhoz, és csináltunk újra tüzet, meg a Mama és a Levente apukája fújt nekünk buborékokat, ami nagyon jó volt. Meg autóztunk is a többiekkel, és a Leventével lógattuk a lábunkat a pici kempingszékekben ülve.

Aztán sajnos elkezdett esni az eső, de én akkor ezt még nem sajnáltam, mert az eső elől bemenekültünk a Zsombiék sátrába, ami egy igazán jó hely. Van benne két matrac és egy csomó hely, és ott lehetett nagyon jókat ugrálni, meg bukfencezni, és közben hangosan sikítozni örömünkben. Mi legalábbis a Zsombival ezt csináltuk, a Levente nem nagyon akart csatlakozni.

Aztán, mikor kész lett a vacsora, akkor mindenki bejött a sátorba, és ott ettünk, de én akkor már nagyon fáradt voltam, és akartam menni aludni. A Mama el is indult, hogy hozza az autót, és megyünk fürödni, hogy utána aludhassak. De aztán, mikor beültünk az autóba, akkor a szüleim kitalálták, hogy ma mégse a sátorban aludjunk, mert az túl vizes az esőtől, hanem menjünk inkább haza, és aludjunk ott. Így is lett, de indulás előtt még szerencsére én kaptam szopit, és így könnyű volt elaludni hazafelé.

Kiderült később, hogy a Leventéék és a Zsombiék is hazamentek, mert nekik is beázott a sátruk, de a sátrak meg ott maradtak, mert azért még nagyon esett az eső, és úgy nem lehet eltenni őket.

Úgyhogy aztán másnap mi megint autóba ültünk reggel, és visszamentünk oda, hogy összeszedjük a sátrakat. Az utazás nekem kicsit fárasztó volt odafelé, de éppen, mikor már ki akartam szállni, akkor megálltunk, és vettünk nekem egy krokodilos gumicsizmát, ami nagyon tetszik. Aztán a sátorbontás után még lehetett kavicsozni a kempingnél lévő tóban, ami nagyon jó volt, és hazafelé meg aludtam egy nagyot.

Este eljöttek hozzánk a Zsombiék és a Leventéék a sátrakért, és akkor megint játszottunk egy nagyot itt nálunk, meg együtt vacsoráztunk, ami nagyon jó volt. Aztán, mikor hazamentek, akkor én gyorsan mentem fürödni és aludni, mert már nagyon fáradt voltam.

Amiket szeretek csinálni

Most felsorolom nektek, hogy mi az, amit mostanában különösen szeretek csinálni:

1. Kidobni valamit a szemetesbe. Ezt ha lehetne, nagyon sokszor csinálnám egy nap, de nem lehet. Mert a Mama ragaszkodik hozzá, hogy csak olyan dolgokat dobja ki, amiket ő mond, és csak akkor, mikor ő mondja. Úgyhogy például a zörgős könyvemet, vagy a cipőm egyik felét nem lehet kidobni a szemétbe.
Legjobban abba a kukába szeretek dolgokat beledobni, ami az én szobámban van, mert azon meg kell nyomni egy gombot, és akkor nagy csörgés-zörgés közepette kinyílik a teteje, és ott van egy kis lyuk, abba kell dobni a szemetet, utána meg lehajtani a fedelét jól. A konyhai szemetes is elég jópofa, a legunalmasabb pedig az, ami a fürdőszobánkban van. De oda csak este kell szemetet dobni, a pelusomat fürdés előtt.

2. Megkeresni az Ilona betűt a hűtőmágnesek között. Kettő Ilona betű is van, az egyik piros, és ki tudom választani őket a sok betű közül, bármennyire is el vannak rejtve. A Barnus betűt még nem mindig találom meg, meg néha összekeveredek, és a nyolcas számot mutatom helyette, de a Mama olyankor is nagyon meg szokott dícsérni, mert az szerinte nagyon hasonló, és az is zöld.

3. Labdázni a lakásban két, vagy három labdával egyszerre. Ezt azért a Mama annyira nem szereti, ha csiálom, de néha ő is beszáll, meg a Papa is.

4. Az autóimat legurítani a lejtős fotelen. Nagyon érdekes, hogy ha a fotel szélén elengedem az autómat, akkor legurul a belsejébe. Ha többet engedek le egymás után, akkor néha összeütköznek, és az nagyon jópofa.

5. Rajzolni az asztalon a zsírkrétáimmal.

6. A bilimmel játszani, és meghallgatni a bilis mesét. A mesét csak ma hallottam először, de azóta sokszor kértem, hogy újra olvassuk el, mert olyan jó. Egy piros színű mesekönyvben van ez a mese, és arról szól, hogy Joshua hogyan pisil, kakil a bilijébe. Szerintem ez az egyik legjobb mese a világon!

7. Kutyusokat simogatni és madarakat hajkurászni.

8. Kavicsokat dobálni a vízbe, a fűre, vagy bokrokba. Bármilyen mennyiségben, bármilyen hosszú ideig.

9. Rizsit enni, és evés után összesöpörni a lehullott szemeket a Mamával.

10. Odabújni a Mamához és a Papához és megszeretgetni őket, meg puszit adni.

11. A Mamával felülni a biciklire, és elmenni a parkba vizezni meg csúszdázni.

12. Cheeriost enni.

13. Énekelni és táncolni a zenémre a Mamával.

14. Beülni a Mama vagy a Papa ölébe és együtt könyvet olvasni.

15. Kimenni az erkélyre, mikor meghallom a fagyisautó zenéjét és megnézni, hogy hogya áll be a parkolóba.

16. Fürödni a Papával és kipukkasztani a buborékokat, amiket fúj nekem.

17. Elmenni meglátogatni a barátaimat, vagy együtt játszani velük itthon.

18. Kirándulni menni és felmászni minden sziklára.

Szóval, jó sok mindent szeretek csinálni, és még nem is soroltam fel igazából mindent!

Meglepetés Dávid

Ma itt jártak a Dávid és a mamája meglepetésből. Mert nem is tudtuk, hogy jönni fognak, csak aztán reggel egyszer telefonált a Mama velük, és mondták, hogy itt vannak a közelben, és akkor mi nagyon megörültünk nekik, és feljöttek játszani.

