Megjöttünk (újra Torontóban)

Tegnap nem aludtam túl sokat, mert tele volt érdekességekkel a nap, de ez azzal is járt sajnos, hogy már nem vagyunk a Cica nagyiéknál, hanem hazajöttünk. Végül is szeretek itthon lenni, de azért jobb lenne, ha együtt is tudnánk lenni valahogy a többiekkel is.

Szóval, jó korán keltem tegnap, és egy ideig a Nagyi nem is jött ki hozzám, de aztán kijött, és akkor megint lehetett játszani. Meg aztán jött a Nagypapa is, és akkor megejtettük a rituális együtt-reggelinket és a dolgozóba vivést is. Utána hazajöttünk, és majdnem egész délelőtt otthon játszottunk. A szüleim meg közben bepakoltak a bőröndökbe, és abban ne, nagyon lehetett nekik segíteni, mert nem szerették például, ha az ágyról leszedtem az összerakott dolgokat (pedig szerintem az sokkal érdekesebb, mint mindent odahalmozni).
Aztán azért a Papával és a Cica nagyival elmentünk kicsit vásárolni, utána meg hazajöttünk és ebédeltünk együtt finom pörköltet nokedlivel.

Az ebéd utáni alvás ma a szürke autóban volt, és nagyon jól esett, végig aludtam, míg oda nem értünk a repülőtérre. Akkor viszont felébredtem, és jól megnéztem az egész repteret magamnak. Mikor már feladtuk a csomagjainkat, akkor jött a búcsúzás a Nagyitól, amit még akkor nem értettem igazán, így vidáman megölelgettem és megpusziltam a Nagyit, meg integettem neki, mikor elmentünk.

A repülőn mindig jól szórakozunk, most is ez volt. Kaptunk finom ennivalót is, plusz én még egy Percy vonatot is, amit a Mama és a Papa adott oda, de igazából a Cica nagyiéktól kaptam, hogy ne unatkozzam a repülőn. Jót is játszottam vele és a Toby vonatommal. Aztán rajzoltam a csodafilcemmel, meg ugye ettünk és ittunk is, és filmet is nézhettem a kicsi filmnézőmön. Néha elálmosodtam, és akkor a Mamához bújva megpróbáltam elaludni, de egyszer sem sikerült, mert minden olyan érdekes volt, és nem is voltam igazán álmos.

Csak akkor álmosodtam el, mikor már leszálltunk és a taxiautóban ültünk, de akkor a Mama meg a Papa kért, hogy már nem aludjak, hanem majd csak otthon. Végül is kibírtam, és itthon megint felvillanyozódtam, mert megörültem az összes játékomnak, amiket újra láthattam. De a Mama mondta, hogy ezekkel most nem lehet játszani, hanem menni kell aludni, és végül is igaza volt, akkor már nagyon jól esett lepihenni. Fél egy volt, hajnalban.

Ma reggel meg fél 9 körül ébredtünk fel mindannyian, és én elég kipihentnek éreztem magam. A Papa viszont el kellett menjen dolgozni, amin valahogy nem lepődtem meg annyira, mert itthon ez így szokott lenni.
Mi meg a Mamával pakoltunk elég sokat itthon, aztán pedig elmentünk a postára átvenni a Mama levelét, meg a boltba bevásárolni.
Mikor hazaértünk, nekem menni kellett aludni, és a Mama meglepődött, hogy milyen nehezen sikerült ez most, mert állítólag nagyon fáradtnak tűntem. Aztán nem is aludtam túl sokat, de délután azért nagyon jól tudtam játszani itthon a vonataimmal és az autóimmal, csak estére lettem nagyon fáradt.
Közben beszéltünk az Ooo nagyiékkal is a számítógépben (megmutattam nekik az összes vonatomat), és megcsináltuk a mosást is a Mamával.

Mikor megjött a Papa, jött a vacsi, aztán meg a fürdés, mese és az alvás.

Children's "museum"

Ma reggel is a Nagypapával reggeliztem, utána meg a Nagyival elvittük a dolgozójába a Nagypapát. Mikor hazaértünk játszottunk, és aztán felébredtek a szüleim is, és elindultunk megint! Mindenki mondta, hogy elmegyünk a múzeumba és megnézzük a vonatokat, úgyhogy nagyon kíváncsi lettem, hogy az milyen!

Jó kis helynek bizonyult a múzeum, bár a Mama szerint ez inkább csak olyan, mint otthon nálunk a játszós, szóval, nincs különösebben múzeum jellege. De a lényeg szerintem az, hogy voltak vonatok, és nem csak nézni lehetett őket (bár azt is), hanem volt két terepasztal is, amivel játszani lehetett. És mindenki játszott velem, nagyon szuper pályákat építettünk együtt.Utána meg lementünk a földszintre festeni, meg zsírkrétával rajzolni, és nagyon szép képeket festtem a Nagyival.
Volt aztán egy érdekes érmebedobálós szerkezet is, aminek a tetjén el kellett engedni a pénzt, és utána az körbe-körbe gurult és a végén sok-sok gurulás után beleesett egy gyűjtőbe. Jó sok pénzt beledobáltunk, mindenkinek nagyon tetszett, ahogy gurulnak le a pénzek.

Aztán meg már menni kellett, de még nem haza jöttünk, hanem ebédelni egy nagy étterembe. Én már a bemenetel előtt kitaláltam, hogy pizzát szeretnék enni, és kaptam is, nagyon finom volt! Meg kaptam krumplit és halacskát is, és a végén (ez volt a legjobb), csokis mazsolát is hozott nekem a Papa! Abból jó sokat ettem, mert nagyon szeretem!

