Képzeljétek, szombaton elmentünk a Mamával és a Papával megnézni három házat, mert lehet, hogy megveszünk majd egyet egyszer, és akkor oda költözünk. Csak előbb meg kell találni, hogy melyik tetszik mindenkinek.
Először úgy volt, hogy jön a Selena játszani velünk délelőtt, és akkor csak a Mama meg a Papa megy, de végül is nem jött. Kiderült, hogy a kistestvérével baleset történt, és neki ott kellett lennie vele a kórházban.
Úgyhogy mi is mentünk a Papáékkal. Jött az Amber is, aki az ingatlanügynökünk.
Nagyon jó volt! Nekem legjobban az a ház tetszett, amiben volt egy cica is. A Borinak is ez a ház volt a kedvence, bár ő nem tudta megsimizni a cicát, mint én (háromszor is), mert nagyon szaladt utána és elég hangos volt, úgyhogy a cica tőle eléggé félt. Én nagyon szerettem volna, ha ő is megsimizheti, de a cica nem, és a Mama szerint, ha egy cica elszalad, akkor hagyni kell, mert majd ő eldönti, hogy kit enged közel magához és kit nem. Ez a második ház volt, amit láttunk amúgy. Az első is kicsit tetszett azért, mert ott meg nagyon szuperül lehetett szaladgálni körbe körbe a nagy nappali szobában.
A Bori a harmadik házban is nagyon szerette volna, ha találunk megint cicát, de ott nem volt, hiába mondogatta nagyon sokat, hogy cica. Ott csak egy hintázós fotelt találtunk, de abba mind a ketten beleültünk és jókat hintáztunk.
A végére eléggé elfáradtunk, úgyhogy jöttünk is haza. Ebédre finom túrós csusza volt.
Délután meg itthon voltunk és sokat játszottunk az új fogaskerekes játékommal. A Borinak is nagyon tetszett ez.
Délután volt még az is, hogy a Mama levágta a Bori haját. Azt mondta, hogy most már nagyon hosszú és kusza neki, és nem is mindenhol ugyanolyan hosszú, és szeretné, ha úgy növesztenénk meg neki, hogy mindenhol szép egyenletes legyen. Előtte nekem kellett volna jó példával elöljárni, mutatni, hogy a hajvágás miatt nem kell sírni, de ez nem sikerült, mert én nagyon félek a hajvágástól. Pedig nem volt végül is nagy ügy, csak a fülemnél két oldalt kellett egyet-egyet nyisszantani, de ezt jó sok lelki felkészülés után sikerült csak hagynom (és addigra a Bori haja már rég rövid volt). Azért eléggé csodálkoztam, mikor a Mama mondta, hogy már kész is vagyunk.
A Bori meg egészen csinos lett az új hajával, ami a Papa szerinte picit fiús, de nem baj, mert nagyon jól áll neki és majd újra megnő. Akkor már biztos újra lehet majd cofit csinálni belőle.
Ma délelőtt meg szuper volt, elmentünk a Mamával korcsolyázni! Van egy pálya a közeli iskola udvarán, és még egy megeledő ház is van mellette, ahol kényelmesen fel lehet venni a korcsolyákat. Nekünk a Mamával új korcsolyáink vannak, nemrég vettük. Az enyém hokis.
A Papa és a Bori nem koriztak most, pontosabban a Bori végül igen, mert nagyon érdekelte a jég, úgyhogy a Mama behívta, és húzta kicsit a jégen őt is, mint engem.
Én elég sokat estem a korcsolyázás közben, mert az jég az nagyon csúszik, de a végére már iszonyúan ügyes lettem, és tudtam tartani magam, míg a Mama húzott. Meg egyedül is mentem picit.
A Mama azt mondta, hogy nagyon büszke rám, és alig várja, hogy mehessünk megint. Én is!
A pihenés után pedig elmentünk a könyvtárba, és szereztünk nekem egy csomó állatos könyvet (Platypusosat is!), meg jót játszottunk, olvasgattunk. Mikor a könyvtár bezárt, átmentünk a közeli fagyizóba és kaptunk fagyit!
A marshmellow-csokis, amit én választottam a Borinak is nagyon ízlett, és én pedig ehettem egy csomót a Mama málnás-citromosából is.
Este még szaladgáltunk és lufiztunk egy csomót a fenti gyerekszobában, aztán mentünk aludni.
