Mandulagyulladás

Képzeljétek, lázas vagyok, meg beteg, és ma kiderült, hogy mandulagyulladásom van. Ezt a Mama tudja, hogy mi, én csak annyit tudok, hogy nem érzem magam túl jól sokszor, és a számban olyan fájós, meg a nyakamnál nem szeretem, ha pisztergálnak.

Ez az egész tegnap kezdődött: reggel a Mama és a Papa is mondogatták, hogy "kicsit melegecske ez a gyerek", sőt a Mama még a lázamat is megmérte, ami egyáltalán nem tetszett. Az úgy megy, hogy egy olyan pittyegős dolgot be kell tenni a hónaljamhoz, és oda kell szorítani a kezemet, de azt én nem szeretem, és legszívesebben meg se vártam volna, hogy pittyegjen. A Mama végülis rávett, hogy várjuk meg, sőt utána megmértük az ő lázát is kétszer, meg a puputevéjét és a Papájét is.
Ja, és nekem akkor még állítólag nem volt olyanom (csak akkor nem tudom, mit mértünk).

Szóval, el is mentünk a Mamával a zenélősre, és ez volt az utolsó a Fáriával. Vittünk neki "Thank you note"-ot is, abba a Mama és én is rajzoltunk, és még egy fényképet is tettünk bele rólam. Nagyon tetszett a Fáriának.
A végén most is kaptunk pecsétet, és most egy aranyos teknősbéka volt.

Aztán hazafelé én már nem éreztem jól magam, és el is aludtam a kocsimban az egyik boltban. Mikor felébredtem, már itthon voltunk, és a Mama éppen kivett a kocsimból. Mondta, hogy megyünk aludni az ágyikómba, de én nagyon rosszul voltam, úgyhogy sírtam. Kaptam is gyógyszert, és aztán szopizhattam is, és akkor már jobban éreztem magam, úgyhogy befeküdtem az ágyamba. Ott még egy ideig csak feküdtem, de aztán elnyomott az álom.

Mikor felébredtem, már kicsit jobban voltam, ettem is egy kis levest, de aztán délután már nem mentünk sehová, mert a Mama inkább itthon akart maradni velem. Viszont beszéltünk az Ooooo Nagyival meg a Nagypapával a számítógépben, az jó volt, és ott volt a Buksi kutya is!
Aztán eléggé fáradt lettem, meg melegem lett, és akkor lefeküdtünk a nappaliban a kanapéra, és nézegettük a fényeket odakint, meg csak feküdtünk összebújva a Mamával, az jól esett.

Mikor megjött a Papa, akkor már jobban lettem, és vele játszottam is, sőt, a fürdést nem is szerettem volna abbahagyni, de azért abba kellett.
A végén a Papa mondta, hogy ő most el fog utazni dolgozni, és nem lesz itthon pár napig, ami nekem egyáltalán nem tetszett, de állítólag hamar visszajön majd.

Éjszaka felébredtem párszor, és egyszer a Mama adott megint gyógyszert is, mint lefekvés előtt, attól jobban lettem. Hajnalban aztán eszembe jutott, hogy a Papa nem lesz itthon, és hívtam, hogy jöjjön, de nem jött, csak a Mama, aki viszont énekelt nekem, és az jó volt.

Reggel se volt már itt a Papa, hanem a Mama jött, és akkor vele mentünk ki a nappaliba játszani, és én nagyon jól éreztem magam. Ittam kakaót is, és ettem reggelire mazsolás kalácsot lekvárral.
Aztán egy kicsit elfáradtam, és akkor lefeküdtem megint a kanapéra játszani, de utána már indulni kellett a doktornénihez. A Mama mondta, hogy elmegyünk hozzá és megmutatjuk neki a lázamat.
Míg oda nem értünk, addig ezzel nem is volt semmi bajom, de mikor kiléptünk a liftből, akkor eszembe jutott, hogy én nem szeretek ide jönni, és el is pityeredtem. Akkor már megint nagyon melegem volt, és mire bekerültünk a doktornénihez, addigra egészen rosszul éreztem magam, hiába volt nagyon sok éredekes játék és könyv ott.

Amíg velünk volt a doktornéni, addig én végig sírtam, úgyhogy a Mama azt mondta, hogy nem hallott sok mindent abból, amit a doktornéni mondott, de a lényeg az - ahogy elmesélte nekem-, hogy mandulagyulladásom van, és arra gyógyszert kell szedni. A gyógyszert meg is vettük rögtön, és kaptam is belőle, nagyon finom!

Hazafelé aztán jobban lettem, és mikor hazaértünk, és az alvásra került a sor, akkor ahhoz nem is volt sok kedvem, csak nagyon lassan nyomott el az álom.

Akkor viszont sokat aludtam, és aztán arra ébredtem, hogy a Mama kelteget, mert már késő van. Örültem is, hogy felkeltem, mert megint jól éreztem magam, és kaptam finom levest is enni, meg szőlőt, az nagyon jó volt.
Aztán elmentünk a Mamával a könyvtárba, és kivettünk nekem mindenféle szuper könyveket, főleg télapósat és karácsonyfásat.

Mikor hazaértünk, akkor én ezeket nézegettem, aztán csöngött a telefon, és a Papa volt benne! Kicsit beszélgettem vele, elmondtam neki, hogy reggel hozott nekem a Mikulás egy piros autót, és az pont ugyanolyan, mint amit a Cica nagyitól és a Nagypapától kaptam csak nagyobb. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem azt az érdekességet: mind a Télapónak, mind a Nagypapának szakálla van, ez nekem nagyon tetszik!

Aztán a telefonálás után vacsoráztunk pizzát, és utána mentünk fürödni a Mamával. A mese utána meg karácsonyos volt, és aztán meg mentem aludni.