Itthon aztán aludni kellett, és kiderült, hogy a Cica nagyin kívül mindeki aludt egyszerre velem, bár nekem ment legkevésbé gyorsan az elalvás.
Mikor felébredtem, néztünk egy kis Micimackót a tévében, nekem az nagyon tetszett, bár attól egy kicsit féltem, mikor a méhecskék üldözték a Micimackót, aki el akarta venni a mézüket. De aztán nem lett baj, szerencsére.
A filmnézés után meg kimentünk a kertbe, és nagyon szép idő volt. Sokat fociztam a Papával, aztán meg már menni kellett a Nagypapát hazahozni a dologzóból, és azt mi mindig együtt csináljuk a Nagyival.

Mikor hazaértünk, akkor megint kimentünk a kertbe és most meg a Nagypapával fociztunk, és még ugráltunk is megint a trambulinon.

Ma a vacsora elég későn volt, és senki nem evett sokat, mert mindekinek eléggé tele volt még a pocija az ebédtől. Utána meg még rajzoltam egy picit a Nagypapával, de aztán már menni kellett fürödni.
A mese és az alvás aztán nagyon jól esett ma is.

Trambulin

Ma kiderült, hogy hol jó igazán ugrálni: a trambulinon! És a Nagyiéknak van trambulinjuk, úgyhogy mikor már mindenki felébredt, és kimentünk a kertbe játszani, akkor ez is előkerült, és ugráltunk rajta nagyon jókat!

Ugráltam a Papával.Ugráltam a Nagypapával.És ugráltam egyedül is, de azt nem szabad, csak úgy, ha van valaki, aki figyeli, hogy leesek-e, és elkap időben:A vége felé történt egy kis baleset is, és beütöttem a térdemet. Azután már nem ugráltam többet, helyette kaptam rá vizes borogatást, ami nagyon tetszett nekem. Egy jó ideig én tartottam oda a borogatást a fájós térdemre, aztán elbicegtem letörölgetni mindent a vizes ruhával.

Az ugrálás után volt ebéd, finom báránysült és curly-fries, és jó sokat ettem belőle. És aztán volt még desszert is: torta! Az különösen ízlett, két szeletet is megettem!

Aztán menni kellett aludni, és a Nagypapa be is mutatta, hogy azt hogy kell, de nekem mégsem ment egy jó ideig az elalvás, csak akkor, mikor a Mama már benn maradt a szobámban és ragaszkodott hozzá, hogy aludjak. Így viszont jó késő lett, mire elaludtam, de azért jól esett az alvás. Aztán a Papa jött végül is ébreszteni a végén, mert már fel kellett kelni. Akkor kicsit morcos voltam, de attól jobban lettem, hogy odabújhattam a Mamához.
Aztán kaptam banánturmixot a Nagyitól, és utána meg elmentünk a közeli parkba megnézni a kacsákat. Meg fociztunk is igazi kapukkal, és a végén lecsúsztunk a Nagyival együtt a csúszdán.

Amikor hazajöttünk, rajzoltam a Nagypapával, és először nem akartam vacsorázni, de aztán kiderült, hogy a Papa csinál tejbepapit, és azt kértem mégis. A Mama és a Nagypapa is evett belőle, és nagyon finom volt!
Utána meg már csak a fürdés volt, ami után elbúcsúztam mindenkitől (itteni szokásom szerint a fürdés után kiszaladok a nappaliba a fürdőköpenyembe bugyolálva és mindenkit megölelgetek meg puszit kapok, és utána megyek a szobámba), és mentem mesét hallgatni és aludni.

Túl korán

A Mama szerint, ha valamelyik nap túl korán kelek fel, akkor az az egész napra rányomja a bélyegét, mert fáradt leszek és nyűgös. Ma is ez volt, de azért én elég jól éreztem magam így is.

Szóval, mikor ma felébredtem, jött a Papa és mondta, hogy aludjunk még. Én álmos is voltam, de aztán mégsem sikerült visszaaludni, úgyhogy végül is a Papa, a Nagyi meg én kimentünk a nappaliba, ahol még teljesen sötét volt. A Papa aztán visszament aludni, úgyhogy a Nagyival egyedül maradtunk. Jól eljátszottunk amíg fel nem jött a Nap, aztán meg elmentünk venni pár dolgot, és útba ejtettünk egy garage sale-t is! Nekem nagyon tetszett a garage sale, és kaptam is mindenféle játékokat: egy hinta-tehenet, könyveket, meg még egy messzelátót is.

Mikor hazajöttünk volt reggeli, és aztán már mindenki felébredt. Mondjuk én pont addigra kicsit álmos lettem, és sajnos kimenni sem lehetett, mert esett az eső. Aztán elállt, de kimenni még mindig nem lehetett, mert minden vizes volt.

Aztán a Mama mondta, hogy végjuk le a körmömet a kezemen, mert már nagyon hosszú, de én azt egyáltalán nem akartam. A Mama viszont most már ragaszkodott hozzá, úgyhogy én nagyon szomorú lettem, és végig üvöltöttem az egész körömvágást. A Mama az elején próbált nekem mindenféléket mondani, hogy megkönnyítse a dolgot, de amikor látta, hogy ez nem fog menni, akkor csak lefogott és levágta a körmöket, és az nekem egyáltalán nem esett jól. Azért a végén viszont eléggé tetszettek nekem a rövid körmök, meg is mutattam őket mindenkinek.

Ez után már tényleg nagyon fáradt lettem, úgyhogy az ebédet nem is vártam meg, hanem mentem aludni. Utána kicsit jobban éreztem magam, és mivel pont akkor ébredtem fel, mikor a többiek ebédeltek, csatlakoztam is hozzájuk. Finom halacska volt, meg krumplipüré.

