Children's "museum"

Ma reggel is a Nagypapával reggeliztem, utána meg a Nagyival elvittük a dolgozójába a Nagypapát. Mikor hazaértünk játszottunk, és aztán felébredtek a szüleim is, és elindultunk megint! Mindenki mondta, hogy elmegyünk a múzeumba és megnézzük a vonatokat, úgyhogy nagyon kíváncsi lettem, hogy az milyen!

Jó kis helynek bizonyult a múzeum, bár a Mama szerint ez inkább csak olyan, mint otthon nálunk a játszós, szóval, nincs különösebben múzeum jellege. De a lényeg szerintem az, hogy voltak vonatok, és nem csak nézni lehetett őket (bár azt is), hanem volt két terepasztal is, amivel játszani lehetett. És mindenki játszott velem, nagyon szuper pályákat építettünk együtt.Utána meg lementünk a földszintre festeni, meg zsírkrétával rajzolni, és nagyon szép képeket festtem a Nagyival.
Volt aztán egy érdekes érmebedobálós szerkezet is, aminek a tetjén el kellett engedni a pénzt, és utána az körbe-körbe gurult és a végén sok-sok gurulás után beleesett egy gyűjtőbe. Jó sok pénzt beledobáltunk, mindenkinek nagyon tetszett, ahogy gurulnak le a pénzek.

Aztán meg már menni kellett, de még nem haza jöttünk, hanem ebédelni egy nagy étterembe. Én már a bemenetel előtt kitaláltam, hogy pizzát szeretnék enni, és kaptam is, nagyon finom volt! Meg kaptam krumplit és halacskát is, és a végén (ez volt a legjobb), csokis mazsolát is hozott nekem a Papa! Abból jó sokat ettem, mert nagyon szeretem!

Itthon aztán aludni kellett, és kiderült, hogy a Cica nagyin kívül mindeki aludt egyszerre velem, bár nekem ment legkevésbé gyorsan az elalvás.
Mikor felébredtem, néztünk egy kis Micimackót a tévében, nekem az nagyon tetszett, bár attól egy kicsit féltem, mikor a méhecskék üldözték a Micimackót, aki el akarta venni a mézüket. De aztán nem lett baj, szerencsére.
A filmnézés után meg kimentünk a kertbe, és nagyon szép idő volt. Sokat fociztam a Papával, aztán meg már menni kellett a Nagypapát hazahozni a dologzóból, és azt mi mindig együtt csináljuk a Nagyival.

Mikor hazaértünk, akkor megint kimentünk a kertbe és most meg a Nagypapával fociztunk, és még ugráltunk is megint a trambulinon.

Ma a vacsora elég későn volt, és senki nem evett sokat, mert mindekinek eléggé tele volt még a pocija az ebédtől. Utána meg még rajzoltam egy picit a Nagypapával, de aztán már menni kellett fürödni.
A mese és az alvás aztán nagyon jól esett ma is.