Nagyon jót játszottunk, autóztunk meg rajzoltunk, és a végén még lementünk az udvarra is labdázni, meg tobozt gyűjteni és szaladgálni. Egyikőnk se akart hazamenni, mikor kellett, de a Mama ragaszkodott hozzá, hogy menjünk, meg a Dávid mamája is, úgyhogy végül is vége lett a játéknak, és feljöttünk aludni.
Én elég fáradt voltam, de aztán nem nagyon akartam elaludni, és csak azért sikerült végül is egy picit aludni, mert a Mama nagyon ragaszkodott hozzá.

Mikor felébredtem, még mindeig elég fáradt voltam, de akkor már nem akartam többet alduni semmiképpen, úgyhogy akkor ebédeltünk. Én tésztát ettem, a Mama husit.

Aztán itthon játszottunk, meg lementünk mosni is. A játszótérre is elmentünk, a távolabbira, biciklivel. Nagyon jó volt, mert ott sok szuper csúszda van. Igaz, az elvileg nagyobb gyerekeknek van, de nekem is sikerült felmászni rá, és lecsúszni tényleg nagyon jó ott.
Meg hintáztam is, és az ottani vízbe ugyan nem szabadott belemenni, de kavicsok itt is voltak, és azokat beledobálhattam. Aztán már haza kellett jönni, mert elkezdett esni az eső, és különben is, a Papa már otthon volt.

Nagyon örültem a Papának, és akkor lehetett már vacsorázni is, és olyan érdekes vacsora volt! Az a neve, hogy sólet, és egész nap főtt a konyhánkban egy szlókukkeren, ami egy nagy edény, és csak messziről szabad nekem megnézni, mert nagyon meleg.
A sólet különben finom, és én ettem hozzá kenyeret is, mint a Papa.

Aztán már jött a fürdés és az aludni menés, mert vége lett a napnak.

O-ooooo Nagyi

Nekem van két nagyim, az egyik az O-oooo Nagyi, a másik meg a Cica Nagyi. Őket én nagyon szeretem, és sokszor szoktunk beszélgetni a számítógépben velük. Amikor az O-ooo Nagyival beszélek, akkor mindig szoktam neki hozni kisállatokat a dobozomból, és megmutatni neki, és azoknak ő nagyon szokott örülni. És ha valami leesik véletlenül, amíg beszélünk, akkor azt szokta mondani a Nagyi, hogy o-ooo leesett, és akkor én is mondom, hogy o-oooo. Ezt nagyon szeretem, úgyhogy néha direkt le szoktam dobni valamit, csak azért, hogy hallhassam az o-oooo-t.

Ma alvás és ebéd után beszéltünk a Nagyival, és csupa jó hírt mondott, és rajzoltam is neki közben, aminek szintén nagyon örült. Ott volt a Miki is, és kiderült, hogy mindenkinek van nyelve, és azt jól meg is mutattuk egymásnak.

Aztán, mikor elbúcsúztunk, akkor elővette a Mama a biciklit, és már majdnem elindultunk a parkba, mikor kiderült, hogy még előtte le kell vágni a körmömet a kezemen. Na, hát én azt egyáltalán nem szeretem, úgyhogy teljes erőmből tiltakoztam ellene, de végül is a Mama győzött és levágta a körmömet.
Utána végre már mehettünk a parkba, és az nagyon jó volt, sokat játszottam a vízben. Aztán a végére már a Papa is odaért, és akkor sakkoztunk, meg fociztunk együtt.



Itthon meg ettünk finom vacsorát, és aztán mentem fürödni meg aludni.

Felmásztam és lemásztam

Ma sokat voltunk itthon, mert a Mamának valamit el kellett intéznie, és ahhoz kellett a számítógép meg a telefon. Végül is azt mondta, hogy nem sikerült elintézni teljesen a dolgot (valami autóvezetéssel kapcsolatos lehetett), mert előbb le kell fordítani a magyar jogosítványt angolra.
Hát, ez nekem túl bonyolult, de annyit tudok, hogy itthon elég unalmas lenni egy idő után. Úgyhogy kértem is a Mamát, hogy menjünk egy kicsit valahová, és akkor alvás előtt végül is lementünk az udvarra kicsit labdázni.

Aztán alvás és ebéd után meg felültünk a biciklire, és akkor elmentünk a játszótérre, ami nagyon jó volt. Felfedeztem, hogy fel tudok mászni egyedül a mászófalon,

és utána le is tudok csúszni rajta,

pedig a Mama szerint az nem csúszda. Jó, hát kicsit göröngyös lefelé az út rajta, de azért jól le lehet mászni-csúszni arra is.


A csúszdákon is sokat voltam, meg a vízben is, mert most megint lehetett bemenni, mert jó idő van.

Ezeket csináltam a játszótéren, aztán meg hazajöttünk (én közben kaptam Cheeriost), és mikor jöttünk vissza a szemétkidobásból, akkor megjött a Papa is. Rögtön megmutattam neki a babás könyvemet, amit a Mamával csináltunk, és nagyon tetszett neki.
Volt vacsora is, és aztán már fáradt voltam, úgyhogy fürdés, mese és alvás következett.

Kirándultunk és vettünk bilit

Tegnap voltunk kirándulni a Leventéékkel, és nagyon jó volt! Főlg az tetszett, mikor fel lehetett mászni a sziklákra, meg együtt sétáltunk a Leventével, meg ebédnél együtt játszottunk.

Szóval, autóval mentünk odafelé, és közben hallgattuk a zenémet, meg rajzoltam és ettem Cheeriost. Aztán odaértünk, és vártuk a Leviéket, és addig én dobáltam kavicsokat a bokrokba. Amikor megérkeztek, akkor már együtt dobáltunk. Aztán elindultunk a kirándulásra, és az elején mindenkit a Papája vitt a hátán. Amikor viszont megérkeztünk egy jó kis sziklás részhez, akkor ki lehetett jönni a hátizsákokból, és nagyon jót lehetett mászni. Én nem is nagyon akartam, hogy a Papa vagy a Mama segítsen, úgyhogy hagytak egyedül, de azért mindig elkaptak, ha leestem, vagy segítettek, ha szóltam, hogy nem megy egyedül.