Délutánra aztán felszáradt a fű, úgyhogy ki lehetett menni a kertbe, és ezt ki is használtuk. Majdnem egész délután kint voltam, hol a Nagypapával, hol meg a Papával fociztam, mesét hallgattam (a Nagypapa szuperül tud mesélni), söpörtem, ágakat szedtem, meg még hintáztam is.

Estefelé elmentünk a könyvesboltba a szürke autóval megnézni a vonatokat, utána meg vettünk a másik boltban tejecskét, virslit, meg husit is, és aztán jöttünk haza vacsorázni.
Én mostanában nagyon szeretem a virslit, és négyet is meg tudok enni egyszerre. Most is ez történt. Utána meg már készült is a fürdővizem és mentem fürödni, mert már nagyon fáradt voltam (a tehénkés hintára is fordítva ültem fel például). Szóval, nagyon jól esett az alvás a fürdés és a mese után.

Macskapisi

Mára csak egy történet, ami nekünk felőtteknek nagyon tetszett.

Az autóban kiömlött valami még régebben és ennek hatására egy érdekes "illat" vette be magát az utastérbe. Nem volt zavaró, de azért párszor elhangzott utazás közben, hogy "Kicsit olyan szag van, mintha egy macska pisilt volna itt bent". Nem gondoltuk, hogy ezt Barnus is megjegyezte...
Ma viszont az történt, hogy mentünk a mozi felé négyesben az autóval és letekertem egy picit hátul az ablakot, mert meleg volt bent. Egyszer csak azt hallom Barnustól, hogy "macska" aztán meg "pisi"...
Először nem is értettük, hogy miről van szó, mert ma senki nem hozta szóba se a macskát se a pisit, de aztán rájöttünk. Okos nagyfiam összekombinálta a dolgokat, és így mondta el nekünk, hogy a Mama azért húzta le az ablakot, mert idebent macskapisi szag van!
Mikor rákérdeztem, meg is erősítette, hogy igen, ezt akarta mondani. Hát mindenki nagyot nevetett. Mikor aztán a Nagypapával is találkozott Barnus, persze neki is azonnal elomdta az új szót, amit megtanult.

A tanulság pedig az, hogy most már nagyon figyelni kell arra, hogy mit is mondunk Barnus előtt, mert mindent megjegyez ám!

(Ja, és az autóban már nincs is igazán büdi, szépen kiszellőzött azóta a szag.)

Folytatom az időjárásjelentést...

...merthogy ma is szuper jó idő volt! Igaz, hogy reggel nem tűnt úgy, hogy ma is sütni fog a Nap hétágra, mert elég ködös, párás volt odakint minden, mikor felébredtünk. Úgyhogy vártuk-vártuk, hogy kisüssön, és ki is sütött! Akkor viszont még nem lehetett rögtön kimenni, mert még arra is várni kellett, hogy felszáradjon a fű, de aztán ez is meglett, és akkor hurrá, kimentünk!
Végül is majdnem egész nap kint voltunk, és mindenféléket csináltunk:
- fociztunk,
- autóztunk a zenélős autómmal,
- makkot szedtünk,
- tornáztunk a Papával, meg kifeküdtünk a fűbe,- néztük a madárkákat és a mókusokat,
- pihiztünk a napozószékben (alvás után, a Mamával),
- kertészkedtünk (na jó, ezt főleg a Nagyi, de én is segítettem, még saját pici seprűt is kaptam),
- bogarat és virágokat kerestünk a Mamával,
- kigurítottuk a kukát az út mellé, hogy akukásbácsi el tudja vinni, és mikor elvitte, akkor visszagurítottuk,
- uzsira szőlőt és Cheeriost ettünk a hintában (ezt főleg én),- mesét olvastunk a Nagypapával (előtte elhoztuk őt a dolgozóból a Nagyival),
- husit sütöttünk este (ezt főleg a Papa).

A husit aztán vacsorára hamm-hamm mind megettük, és tele lett a pocakunk tőle.
Szóval, nagyon jó kis nap volt, jól kifáradtam, megyek is egy nagyot aludni!

25 fok!

Hát, ma meg nagyon meleg volt! És ez nagyon jó, mindenki nagyon örült neki, és folyton mondogattuk, hogy milyen szépen süt a Nap. Sőt, az autóban még a hidegítőt is be kellett kapcsolni, mikor beszálltunk, mert már túl melegünk volt benn.

Mivel éjszaka kicsit nehezen tudtam visszaaludni, mikor egyszer felébredtem, ezért reggel nem keltem ma nagyon korán, és így lemaradtam a Nagypapás reggeliről, meg a dolgozóba vitelről. Viszont így a Mama jött be hozzám reggel, mikor végül felébredtem, és bevitt magukhoz az ágyba a Papával, és az nagyon jó volt. Együtt feküdtünk hárman az ágyban és nézegettük egymást, és szuszogtunk, míg a Nagyi meg nem jött. Akkor én kimentem vele, és a Mama meg a Papa csak később kelt fel.

Mi addig a Nagyival felöltöztünk, reggelit is kaptam, és aztán mindenféléket játszottunk várva, hogy kint a napocska felszárítsa a harmatot a fűről, hogy ki lehessen menni.
Mikor a Mamáék felébredtek, akkor már megszáradt a fű, úgyhogy kimehettünk, és én vittem az új autómat is (az zenél is, de csak kint lehet bekapcsolni, mert bent nagyon hangos), meg a labdámat. A Nagyi meg kertészkedett.
Aztán a Papa is kijött és fociztunk, és a Mama is kijött és olvasott, meg játszott velem. Aztán mikor mindenki elkészült, akkor beültünk az autóba, és elmentünk bevásárolni, meg utána pizzát enni. Kaptam finom kakaót is, azt nagyon szeretem, mondogatom is szokszor, hogy a kakaó az finom.

