Lihegős

Szegény Bori reggelre olyan lihegősen vette a levegőt, hogy komolyan elkezdtünk aggódni. Fel is hívtam a dokit, de nem volt ott csak az asszisztensnő, aki azt tanácsolta, hogy ha estig nem lesz jobb, akkor hívjam a telefonos nurse-öt, vagy menjünk el a gyerek-ügyeletre.
Végül is kicsit jobb lett talán, meg abban állapodtunk meg Bencével, hogy adunk pár napot az antibiotikumnak, hogy hasson, addig ez még belefér, de ha láza lesz, vagy valami romlik, akkor megyünk az ügyeletre.
Ezen a ziháló légzésen túl amúgy továbbra sincs semmi baja. Talán kicsit fáradékonyabb, de láza nincs, amikor fent van, egészan jó kedvű, játszik. Ez bíztató.

Barnus tegnap éjszaka már egész jól volt, úgy hajnali 2 körültől aludt is rendesen. Reggel kipihenten ébredt, és jókat játszottunk délelőtt (oviba nem ment). Nem akartam kimenni Borival, így rendhagyó módon itthon voltunk majdnem egész nap.
Nagyon aranyosak voltak együtt, Barnus például kukucs-osat játszott Borival míg én vasaltam, és ezzel mind a ketten nagyon jól szórakoztak.
Az altatás egész jól indult, de aztán elkezdték tesztelni a tűzriadó-szirénát...
Hát, nem jött ez túl jól: szegény Barnus teljesen kikészült, annyira fél ettől a hangtól. Sírva kért, hogy menjünk le és szóljunk a bácsiknak, hogy hagyják abba, vagy legalább kérdezzük meg, hogy meddig csinálják még. Mikor elindultunk a lifthez, kicsit megnyugodott, de a kezét nem merte levenni a füléről, nehogy megszólaljon a sziréna megint. Mire leértünk (a lift persze nem jött, úgyhogy gyalog mentünk végül) már nem voltak ott, úgyhogy visszamentünk megnyugodva. Letettem Borit, gyorsan be is aludt, aztán Barnus is elaludt, de már altatás közben megszólalt újra ez a dög. Az még nem zavarta, de mikor kijöttem rá 5 percre megint megszólalt, és az megint nagyon felkavarta. Újra le akart menni, de akkor már nem lehetett, mert a Bori aludt, ráadásul szerintem nem is itt voltak már, hanem egy másik épületben. Nagy nehezen megnyugtattam, de még fél óráig nem mert visszaaludni szegénykém. Ez után már nem volt több riasztás, hála az égnek.

Bori kelt előbb, felköhögte magát. Még fáradt volt, úgyhogy sírással indított, amire persze Barnus is felébredt. Bementünk hozzá, csak sírt, úgyhogy megbeszéltem vele, hogy próbáljon meg visszaaludni, és ez sikerült is neki. Borinak viszont egy ideig nem, de kb. 1 óra múlva ő is visszafeküdt még egy kicsikét.

Négykor megjött a felmentő sereg Bence képében, úgyhogy aztán mikor Barnus felébredt el tudtam menni vele a játékboltba (Borit nem akartam kivinni, nagyon hideg van). Jól szórakoztunk, de közben itthon Bori eléggé lefárasztotta Bencét, mert nem tudott szegény elaludni (fúrtak).
Barnusnak vettünk egy kisautót, aztán hazajöttünk és gyors fürdés, gyógyszerbeadás után (úúúútálja) Bori már ment is aludni.
Barnus is hamarosan követte példáját: fürdés, gyógyszer a szemébe (ő se lelkesedik érte, de ez inkább műmájerkodás), aztán alvás.