Aztán kiértünk a sziklák közül, de akkor tovább lehetett sétálni, és mi együtt mentünk a Leventével, úgy, hogy fogtuk egymás kezét. Ez nagyon vicces volt, mert néha elestünk, és akkor mindenki nagyon jót nevetett, mi is.


Aztán megálltunk ebédelni, én is kaptam szendvicset, és a Marcsitól még ránott husit is. Aztán, mikor már nem akartam többet enni, akkor játszottunk farönkre felmászósat, meg oduba bedobálóst a Levivel. Sajnos ő néha leesett a farönről, és beverte a fejét, de szerencsére nem lett semmi baja.

Amikor továbbindultunk az ebédelésből, akkor mi megint a hátizskába kerültünk, és először a Levi, aztán én is elaludtam. Mikor felébredtem, már visszafelé mentünk, és újra kikéretőztem a hátizsákból, hogy sétálhassak. Akkor láttunk békát is, meg ettünk vadalmát (ami nem túl jó), és a végén még labdáztunk is, amikor már a Levente is felébredt.
Aztán hazaautóztunk, és itthon volt finom halacska vacsorára, aztán meg mentünk aludni.

Ma meg délelőtt biciklivel megnéztünk néhány garázs szélt, de nem voltak túl jók. Aztán meg játszottam egy játszótéren egy kicsit, de nem volt túl jó idő.
Alvás után meg ettünk finom ebédet, és utána elmentünk vásárolni. És akkor vettünk nekem egy bilit! A bili, az egy vicces dolog, el is neveztem "bibi"-nek, mert ez a név szerintem jobban illik rá.
Itthon kibontottunk a dobozát, és kiderült, hogy rá is lehet ülni,

de ami a legjobb, lehet tologatni a földön, meg lehet belepakolni, és fel is lehet tenni az ember fejére!

Aztán itthon játszottunk, és a vacsora után nem fürödtünk, hanem a Mama levágta a hajamat (amit nem szeretek annyira), mint reggel a Papának is. Utána a Papával zuhanyoztunk, aztán mentem aludni.

Állatkert és sátor

Ma voltunk az állatkertben, és nagyon jó volt!

Reggel még nem tudtam, hogy megyünk, és nem is volt túl jó kedve a Papának, mikor felkelt hozzám, mert aludni akart még. A Mama csak később kelt fel, és akkor mondta, hogy az éjszaka nagyon sokszor felkeltem, és ennek nem örültünk egyáltalán. Na, mindegy, de utána minden jó lett, mert a Papa elment, és hozott nekünk egy autót, mi meg hoztunk magunknak addig a könyvtárból új könyveket.

Aztán mind beültünk az autóba, és én kaptam Cheeriost, és azt eszegettem, míg oda nem értünk. Először a Papa egyetemére mentünk, ő ott elintézett valamit, addig én tobozokat gyűjtöttem, meg dobáltam.

A következő állomás viszont már az állatkert volt, ami jó közel van a Papa egyeteméhez. Én beültem a babakocsimba, és azzal indultunk körbenézni az állatokat. Nekem elsősorban a teve tetszett, mondogattam is sokat, hogy "pupu, pupu", és jó sokáig néztük a tevéket.


De aztán volt még nagyon sok érdekes állat, mindre nem is emlékszem, de volt például pici gorilla, meg pici orangután, hát azok nagyon jópofák voltak, és a pici orangutánt csak mi láthattuk egy kevés ideig, mert utána a mamája megunta a sok bámészkodót, és elvonult a picivel egy emelvényre, és magukra borított egy nagy takarót, hogy ne látszanak ki.
Aztán voltak még víz alatt puszizkodó vizilovak, meg sok-sok halacska, meg elefántok és még sok-sok állat.

Jól el is fáradtam a végére, és mivel tele volt a pocakom csirkecombival (azt kaptam ebédere), nagyon könnyen el is aludtam az autóban, mikor indultunk hazafelé.

Mikor felébredtem, még nem voltunk otthon, hanem bementünk egy vásárlós helyre, de aztán már jöttünk is haza. Akkor kiderült, hogy a Papa szerzett nekünk egy sátrat, ami egy nagy ruha, de olyan nagy, hogy mind beleférünk, és állítólag majd ebben fogunk lakni hamarosan. Szerintem az nagyon jó lesz, főleg, ha majd akkor is beletesszük a matracunkat, ahogy most, és akkor ugrálhatok majd rajta megint.

A sátorverés után mentünk fürödni a Mamával, aztán meg aludni, mert már nagyon fáradt voltam.

Cica

Képzeljétek, ma találkoztunk egy Cicával!
És olyan aranyos volt, hogy odajött hozzánk, és odadörgölődzött, és meg is lehetett simizni. Nekem nagyon tetszett, és ő is kedvelhetett minket, mert nem is nagyon akart elmenni, csak mondogatta, hogy "nyá", és sétálgatott körölöttünk.

Ez akkor volt, mikor mentünk a Mamával a vásárlósba, és toltuk a kiskocsit. Visszafelé meg a Mama engem nagyon megdícsért, mert szépen hazasétáltam. Pedig akkor már elég fáradt voltam, de úgy gondoltam, hogy a Mamának már nehéz vagyok, így csak a legvégén kértem meg, hogy vegyen fel, mikor már elbírt egészen hazáig.

Aztán jó nagyot aludtam délben, és utána megettem egy egész csirkecombot ebédre, úgyhogy a Mama akkor is megdícsért.

Délután meg a Papával elmentünk a játszótérre, és a nagy csúszdán lecsúsztan jó sokszor, az nagyon jó ám! Jó gyorsan megy, és sokáig lehet rajta csúszni. Meg voltam a vízben is, és homokoztam, meg saraztam is. Aztán megjött a Mama a biciklivel, és akkor hazajöttünk vacsorázni.
Aztán együtt fürödtem a Mamával és a Papa fújt nekünk buborékokat, mi meg visszafújtuk fölfelé a Mamával, hogy még ne pukkanjon ki. Aztán meg kipukkasztottuk őket, hogy "puuukkk!'. Nagyon jó volt. Aztán a Mama mesélt nekem a Bóbitás könyvemből, és mentem aludni.

Mostanában nem alszom jól

Elég fáradt vagyok, úgyhogy ma nem írok sokat.