Az ebéd után hazajöttünk, és akkor aludni kellett, és kiderült, hogy a Mama is aludt velem együtt, csak ő a másik szobában, és mikor én felébretem, akkor ő is együtt ébredezett velem. Alvás után kimentünk megint a kertbe, és ettünk szőlőt, meg kicsit játszottam, de aztán megint elindultunk, mert a Mama meg a Papa moziba mentek. Én az új zöld sapimet vettem fel ebből az alkalomból, ami nagyon tetszik mindenkinek.

Mikor a Mamáékat kitettük a mozinál, mi a Nagyival mentünk tovább az autóval, és hazahoztuk a Nagypapát a dolgozóból. Mondtam neki is, hogy a Mama és a Papa moziba ment.
Aztán mi hárman elmentünk a parkba. Vittük az autómat és a labdámat is, és a Nagypapával egy óriásit fociztunk a parkban! Kicsit furcsa volt néha, hogy a Nagypapa a kapuba állt, és ki akarta védeni a gólt, amit rúgok, de mondtam neki, hogy menjen odébb. És nem is annyira rúgtam a gólt, mint inkább bevittem a kapuba a labdát, de így is jó azért, ugye? Megnéztük a kacsákat is, meg voltak kutyusok is, és mikor fel akartak ugrálni rám, akkor mondtam nekik, hogy "no jumping!".
Hazajönni nem nagyon akartam, de aztán végül is mégis hazajöttünk, és akkor mi a Nagypapával kaptunk túróstésztát vacsorára, és azt megeszegettük, míg a Nagyi elment a Mamáért és a Papáért a moziba.

Amikor hazaért mindeki, akkor mindent elmeséltünk a Mamának és a Papának a parkról, és azt is elmondtam, hogy a túróscsusza milyen finom volt, és mennyire szeretem.
Aztán már menni kellett lassan fürödni és aludni, és az most úgy van, hogy én fürdök a Papával, aztán kiszaladok a nappaliba a fürdőköpenyemben elbúcsúzni a Nagypapától és a Nagyitól, és utána van a mese meg az alvás.

Azért mi kimentünk

Ma kicsit borongós idő volt, de azért mi kimentünk focizni a Papával délelőtt.
Előtte persze volt reggelizés a Nagypapával, meg elvittük őt a dolgozóba a Nagyival, és aztán meg nagy esemény történt: belekakiltam az itteni bilimbe! Ugye, milyen ügyes vagyok?
Nagyon büszke voltam magamra, és a Nagyi is, és aztán a szüleim is, mikor felébredtek, és megtudták a dolgot.

Szóval, ezek után kimentünk a hátsókertbe focizni, és nagyon jó volt, megint nem kellett igazán beöltözni, csak éppen a Napocska nem sütött. A Mama meg felvette videóra, ahogy focizunk, meg aztán azt is, ahogy tornázunk a Papával. Úgy tornáztunk, hogy a Papa mutatta, hogy mit csináljak, és én meg utánacsináltam.

Az ebéd előtt elmentünk megnézni az itteni könyvesboltban a vonatokat. Nagyon jó volt, de egy kicsit szomorú voltam az elején, mert a Papa és a Cica nagyi elmentek husit venni, és otthagytak minket. De aztán játszottam a vonatokkal, meg a Mama mesélt nekem Thomasos meséket, és aztán már vissza is jöttek a Papáék. Akkor hazaautóztunk, és volt ebéd, finom borsóleves husival. Utána nekem aludni kellett menni, de ez most nem ment könnyen és végül is nem aludtam túl sokat.

Kicsit nyűgösen is ébredtem emiatt, de aztán kaptam virslit, és megettem belőle négyet! Közben beszéltünk egy picit az Ooo nagyival is a számítógépben.
A virslievés után meg beültünk a szürke autóba és elmentünk motort keresni nekem, meg lepedőt. De egyiket se találtunk, vettünk viszont a Papának és a Mamának is szép cipőket, meg nekem egy ráülős-tolós autót is, ami mindenféle hangokat ad ki.

A végére már elég fáradt lettem, és ezért nehezen viseltem, hogy nem lehet azonnal használtba venni az autót, mert mindig kiesett a kereke, de a Mama meggyőzött, hogy majd otthon összerakjuk rendesen, és akkor tudok majd vele játszani.
Haza is jöttünk, de kiderült, hogy még el kell menni a Nagypapáért is a dolgozóba, amit a Nagyival meg is tettünk.
Utána kértem kakaót, és játszhattam a autómmal is, amíg el nem kezdődött a vacsora.
Nagyon nem voltam éhes a kakaó miatt, de azért ettem egy kicsit a finom túrós csuszából, utána meg körbe-körbe mentem az autómmal az asztal körül, amíg a többiek befejezték az evést.

A fürdés nagyon jó volt, és utána volt mese, aztán meg mentem aludni.

A Mama csokija

Az éjszakám nem volt annyira jó, mert mikor felriadtam, akkor nem tudtam nagyon, hogy hol vagyok, és akkor féltem. Meg aztán mikor már megnyugodtam, és akartam volna visszaaludni, akkor meg a fogam fájt, és nem tudtam elaludni, és mindig hívtam a Mamát. A végén aztán kaptam a fogfájásra gyógyszert, és akkor végre el tudtam aludni, és aludtam reggelig.

