Megjöttünk (újra Torontóban)

Tegnap nem aludtam túl sokat, mert tele volt érdekességekkel a nap, de ez azzal is járt sajnos, hogy már nem vagyunk a Cica nagyiéknál, hanem hazajöttünk. Végül is szeretek itthon lenni, de azért jobb lenne, ha együtt is tudnánk lenni valahogy a többiekkel is.

Szóval, jó korán keltem tegnap, és egy ideig a Nagyi nem is jött ki hozzám, de aztán kijött, és akkor megint lehetett játszani. Meg aztán jött a Nagypapa is, és akkor megejtettük a rituális együtt-reggelinket és a dolgozóba vivést is. Utána hazajöttünk, és majdnem egész délelőtt otthon játszottunk. A szüleim meg közben bepakoltak a bőröndökbe, és abban ne, nagyon lehetett nekik segíteni, mert nem szerették például, ha az ágyról leszedtem az összerakott dolgokat (pedig szerintem az sokkal érdekesebb, mint mindent odahalmozni).
Aztán azért a Papával és a Cica nagyival elmentünk kicsit vásárolni, utána meg hazajöttünk és ebédeltünk együtt finom pörköltet nokedlivel.

Az ebéd utáni alvás ma a szürke autóban volt, és nagyon jól esett, végig aludtam, míg oda nem értünk a repülőtérre. Akkor viszont felébredtem, és jól megnéztem az egész repteret magamnak. Mikor már feladtuk a csomagjainkat, akkor jött a búcsúzás a Nagyitól, amit még akkor nem értettem igazán, így vidáman megölelgettem és megpusziltam a Nagyit, meg integettem neki, mikor elmentünk.

A repülőn mindig jól szórakozunk, most is ez volt. Kaptunk finom ennivalót is, plusz én még egy Percy vonatot is, amit a Mama és a Papa adott oda, de igazából a Cica nagyiéktól kaptam, hogy ne unatkozzam a repülőn. Jót is játszottam vele és a Toby vonatommal. Aztán rajzoltam a csodafilcemmel, meg ugye ettünk és ittunk is, és filmet is nézhettem a kicsi filmnézőmön. Néha elálmosodtam, és akkor a Mamához bújva megpróbáltam elaludni, de egyszer sem sikerült, mert minden olyan érdekes volt, és nem is voltam igazán álmos.

Csak akkor álmosodtam el, mikor már leszálltunk és a taxiautóban ültünk, de akkor a Mama meg a Papa kért, hogy már nem aludjak, hanem majd csak otthon. Végül is kibírtam, és itthon megint felvillanyozódtam, mert megörültem az összes játékomnak, amiket újra láthattam. De a Mama mondta, hogy ezekkel most nem lehet játszani, hanem menni kell aludni, és végül is igaza volt, akkor már nagyon jól esett lepihenni. Fél egy volt, hajnalban.

Ma reggel meg fél 9 körül ébredtünk fel mindannyian, és én elég kipihentnek éreztem magam. A Papa viszont el kellett menjen dolgozni, amin valahogy nem lepődtem meg annyira, mert itthon ez így szokott lenni.
Mi meg a Mamával pakoltunk elég sokat itthon, aztán pedig elmentünk a postára átvenni a Mama levelét, meg a boltba bevásárolni.
Mikor hazaértünk, nekem menni kellett aludni, és a Mama meglepődött, hogy milyen nehezen sikerült ez most, mert állítólag nagyon fáradtnak tűntem. Aztán nem is aludtam túl sokat, de délután azért nagyon jól tudtam játszani itthon a vonataimmal és az autóimmal, csak estére lettem nagyon fáradt.
Közben beszéltünk az Ooo nagyiékkal is a számítógépben (megmutattam nekik az összes vonatomat), és megcsináltuk a mosást is a Mamával.

Mikor megjött a Papa, jött a vacsi, aztán meg a fürdés, mese és az alvás.