Ez a Mama szerint azért van, mert mostanában nem alszom valami túl jól éjszaka. Mondjuk arra emlékszem is, hogy sokszor kell sírni azért, hogy éjszaka jöjjön a Mama, és ma jó korán is keltem, mert már nem tudtam visszaaludni.
De azért nap közben szerencsére tudok egy kicsit még pihizni, és aztán este meg korán megyek aludni.

Hát, így állunk, áhhhhh, itt is az ideje, hogy lefeküdjek. Majd holnap írok többet.

Voltunk a Dávidéknál és volt buli is

Ma reggel a Mama telefonált a Katival, és utána kérdezte tőlem, hogy menjünk-e el a Dávidékhoz. Én örültem, és mondta, hogy menjünk, és akkor mentük is!
Oda először metróval kell menni, aztán a másik metróval, és aztán meg a busszal, szóval nagyon érdekes odamenni.

Aztán ott voltunk és játszottunk, és utána megjöttek a Zsombiék is, és akkor méginkább játszottunk. Nagyon jó volt, nekem nagyon tetszett a hinta-szarvasolás


és az autózás is. Aztán ettünk borsólevest, az nagyon finom volt, és volt lecsó is, de abból már nem tudtam sokat enni, mert már nem fért belém.
A Dávid ebéd után elment aludni, és nekem is kellett volna, de én inkább játszani akartam, és a Mama végül is hagyott.
Amíg a Dávid aludt, addig csak csendben lehetett játszani, de azért kipróbálhattuk a vicces játék porszívót is, ami nekem szintén nagyon tetszett.

Aztán délután még lementünk a játszótérre is csúszdázni egyet, de utána már jönni kellett haza. Akkor nagyon fáradt lettem, és a Mama énekelt nekem, meg mutatott érdekes dolgokat, úgyhogy akkor jobban lettem.

Mikor hazaértünk, akkor meg kiderült, hogy itt az udvaron egy nagy buli van, és adtak lufit, meg ennivalót meg mindenféle érdekesség volt. És akkor már a Papa is ott volt, bár ez egy kicsit furcsán alakult. Mert először a Mama mutatta nekem, hogy ott van fent a Papa az erkélyen, és akkor integettünk neki, aztán meg egyszer csak ott volt velünk lent a Papa, és az erkélyen meg már nem volt, és ez nagyon furcsa volt. Mondtam is neki, hogy ez előbb még fent volt az erkélyen, és már nincs ott, és akkor eléggé csodálkozott ezen ő is.
Na, mindegy, lényeg az, hogy a Papa is bulizott velünk, és ettünk hot dogot meg hamburgert, meg fagyit. Meg volt állatos bemutató is, amikor mindenkinek le kellett ülnie körben, és akkor emberek mutattak kígyót, pókot, kisrókát meg ilyeneket, és az nagyon jópofa volt. Utána meg simogathattam kutyusokat, és az nagyon tetszett, meg játszottam a lufimmal és szaladgáltam a füvön.

Aztán mág hazajöttünk, mert kellett fürdeni és aludni menni, ami nagyon jól esett már.

Jógáztunk!

Most már tudom, hogy mi az a jógázás, amit a Mama mindig szokott csinálni, amikor elmegy, és a Papa vigyáz rám.
Onnan tudom, hogy ma voltunk jógázni együtt a Mamával. Felültünk délelőtt a bickilire, és először megnyomkodtunk a bankban egy masinát, amiből pénz jön ki, aztán meg elbicikliztünk egy olyan helyre, ahol még eddig nem voltunk. Na, ez volt a jógázó hely, de a Mama azt mondta, hogy eddig még ő se volt itt, mert ő máshová szokott menni.
A hely kicsit furcsa volt, és mikor jött egy kisfiú, aki nagyon ijesztően nézett ki, akkor én nagyon megijedtem, és sírtam. Aztán kiderült, hogy az csak egy maszk rajta, és azért néz ki ijesztően, és akkor kicsit megnyugodtam, de azért még nagyon figyeltem, hogy mi lesz.

Bementünk egy nagy szobába, és ott nem volt sok minden, de aztán jöttek mások is, és a tanárnéni kirakott matracokat a padlóra.
Nekem nem nagyon tetszett ez a dolog, úgyhogy sírtam, de akkor a Mama megmutatta, hogy vannak ott érdekes virágok is, és azok tetszettek nekem, úgyhogy megnyugodtam.

És akkor elkezdtünk jógázni. Először virágokat szagoltunk, aztán pici labdákat fújtunk. Aztán gurultunk a Mamával a hátunkon, meg bicikliztünk a hátunkon. Aztán mentünk körbe-körbe, meg dobogtunk a lábunkkal. Aztán lehetett kézen állni a fal mellett, az nekem nagyon tetszett, meg lefeküdni és a lábunkkal dobolni a falon.
A végére én már eléggé elfáradtam, és akartam menni haza, de akkor még egy picit énekelni kellett, és feküdni, de aztán mehettünk.

Itthon aludtam, aztán mikor felébredtem, akkor olvastunk könyvet a Mamával. Aztán kaptam finom ebédet, mind megettem.
Délután főleg játszottunk itthon, mert kint esett az eső, de azért beszéltünk is az O-oo Nagyival a számítógépben. Aztán meg lementünk az utcára, és ott minden vizes volt, meg még jött is a víz, és az nekem nagyon tetszett. A fű is vizes volt, és akkor én abban szaladgáltam, és az nagyon vicces volt.

Elmentünk a postára is, és utána megnéztük a kedvenc kutyusomat a boltban.

Itthon még játszottunk, és aztán jött a Papa, és nagyon örültünk neki.
Vacsorára kaptam finom tésztát, és aztán még lehetett szaladgálni, meg labdázni a Papával. Utána viszont menni kellett fürödni és aludni.

Pihiztünk és kacsákat néztünk

Ma valahogy mindenki kicsit fáradtan ébredt reggel, a Mama annyira, hogy ő csak jóval később, mint mi a Papával.
Amíg ő aludt, addig mi a Papával reggeliztünk, játszottunk, és beszéltünk a Cica Nagyival a számítógépben.

Aztán elmentünk együtt a vásárlós helyre, és az nagyon vicces volt, mert én tolhattam a huzi-vonit egészen odáig, és az nagyon tetszett mindenkinek.
A boltban vettünk matracot, meg egy másik boltban mindenféle ennivalót későbbre, aztán hazajöttünk aludni.