Reggel a Papa egy picit bejött hozzám, de aztán ment vissza aludni, és akkortól a Nagyival meg a Nagypapával csináltunk mindenfélét együtt. Például megreggeliztünk, meg felöltöztem (az új nadrágtartómat kaptam meg!), és aztán elvittük a Nagypapát a dolgozójába a szürke autóval.
Aztán meg a Nagyival elmentünk a boltba, és vettünk mindenfélét, többek között a Mamának virágot, meg csokit, mert ma van a névnapja.
Mikor megérkeztünk vissza, akkor a Mama jött elénk, és én rögtön azzal kezdtem, hogy elmondtam neki, hogy a Cica nagyi vett neki csokit. A Mama nagyon örült, de nem értette, hogy miért is jár a csoki. Aztán elővettük a virágot is, és felköszöntöttünk a Mamát, és akkor már mindenki értett mindent, és jókat derültek azon, hogy én még az autóban így lelepleztem a Nagyi meglepetését.

Aztán itthon játszottunk jókat, rajzoltam, meg hegyezgettem az automata hegyezővel a színes ceruzákat. Mikor meg láttam, hogy odakint milyen szép idő van, akkor kértem a Papát, hogy menjünk ki, és akkor kint fociztunk a kertben. Aztán a Mama is jött, és akkor vele is labdáztunk, meg a Papa kihozta a buborékfújót és a vizipisztolyt is, és azokkal is játszottunk. Előkerült a hintám is, és azt most nagyon élveztem, a Mama lökött, meg énekelte nekem a hinta-palintát is.

A kertből csak az ebéd kedvéért jöttünk be, volt finom borsóleves meg ránott husi, jó sokat ettem. Utána meg mentem aludni, de csak azért, hogy aztán lehessen menni a kacsákat megnézni, ahogy a Mama ígérte.
Jót aludtam, és mikor felébredtem, jött a Mama és együtt pihiztünk a nappaliban egy kicsit. Aztán kértem még Cheerios-t, meg tejecskét, és utána kimentünk megnézni, hogy mit csinál a Nagyi. Kertészkedett, de aztán abbahagyta, és akkor beültünk az autóba, és elmentünk a kacsákat megnézni.
Nagyon jó kis kacsanézés volt, szépen sütött a nap, és a végére még a kabátot i sle lehetett venni, olyan meleg volt. Hattyúk most nem voltak sajnos, de a kacsáknak adtunk Cheerios-t enni, és láttunk ludakat is, jó kövérek voltak. Meg találtunk egy játszóteret is, az nekem nagyon teteszett, és a mászókán bemutattam az erőművész-mutatványomat is, amivel mindig sikert aratok.
Aztán hazajöttünk, a Mama kiszállt, és mi a Nagyival elmentünk a Nagypapát hazahozni. Megnézhettem a puputevéjét is, nagyon tetszett. Utána meg itthon játszottunk a hegyezővel főleg, és a Nagypapa elmondta nekem az öt kismajmos mesét is sokszor.

Vacsorára finom husi volt, meg gomba és krumplipüré, és mindent eltüntettünk a tányérokról. Utána viszont le kellett vágni a lábamon a körmöket, ami nekem egyáltalán nem tetszett, és meg is mutattam a Nagyiéknak, hogy hogyan tudom teljes erőmből kinyilvánítani ezt.
Aztán viszont a fürdés jó volt, és a mese után mentem aludni.

Az utazásról

Most leírom, hogy tegnap hogyan értünk ide a Nagyiékhoz, és miket csináltunk aztán.

Szóval, reggel, vagyis hajnalban nagyon korán kellett kelni, de engem ez nem zavart, mert mindig is jobban szerettem ébren lenni, mint aludni (a Mama szerint, ezt biztosan nem tőle örököltem). Szóval, felöltöztünk, és megittam a reggeli kakaómat, aztán már csörögött is a telefon, hogy megjött értünk a taxiautó. Már a sapimat adta rám a Mama, mikor hirtelen rosszul kezdtem érezni magam, és láttuk, hogy a kakaó sajnos visszjött a pocakomból. Kicsit megijedtem, de a Mama nyugtatgatott, hogy semmi baj, sőt, meg is dícsért, hogy milyen ügyesen hánytam, csak a kardigánomat kellett lecserélni utána. Mikor ezzel elkészültünk, mentünk is le a csomagokkal a taxihoz.
Kiderült, hogy ugyanaz a taxisbácsi jött értünk, mint aki akkor jött, mikor karácsonykor Magyarországra repültünk, és ennek örülünk, mert ő akkor is nagyon aranyos volt már.

Gyorsan kiértünk a reptérre, és aztán meg beálltunk a sorba a becsekkoláshoz. A nénitől, mikor ránk került a sor kaptam egy jópofa felragasztós emblémát ajándékba, a Mama szerint azért, mert nagyon szépen csücsültem a kocsimban, amíg elintézték a dolgokat a néni meg a Papa.
Aztán még egy ideig csücsülni kellett, mert mindenféle néniknek és bácsiknak kellett megmutatni mindenféle papírokat, de ez most simán ment. A végén jött az, amikor le kell venni a cipőnket, és az nekem nagyon tetszett. Aztán már kész is voltunk, és mehettünk megkeresni, hogy hol van a mi repülőnk. Akkor még várni kellett egy picit, úgyhogy eszegettünk egy kis szendvicset (a pocakom már rendbejött akkorra), és utána már be is lehetett szállni.

A repülőn én nagyon jól szórakoztam: nézegettem ki az ablakon, rajzoltam, ettem-ittam (finom Cheeriost hoztam, meg tejcit és banánt), néztem a filmemet és játszottam a Toby-val, amit a Mamától kaptam az utazásra. Aztán már le is szálltunk. A csomagokat gyorsan megtaláltuk, de a Cica nagyira kicsit várni kellett, volt valami kavarodás. De aztán meglettünk, és mehettünk is együtt a szürke autóhoz hazajönni.
Az autóúton én nagyon gyorsan elaludtam, és csak akkor ébredtem fel, mikot már ideértünk a házhoz.
Itt találkoztam a Nagypapával, és kiderült, hogy emlékszem is arra, hogy itt mi hol van.

Akkor jött az ebéd: együtt evett mindenki, és utána a Mama és a Papa lefeküdtek aludni, mi meg a Nagyiékkal játszottunk, meg kimentünk az udvarra kertészkedni. Én nagyon ügyesen tudok már seperni és lapátolni, úgyhogy segítettem a Nagypapának ezeket csinálni.
Mikor a Mama és a Papa felébredt, akkor felkerekedtünk az autóval és elmentünk nekem bilit venni, meg tejcit, hogy tudjunk kakaót csinálni. A boltban egy szuper autós-tolókocsiban ülhettem, de egy kicsit sokáig tartott, míg mindent összeszedtek a Nagyiék, így a végére már kikéretőztem. Kaptam viszont egy szuper autós-kifestőkönyvet, azt nézegettem aztán hazáig.

Este volt vacsora, aztán fürdés, és akkor már nagyon fáradt voltam, úgyhogy gyorsan mentem aludni.

Megérkeztünk a Cica nagyiékhoz

Ma reggel nagyon korán kellett kelni, de megérte, mert jöttünk-jöttünk, és a végén megérkeztünk szépen a Cica nagyi és a Szakállas nagypapa házához!
Most itt fogunk lakni egy ideig, és nagyon jóóó itt lenni

Majd még írok a többiről, de most nagyon fáradt vagyok.

Holnap megyünk Texasba

Én most már nagyjából tudom, hogy hogyan jönnek egymás után a napok a héten. Legalábbis az biztos, hogy csütörtökön megyünk a Cyndihez, meg azt is tudom, hogy utána péntek jön, és aztán a szombat, ami ma van. Aztán meg vasárnap, és akkor meg megyünk a Cica Nagyihoz!

Repülővel megyünk, és aztán meg majd beszállunk a szürke autóba, és azzal megyünk, és amikor odaérünk, akkor meleg lesz, és sokat fogunk játszani a Nagyival és a Nagypapával. Már alig várom!

Addig is ma délelőtt voltunk vásárolni a Papával, a Mama meg ezalatt megcsinálta a mosást, és még ki is takarított.
Utána nem nagyon akartam elaludni, úgyhogy a végén a Mama nagyon mérges lett, amitől én meg szomorú lettem, és mondtam is ezt neki. Akkor mondta, hogy ő is szomorú, hogy nem alszom, de már nem mérges rám, és minden rendben van, és aludjak szépen. Úgyhogy végül is elaludtam.

Délután meg mindenki pakolt egy sort, én segítettem a Papának a bőröndöknél. Aztán meg elmentünk az usziba, és nagyon jót pancsoltunk! A víz most kellemes meleg volt, és találtunk egy szuper kacsát is, akivel nagyon jókat úsztunk a víz alatt a Mama és a Papa között. Meg sokszor kértem azt is, hogy kimehessek a partra, és onnan beugorhassak. Előtte még jó messzire eldobtam a kacsát, és akkor utánaugrottam.

Most is ottmaradt a Mama a végén egy kicsit külön uszizni, úgyhogy mi a Papával hazajöttünk és elkezdtünk vacsorázni virslit. Akkor aztán megjött a Mama is, és én meg mentem fürödni és hajat mosni, hogy a klórtól megszabaduljak. Utána volt mese, és mentem aludni.
Állítólag jó korán fogunk kelni holnap, szerintem az érdekes lesz!

Hamm új otthona

Ma délelőtt elmentünk a Mamával a vásárlós helyre, és ott találkoztunk a Percyvel és a Ritával, aki a mamája.
Vettünk pici cipőt a Lili babának, amit a Mama aztán később becsomagolt, és elküldjük neki postán, meg vettünk még a Mamának gyógyszert is. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy utána együtt elmentünk mind a játékboltba, és nagyon jót szórakoztunk.
A Percy kapott egy olyan tologatós kisbevásárlókocsit, és elég sokat játszhattunk a vonatokkal, meg az összes egyéb játékkal, ami ott volt.
Aztán felültünk a rózsaszínű elefántra és a lovacskára is, és a Percy mamája tett pénzt is a Percynek az elefántba, hogy zenéljen és mozogjon alatta. Én azt nem szeretem, úgyhogy nekem nem indítottuk el a pacit, csak trónoltam rajta nagy peckesen.

Utána meg elmentünk ennivalót venni, és míg meg nem jött a leves és a husi, addig a Percy zöldséges puffancsát eszegettük. A Percy mindig adott nekem újat, ha már elfogyott, ami nálam volt.
Aztán meg, míg a Mama evett, mi elmentünk rosszalkodni a Percy új kocsijával a sok ember között, de bármennyire is rosszalkodásnak tűnt, szerintem jó móka volt. Ide-oda szaladgáltunk vele, és közben a Rita figyelt, hogy ne nagyon menjünk neki az embereknek.
Mikor már mindenki nagyon fáradt lett, fogtuk magunkat és hazamentünk. Az elalvással most gondban voltam, mert pont mikor már lecsukódott volna a szemem, akkor kezdett el valaki felettünk nagyon hangosan fúrni, úgyhogy hívtam is a Mamát, hogy ezt állítsa le. Végül aztán elaludtam, de nem pihentem túl sokat. Mikor felébredtem, a Mama kivett az ágyból és lefeküdtünk együtt a kanapéra, mert ő még elég fáradt volt. Így pihegtünk egy kicsit. Aztán én felkeltem, a Mama meg még maradt fekve egy jó ideig.
Mikor éhes lettem, akkor kérte, hogy vegyem ki a hűtőből egyedül a sajtot, és én azt meg is tudtam csinálni, nagyon büszke voltam magamra!