Alvás után volt egy kis ebédelés, és amikor aztán a Papa is felkelt a pici alvásból, akkor elővettük a bicikliket, és elmentünk megnézni a High parkban a kacsákat. A kacsák nagyon érdekesek voltak, ették a füvet és itták a vízet, meg uszitak rajta. Mi dobáltunk kavicsokat a vízbe, néztük a pillangókat és a kutyusokat, meg ettünk fagyit és Cheerios-t is.

Aztán hazajöttünk, és kipróbáltuk az új matracunkat, amit előbb fel kellett pumpálni, ami egy vicces dolog. A matrac felpumpálva viszont még viccesebb, és azon aztán lehet ugrálni, meg bukfencezni, amit már majdnem tudok egyedül is.


Aztán volt vacsora, finom virsli, és jó sokat ettem belőle, meg a mustárból is, amit nagyon szeretek. Utána meg volt fürdés, és a Papa mesélt nekem a kisvakondos könyvemből, aztán meg mentem aludni.

Párizsnál kenuztunk

Képzeljétek, ma az Ilonáékkal hajóztunk a vízen, nagyon jó volt!

Szóval, reggel jöttek értünk az Ilonáék, és én a saját ülésemben ülhettem az autójukban, az Adrienn helyén. A Mama szerint az Adrienn, az Adrienn mamája és ő egy kicsit szorosan voltak ugyan a hátsó ülésen, de végül is szerintem elég gyorsan odaértünk, úgyhogy nem volt baj.

Mikor odaértünk, bementünk egy boltba, és ott adtunk pénzt embereknek, hogy cserébe használhassuk a hajójukat, amit úgy hívnak, hogy kenu. De akkor még nem adták oda a hajót, hanem vissza kellett ülni az autóba, menni egy kicsit, kiszállni, enni, és várni, és akkor jött egy busz, abba beleülni és menni vele, és akkor utána odaadták a kenut is. Meg kaptunk evezőket is, azok nekem tetszettek, meg mentőmellényt is, na, az nem annyira tetszett. De muszáj volt felvenni a gyerekeknek, és mikor láttam, hogy az Ilona is kapott, akkor már én se bántam, hogy fel kell venni.

Aztán a Mamával gyűjtöttünk kavicsokat a vödrömbe, és mondta, hogy ezeket majd mind belodobálhatom a vízbe a hajóból, és ez engem nagyon érdekelt, úgyhogy nagyon szívesen be is szálltam velük együtt. És nagyon jó volt dobálni a kavicsokat a vízbe!


Meg aztán jöttek utánunk az Ilonáék is, és minden nagyon érdekes volt, úgyhogy egyáltalán nem féltem, sőt nagyon élveztem az egészet.
Aztán, mikor elfáradtam, a Mama adott szopit, aztán meg kikötöttünk, és megint lehetett enni.
Az Ilona akkor aludt, de az Adrienn és a Papája elmentek békát keresni.

Aztán megint visszaszálltunk a hajóba, és akkor meg kis fadarabokat lehetett dobálni a vízbe, meg evezhettem is a saját kis evezőmmel, amit még otthonról hoztunk.
Aztán megint kaptam szopit, akkor el is aludtam picit, de arra felébredtem, hogy a Mama le akart fektetni a hajó aljára, és akkor úgy döntöttem, hogy nézelődök inkább. Ez jó döntés volt, mert így nem maradtam ki a fürdésből a vízben. Ugyanis a Mama, meg a lányok és a Papájuk egyszer csak beleugrottak a vízbe fürödni, és akkor én is akartam. A Papa bele is tett a Mamához, és először nagyon furcsa volt a víz, mert hideg volt és ment, de aztán jó volt, kicsit usziztunk is.


Aztán már tényleg hideg volt, úgyhogy visszamentem a Papához, és a Mama is bekecmergett vissza a hajóba, az vicces volt (de szerencsére nem borultunk fel).

Aztán még volt egy-két nagyon hullámzós rész, és az nekem tetszett, és kaptam Cheerios-t is, azt megeszgettem, és akkor már vége is volt a kenuzásnak, ki kellett szállni.

Hazafelé az Ilonával mi aludtunk, aztán itthon még egy picit lehetett játszani, de utána már menni kellett vacsorázni (az nagyon jó lesett), meg fürödni-aludni.

Itt volt a Dávid!!!

Képzeljétek, ma itt volt a Dávid, aki az én barátom!

Mama már mondta reggel, hogy jönni fog, mikor picit szomorkodtam, mert a Papa elment a biciklivel dolgozni (szoktam neki mindig integetni, mikor megy el a folyosón a lfithez). Aztán tényleg meg is jöttek a Mamájával, és ő is örült nekem.
Akkor gyorsan elkezdtünk játszani, főleg az autókkal, de a vonatokkal is.
Mikor már eleget játszottunk, akkor meg elindultunk kicsit sétálni, mert a Mamának el kellett intézni valamit a filmes boltban. El is intézte, és aztán a Dáviddal dobálhattunk pici pénzeket a csodamasinába, ami gyűjti a pénzt a beteg gyerekeknek, és olyan viccesen gurulnak le a pénzek bele a pocakjába.

Aztán hazajöttünk, de még nem a lakásunkba mentünk, hanem a füvön szaladgáltunk egy nagyot Dáviddal, meg ettünk kekszit a padon ülve.
Itthon meg a Mama főzött ebédet, és addig mi autózósat játszottunk a Dávid Mamájával.


Utána meg menni kellett aludni, de én nem nagyon akartam. Csak az vígasztat, mikor a Mama mondta, hogy a Dávid is alszik, és akkor végül beadtam a derekamat és elaludtam.

Amikor felébredtem, a Mama és a Kati éppen ebédeltek, és akkor nekem is adtak, nagyon finom volt!
Aztán felébredt a Dávid is, és akkor lehetett együtt játszani, mert ő még akkor nem volt éhes.
Szóval, játszottunk, és aztán sajnos a Dávidéknak el kellett mennie, mert jött a Papája értük az autóval.
Mi is elindultunk velük együtt, mert a boltban kellett vennünk dolgokat (főleg nekem pelust), és aztán hazajöttük.
Akkor már itthon volt a Papa, és nagyon örültünk egymásnak. Aztán felültünk mindannyian a biciklikre, és elmentünk a vízhez, hogy fürödjünk egyet. Mivel nem volt azért annyira meleg, ezért nem maradtunk sokáig a vízben, hanem kijöttünk és újságot nézegettünk, meg körbenéztünk a Papával, hogy ki hogyan fürdik.