Aztán megjött a Papa, és én akkor éppen az Elmót néztem a tévében, de aztán vége lett, és akkor játszottunk a Papával. A Mama meg addig elvitte a Hammot a Zoe-ékhoz, mert ő mostantól ott fog lakni. Ugyanis Hamm kinőtte a mi akváriumunkat, és ezért a Mama megbeszélte a Zoe papájával, hogy a halacskánk átmegy az ő nagy akváriumukba lakni, és mikor majd hazajövünk a Cica nagyiéktól, akkor kapunk cserébe másik halacskát, csak kisebbet. Itt látszik a Hamm a nagy akváriumban (még zacskóban van, hogy megszokják egymást a halak):
Mikor a Mama hazajött, akkor megvacsoráztunk mindannyian, és nekem nagyon ízlett az omlett, amit a Papa csinált, tejföllel. Jó sokat ettem belőle, és utána még egy kics mazsolát is kaptam.
A fürdés nagyon jó volt, és már a vízben voltam, mikor sikerült állva belepisilnem a bilibe, aminek mindenki nagyon örült. Utána még usziztam egy sort a majommal, meg fogat mostam, aztán mentünk mesélni és aludni.

Doktor Barnus

Ma akkora nagy hó volt, hogy csak na!
Azért mi elindultunk a Mamával bevásárolni (a korai reggeli kelés, Papával való játék és a többszörös reggeli után), csak előbb még beindítottuk a mosogatógépet, hogy szép tiszták legyenek az edények, mire hazaérünk. Én nyomhattam meg az elindítógombot!

A Mama jól beöltöztetett, és most a nagy babakocsimmal mentünk, amire a Mama még az esővédőmet is feltette, hogy ne essen rám a hó. Nekem nagyon tetszett az utazás így, mert a Mama közben végig kommentálta, hogy milyen nehéz haladni így, főleg a nagy hóbuckáknál mondogatta, hogy "Upszi-dézi, na itt hogy megyünk át?!", és akkor én nevettem. Végül is mindenhol átmentünk, de volt ahol csak húzni tudott a Mama, tolni nem.

A vásárlósban vettünk nekem pelust, és a végén szépen kértem a Mamát, hogy megnézhessem az autókat, úgyhogy elmentünk oda is. Végül is így lett aztán doktoros játékom, mert arra meg rátaláltunk az autónézés közben, és nagyon megtetszett, úgyhogy azt is hazahoztuk. Délután aztán ezzel jót játszottunk, és lettem a doktor Barnus (úgy mondom, hogy doktor Baba), és meggyógyítottam az összes beteg állatomat, főleg a macit. Adtam mindenkinek gyógyszert, meg szurit és megmértem a lázunkat, meg meghallgattam a szívveréseket is.

A vásárlósban még találkoztunk a Percy-ékkel is, kiderült, hogy szegény Percy beteg volt mostanában, de más meggyógyult, úgyhogy majd eljönnek hozzánk játszani. Hazafelé aztán már könnyebben tudtunk jönni, mert nem volt már olyan sok hó a járdán, de én akkor annyira már nem figyeltem, mert álmos lettem, és el is aludtam.
Mikor felébredtem, már itthon voltunk, és jött a Mama, kihozott és összebújtunk a széken, míg fel nem ébredtem teljesen.

A doktoros játékot a Papának is megmutattam este, mikor hazaért, és aztán együtt vacsoráztunk (most már elég éhes voltam, és a Mama szerint a hsamenésem is múlóban van), aztán meg néztünk egy kis Micimackós filmet a tévében.
A fürdés ma nagyon jó volt, mert lehetett a vízikrétáimmal rajzolni, meg "úszni" a majommal, és most még háton fekve is usziztam (pedig azt általában nem szeretek), közben a Papa tartotta a fejemet, hogy ne legyen vizes a hajam.
Aztán volt mese, és mentem aludni.

Játszóház, doktornéni és ABC

Ma is jó korán keltem, a Mama jött értem. Átvitt a nagyágyba magukhoz, és akkor még ott szuszogtam egy picit csendben a Mamával és a Papával, de mivel nem tudtam visszaaludni, így egy idő után felkeltem, és kértem a Papát, hogy jöjjön ő is. Jött is, és játszottunk.

Mikor a Mama is felkelt, akkor a Papa elment dolgozni, de előtte a Mama telefonált egy nénivel, és elintézte, hogy korábban mehessen ma a doktonénihez, mint eredetileg volt. Azért kell mennie, hogy a doktornéni megvizsgálja, hogy minden rendben van-e a Borival odabent.

De még akkor nem rögötön ment, hanem előtte elmentünk együtt a busszal a játszóházba. A buszhoz vezető úton végig drukkoltunk, hogy nehogy elmenjen megint az orrunk előtt a busz, és ezt olyan ügyesen csináltuk, hogy nem is ment el, csak velünk együtt. Ennek nagyon örültünk! A játszóház ma nagyon jó volt, sokat autóztam meg bicikliztem, és a lejtőzés is nagyon tetszett. Az olyan, hogy felmegy az ember a lejtő tetjére egy autóval a kezében, ott ugrál egy kicsit a nagy szivacson, és aztán az autót legurítja a lejtőn. Nekem ma sokszor visszahozta az autómat egy másik gyerek, de néha nekem kellett utánamenni, hogy utána ezt az egészet előlröl kezdhessem.
Mielőtt hazaindultunk, megittam egy egész kisdobozos üdítőt, de enni most nem kértem, mert a pocakom rendetlenkedik, így nem szoktam mostanában éhes lenni. A Mama szerint van egy kis hasmenésem, remélem, hamar elmúlik!