Aztán hazajöttünk és ettünk jó sok finom vacsorát. Utána mentünk fürödni, meg mesét olvasni és aludni.

Vissza a rácsot

A Mama ma este megkérte a Papát, hogy tegye vissza az ágyamra a rácsot, mert szerinte mégsem vagyok még annyira nagy fiú, hogy már tudjak úgy aludni.

Igaz, hogy éjszakánként mostanában nagyon gyarkan fel szoktam ébredni, és akkor a Mama mindig átjön és ad tejcit, ami jó. Azért szoktam felébredni, mert fáj a pocakom, vagy mert nagyon viszket a hátam, vagy a hasam, ahol mostanában olyan kis kiütések vannak. Ez a Mamát és a Papát aggasztja, és szoktak rá kenni olyan pamacsolót is, mielőtt lefekszem, amitől jobb, de aztán megint vakarni kell, mert nagyon rossz. Szóval, lehet, hogy megint a doktornénihez kell menni, de még nem biztos, mert a Mama szerint ez lehet, hogy csak a melegtől van, de igazából nincs is olyan nagy meleg. De az is lehet, hogy csak allergia, ami nem tudom, mi, de ha ez az, akkor az nem jó.

A rács viszont igazából nem csak az éjszakai felébredések miatt került vissza, azt tudom, hanem azért is, mert sajnos nagyon elszomorítottam ma délután a Mamát. Az volt, hogy nem akartam aludni, és sírtam sírtam, meg lemásztam az ágyról, meg játszottam alvás helyett, és megint lemásztam az ágyról. A Mama sokszor bejött és próbált meggyőzni arról, hogy feküdjek le és aludjak, de mivel tudtam, hogy úgyis le tudok mászni, nem akartam aludni.
Viszont ettől a Mama nagyon szomorú lett, és még kiabált is velem, mert mérges is lett, és akkor én sírtam, meg lemásztam. És ez így ment, mert én tényleg nem akartam aludni, hanem játszani akartam.

Úgyhogy végül is mehettem játszani, de éreztem, hogy ez azért nem tetszik a Mamának, mert szomorú maradt, és nem beszélgetett velem olyan kedvesen, ahogy szokott. Sőt, egyáltalán nem nagyon beszélt velem.
Aztán megjött a Papa, és akkor a Mama elment jógázni.

A Papával elmentünk a másik játszótérre, nem oda, ahová mostanában szoktunk, de az is nagyon jó volt. Csúszdáztam, meg homokoztam, meg néztük a baseball-ozó gyerekeket is.
Aztán, mikor hazajöttünk, akkor már a Mama újra jóban volt velem, és kaptam levest meg tésztát vacsorára (a tészta már ebédnél is volt), amit nagyon szeretek.

Aztán mentem fürödni a Mamával, meg a Papa olvasott nekem mesét, és aztán odabújtam a Mamához és mentem aludni a rácsos ágyamba.

Igék

Aludtam, felriadtam, sírtam, szopiztam.
Aludtam, felriadtam, sírtam, szopiztam.
Aludtam, felriadtam, sírtam, szopiztam, felkeltem.

Autót tologattam, rajzoltam, zenét kértem, labdáztam, szaladgáltam, tánciztam.
Reggeliztem, szaladgáltam, néztem a biciklit, integettem a Papának.

Rajzoltam, ruhákat pakoltam, vizeztem, ruhákat pakoltam.
Ráültem a kutyusomra, kutyagoltam vele, vittem a kutyusomat, toltam a kutyusomat. Ruhákat pakoltam, visszalifteztem.

Újságot pakoltam, dobozokba dobáltam, szemetet dobtam ki.
Beültem a babakocsiba, lelifteztem, metróztam, fellifteztem.

Bementem a fodrászhoz, néztem a Mama hajvágását, pityeregtem, olvastam, néztem a Mama hajvágását.

Ettem zsemlét és Cheeriost, ittam vizet, hazaértem.
Ruhákat pakoltam, pici kutyussal szaladgáltam.

Fellifteztem, kiszálltam a babakocsiból, bementem a szobámba.
Szopiztam, lefeküdtem, felkeltem, sírtam, lemásztam.
Visszafeküdtem, sírtam, lemásztam.
Visszafeküdtem, figyeltem, lemásztam, játszottam a szobámban.
Visszafeküdtem, sírtam. Szopiztam, elaludtam.
Felébredtem, sírtam, szopiztam, visszaaludtam.

Felébredtem, kijöttem, beültem a székembe, ettem.
Beszéltem a Nagyival, ettem, játszottam.
Elköszöntem a Nagyitól, játszottam.

Biciklire ültem, vásároltam, visszaültem a biciklire.
Játszottam a parkban, üldöztem madarakat, csúszdáztam, homokoztam, hazajöttem a biciklin.

Örültem a Papának, levittem a szemetet, visszajöttem.
Játszottam a Papával, vacsoráztam, kiszálltam a székemből.
Játszottam a Papával, megnéztem a fagyisautót, mentem fürdeni.
Játszottam a Papával a vízben, kijöttem a vízből, felöltöztem.
Mesét hallgattam, elköszöntem a Papától, szopiztam.
Lefekdütem az ágyra, kicsit sírtam, megöleltem a Mamát, lefeküdtem az ágyra, aludtam.

Izgalmas háromnapos hétvége

Képzeljétek, olyan jól éreztük magunkat most hétvégén a Mamával és a Papával!
Jó sokat voltunk vízben, meg dobáltunk kavicsokat, meg találkoztunk az Ilonáékkal és a Eli-ékkal, meg még az autót is sikerült visszaszereznünk azoktól, akik elvették tőlünk!

Szóval, az első napon délelőtt itthon voltunk, és megszereltük az ágyamat. Főleg a Papa csinálta, és a szerelés végén az a rács, ami miatt az ember nem tud lemászni az ágyról, az lekerült az ágy alá, és helyette egy másmilyen, de sokkal alacsonyabb dolog került oda, ami a Mama szerint segít abban, hogy ne essek le. És az ágyam így már teljesen nagyfiús lett, és így bármikor felmászhatok meg lemászhatok róla, de azért ha felébredek éjszaka, akkor inkább mégis csak hívom a Mamát ezentúl is, az a biztos.
Miután ki is próbáltam az új ágyamban az alvást,
megebédeltünk, és beleültünk az Ilonáék autójába, hogy elmenjünk a vízhez. Kicsit hosszú ideig tatott, míg odaértünk, a szüleim mérgesek is voltak, mert gyorsabban is odaérhettünk volna, ha nem kell mindig másfelé mennünk, mint amerre szerettünk volna az építkezések miatt.
De aztán odaértünk, és ezt a vizet úgy hívják, hogy Bronte Creek park, és nagyon jó! Kétszer fürödtünk is, meg volt, hogy kint játszottunk a parton, meg ettünk gyümülcsöt és kekszit. Meg rajzoltam is a zsírkrétáimmal a könyvembe.
Mikor bezárt a medence és ki kellett menni, akkor elmentünk még megnézni az állatokat, és a malackák kifejezetten tetszettek most. Meg még játszottunk egy kis kavicsdobálósat is az ottani játszótéren, aztán jöttünk haza.

A hétvége második napján meg délelőtt elmentünk kiproszívózni az Ilonáék autóját, utána meg megnézni a halacskákat a vásárlós helyen. Az alvás után meg beültünk az autóba és megint mentünk a vízhez. Ezt a vizet úgy hívták, hogy Woodbine beach, és nem volt annyira jó, pláne, hogy a végén még az autónkat is elvitték!
Szóval, mikor megérkeztünk, akkor mi előrementünk a Papával, mert nem volt hely, ahol az autót otthagyhattuk volna. A Mama később jött utánunk, és mondta, hogy végül is leparkolt. Aztán játszottunk, de a vízbe nem annyira mentünk be, mert hideg volt és hullámzott nagyon. Viszont a Mama hozott nekem a vödrömben vizet, és akkor azzal nagyon jól játszottam, meg rajzoltam is a könyvembe.
Aztán, mikor mentünk vissza, akkor meg nem találtuk az autót ott, ahol a Mama hagyta. Kiderült, hogy elvitték, egy másik autóval. Ami azért volt baj, mert kellett volna nekünk az autó, hogy haza tudjunk menni, és különben is, az Ilonáéknak vissza kellett már adni az autót, mert aznap jöttek haza messziről.
Úgyhogy a Mama meg a Papa összedugták a fejüket, hogy akkor most mi legyen, és telefonáltak sokat. És akkor jött egy taxiautó, amibe beültünk, és kicsit mentünk, és akkor odaértünk, ahol az autónk volt. Már sokan mások is voltak ott fürdőruhában, mert ez egy olyan becsapás, hogy nincs elég hely az autóknak, és akkor aki rossz helyre áll, azoknak mind ide kell jönni az autóért végül. Kiderítettük azt is, hogy melyik a mi autónk, kifizettük a pénzt és akkor végre megkaptuk az autót is, jöhettünk haza.
Viszont otthon már csak ketten voltunk a Papával, mert a Mama elment az autóval a repülőtérre az Ilonáékért (miután kaptam búcsúszopizást). Minden jó is volt odáig, hogy vacsoráztunk, fürödtünk és mesét olvasott nekem a Papa, de akkor kiderült, hogy a Mama még mindig nincs itt, és nem lesz szopi az elalváshoz. Na, én ebbe egyáltalán nem akartam beleegyezni, és kértem, hogy legyen szopi. De nem volt, és akkor a Papa énekelt nekem, meg lefektetett az ágyamba, de én nem akartam aludni így. Úgyhogy végül is kijöttünk a szobából és megnéztük, hogy mi van az erkélyen, meg játszottam. De azért már elég fáradt voltam, úgyhogy sokszor kértem a szopit, de nem volt, úgyhogy sírtam. Aztán a Papa mondta, hogy nézzük meg a kutyusokat a tévében, és az tetszett. Közben meg egyszer csak megjött a Mama! Nagyon örültem, és akkor mentünk rögötön a szobába, és kaptam szopit, és úgy már lehetett aludni.

Ma meg, ami a harmadik napja a hétvégének, hát ma is nagyon jó volt! Biciklivel indultunk el reggel, amit nagyon szeretek. Ma is vízhez mentünk, ezt a vizet úgy hívják, hogy Ontario-tó, és ott volt az Ilona, az Adrienn, az Eli és a Sophie is! Mindenki biciklivel jött, és mindenki felszállt egy nagy hajóra, és akkor átmentünk vele a vízen és megérkeztünk a szigetekre. Ott megálltunk és lepakoltunk egy strandon, és ott nagyon jól lehetett a homokkal játszani,

meg kavicsokat dobálni a vízbe, meg az Ilonával kukucskálósat játszani.

És ettünk is ebédet, meg picit fürödtünk is.
Aztán mentünk egy kicsit a biciklivel, és mikor megint megálltunk, akkor mindenki kapott fagyit, aki kért. Volt aki nem fagyit kért, hanem söribörit, és a Papáéból én is kaptam kicsit, nem is rossz!
Aztán megint mentünk, de akkor már nem találtunk igazi jó strandot megint, úgyhogy végül is visszaszálltunk a hajóra (csak ez egy kicsit kisebb volt, mint amivel jöttünk),

és akkor mentünk haza a biciklivel. Én akkor elaludhattam, mert nem emlékszem pntosan, hogy kerültünk haza, de mikor felébredtem, már majdnem itthon voltunk. Akkor odabújtam a Mamához, és mikor hazaértünk, akkor megpróbáltam megint elaludni, de már nem sikerült, úgyhogy inkább mentem a Papával zuhanyozni, ami jól esett. Aztán a Mamával is zuhanyoztam, az is jó volt.
Este meg elmentünk a Papával vacsorát szerezni, addig a Mama itthon aludt. Amíg csinálták nekünk a vacsorát, addig játszottunk a játszótéren, és találkoztunk a Daniékkal, akiket már régen megismertünk, de mostanáig nem láttunk újra.
A vacsora nagyon finom volt, és aztán mentem fürdöni, meg aludni.

Szóval, látjátok, milyen jó hétvégénk volt!

Javul a pocak

Tegnap is, meg ma is már egészen jól volt a pocakom. Bár éjszaka azért még nem volt tökéletes minden, még sokszor kellett hívnom a Mamát, de nap közben ma példálul már ettem is egész sok rizsit és husit, a Mama meg volt elégedve. Szóval, most már remélem, ezzel tényleg nem lesz többet gond, ahogy a Mama mondaná.

Amúgy tegnap volt az utolsó zenélős, nagyon jól éreztük magunkat a Mamával. A Cyndinek, aki a tanárnéni csináltunk még itthon egy "thank-you note"-ot, ami egy papírlap, amire rá kell nyomni az embernek a zöld-festékes tappancsát előző este, és aztán reggel rajzolni kell rá. Meg a Mama ragasztott rá egy fényképet rólam, ahogy zenélek és még írt is rá valamit. Ezt aztán a zenélős végén odaadtam a Cyndinek, aki nagyon örült neki. Aztán hazajöttünk. Hazafelé még a Mama beszélgetett a Nora anyukájával, és megbeszélték, hogy majd játszhatunk együtt a Norával, aki egy nagyon aranyos kislány (bár nálam nagyobb).

Aztán tegnap volt még olyan is, hogy a Mama elment jógázni, és akkor én a Papával voltam itthon, de nem lehetett lemenni a parkba, mert esett az eső, úgyhogy itthon játszottunk. Az eső miatt (ezt a Papa mondta) azért most már nincs olyan meleg se, úgyhogy végül is nem rossz ez az eső dolog. És aztán, mikor elindultunk a Papával kivinni a szemetet a ledobóhoz, akkor egyszer csak megláttam a Mamát a folyosón szembejönni, és nagyon megörültem neki és szaladtam hozzá és jól megölelgettük egymást.

Ma meg már nem esett az eső, úgyhogy délelőtt bevásároltunk, délután meg elmentünk a parkba, és ott játszottunk. A víz nagyon hideg volt a pancsolóban, de azért bementünk a Mamával most is, és a Mattyvel is találkoztunk, aki tudja a nevemet és jót beszélgetett a Mamával.
Aztán csúszdáztam, és a Mamával lecsúsztunk a nagy csúszdán is, mint régen, és mikor másodszorra mentünk, akkor megláttuk, hogy jön a Papa, és akkor nem mentünk többet, hanem odaszaladtunk a Papához és örültünk neki.
Aztán a Papa adott nekem pizzát is,

ami nagyon finom volt, és azután még játszottunk a vízben meg a sarazóban, de aztán már jöttünk haza vacsorázni meg menni aludni.

Stomac flu

Ma délután voltunk a doktornéninél, aki a Mama szerint azt mondta, hogy nem kell aggódni miattam. Picit elkaptam valami vírust, ezért pocak-influenzám van, de nem baj, mert ez elmúlik magától.
Én annyira nem figyeltem arra, hogy mit mondott a doktornéni, mert inkább arra koncentráltam, hogy minél előtt kint legyünk a vizsgálószobából, mert nem szerettem ott lenni.
A váróban jó volt, mert ott érdekes játékok voltak, de aztán be kellett menni egy kicsi szobába, ami a vizsgáló, és az már nem tetszett. Akkor a Mama énekelt nekem, meg mutatott érdekes dolgokat, és már éppen kezdtem jól érezni magam, mikor jött a doktornéni, akitől megijedtem. Pedig a Mama szerint nagyon aranyos a doktornéni, és aztán meg is nyugodtam egészen addig, amíg meg nem akart pisztergálni. Na, akkor nagyon féletm, hogy fáji fog, de szerencsére vége lett hamar, és akkor már mehettünk is haza, és akkor már integettem a doktornéninek, mert örültem, hogy eljöhettünk.

Ez előtt egyébként főleg itthon voltunk és melegünk volt, aztán elmentünk a könyvtárba, kivettünk még két könyvet nekem. Aztán hazajöttünk és aludtam.

A doktornéni után meg hazajöttünk és a Mama felporszívózott, aztán meg elővettük a biciklit és elmentünk a vízhez. Az nagyon jó volt, különösen, hogy jött a Papa is, és együtt usziztunk. Még a beugrálást is gyakoroltam a medence széléről, az vicces volt.

Este meg volt finom vacsora, a leves, amit a Mama adott (már ebédre is) az különösen ízlett. Aztán meg fürödtünk, volt mese és mentem aludni.

Feels like 48

A Mama azt mondta, hogy ma volt az idei nyár legmelegebb napja itt nálunk, és tényleg nagyon meleg volt. Mindenféle számokat mondtak, amit én nem értek, de ideírom, mert ti biztos tudjátok, hogy ez milyen sok. Szóval, volt ma 35 fok is, de a páratartalom 75% volt, és amiatt olyannak érezte az ember, mintha 48 fok lett volna.

Nekünk ez az egész azt jelentette, hogy már délelőtt is kimentünk a Mamával a parkba, és pancsolhattam a pancsolóban (ami viszont az elején nagyon hideg volt, de azért belementünk). Délután meg elmentünk egy jó kis hideg vásárlós helyre és könyveket nézegettünk, meg játszottunk a vonatokkal.
Aztán meg még mindig nagyon meleg volt, és akkor meg elmentünk a kinti usziba, és ott találkoztunk a Papával, ami nagyon jó volt!

Ma egyébként nem voltam egyáltalán éhes, de a Mama mindig kínálgatott, hogy nem kérek-e egy kis rizsit, gyümölcsöt, Cheerios-t, valamit, meg, hogy sokat igyak. Annyira nem kértem enni (inni azért ittam), mert még nem igazán jó érzés a pocakom. Viszont ma nem hánytam, és aztán, amikor hideg volt a vásárlósban, akkor ettünk a Mamával pizzát (én csak a szélét), és sütit, és az jól esett.

Este aztán a szüleim teljesen kiterültek, mikor hazaértünk az usziból, és akkor én játszottam kicsit egyedül a betűimmel, aztán mentünk fürödni a Papával, és aludni. Remélem, holnap már nem lesz ilyen meleg!