Hazafelé elaludtam a babakocsiban, pedig a Mamának azt mondtam, hoyg nem fogok, de mégis. Mikor felébredtem, már itthon voltam, és a Papa jött be hozzám. Mert akkor a Mama már elment a doktornénihez.
A Papával ettünk egy kis tésztát, meg utána jókat játszottunk, és aztán megjött a Mama is. Mondta, hogy minden rendben van vele meg a Borival, és nemcsak, hogy mindent megbeszélt a doktornénivel, amit kellett, de még vért is vettek tőle.

Akkor aztán a Papa megint visszament dolgozni, mi meg a Mamával játszottunk a vonatokkal, meg elővettünk néhány régi játékot, és eltettünk párat azok közül, amik eddig elöl voltak. Így került elő újra a sok kis állatom, a piros húzós kutyám, a furulyám, és a tűzoltós sapim is.
Aztán a Mama elkezdett nekem betűket rajzolni, és mire a Papa hazaért, addigra felrajzotuk az összes betűt amit már ismerek.A Mama nagyon büszke rá, úgyhogy elsorolom a betűket: Autó-betű, Barnus-betű (a Mama engem rajzolt le, és kértem, hogy legyen rajtam napszemüveg is, hogy ne süssön a szemembe a nap), Cica-betű, Dávid-betű (a Dávid kantáros nadrágban van és egy piros autóval játszik), Elefánt betű, Fa-betű (ez egy fűzfa a rajzon), Gá-gá-lúd-betű, Hamm-betű, Ilona betű (ide én is rajzoltam egy kicsit, pedig a Mama nagyon örült, hogy sikerült megörökítenie az Ilonát), Juj-juj betű (a zsiráfnak fája nyaka, juj-juj, de nem baj, mert a doktor Lucus meggyógyítja majd), Kutyus betű (a kutyus iszik a vízből a képen), doktor Lucus betű (egy kisfiút gyógyít meg éppen, akinek fája pocija), Mama betű (a Mamának is napszemüvege van, meg nagy pocija), Napocska betű, O-ooo betű (ez az o-oozós Thomas szemből a képen), Papa betű, Rizs betű (ezt a Papa rajzolta!), Sajt betű, Truck betű (a teherautó viszi az N betűt magával), Vízivíz betű, Yo-yo-betű (itt a Szakállas Nagypapa látható a piros yoyo-jával), Zoe-betű. Hát, ezeket tudom már!

Este aztán rendetraktunk a Papával, meg elmentünk fürödni (még oda is vittem magammal a sisakomat), aztán a mese után mentem aludni.

Hétvégi uszi, hajvágás és Zsombizás

Tegnap nagyon jó volt, mert uszizni voltunk délután, és én azt nagyon szeretek! Mondjuk most egy kicsit hideg volt a víz, így nem maradtunk benne olyan sokat, de amíg bent voltunk a vízben, addig nagyon jól éreztük magunkat. Többször is lementem a víz alá és átúsztam a Mamától a Papáig, ez most nagyon tetszett. Meg kimásztam a létrán és utána beugrottam vissza a vízbe.
Most is csak mi ketten jöttünk haza utána a Papával, a Mama még maradt egy kicsit egyedül uszizni. Jól kifáradtunk mindannyian, úgyhogy este nagyon jól esett elaludni utána.
De előtte még levágta a Mama a hajamat a zümigéppel a fürdőkádban (akkor még nem volt víz benne), és én egyáltalán nem sírtam közben, sőt, nagyon ügyesen tartottam a buksimat, ahogy a Mama kérte. Ilyen lett a frizurám:
Ma meg vendégségbe mentünk a Zsombiékhoz! Egész úton odafelé nagyon vártam, hogy mikor érünk már oda. Mondogattam is sokszor, hogy megyünk a Zsombihoz, akinek sok autója van! Mikor odaértünk, láttam, hogy ott vannak a szülei is, meg a Zalán, és ott volt a Levente és az ő szülei is.
Nagyon jót játszottunk a fiúkkal, autóztunk főleg, de könyveket is nézegettünk, meg kirakósoztunk, legoztunk és szaladgáltunk is sokat.
Aztán volt ebéd, és a gyerekek külön asztalnál ehettek, az nagyon tetszett nekem, ettem is jó sokat teljesen egyedül. Desszertnek finom torta volt, abból is megettem egy nagy szeletet, szóval, jól telelaktam a pocimat.

Aztán még játszottunk jó sokáig, a felnőttek meg beszélgettek, és egészen addig maradtunk, míg mindenki jó fáradt nem lett, és nekem be nem csípte az ujjamat a szekrényajtó. Akkor nagyon sírtam, és a Mama mondta, hogy már nagyon fáradt vagyok, menjünk haza. Én nem akartam, de kiderült, hogy a piros autóval megyünk, ami a Tamásé, úgyhogy végül is ráálltam a dologra. Hazafelé ettem a mazsolámat, és igyekeztem nem elaludni, ahogy a Mama kérte.
Itthon viszont már tényleg nagyon fáradt voltam, nem is akartam fürödni, és a mese után pillanat alatt elaludtam.

A mai nap eredményei:

1. Elkészült az első mosogatás a mosogatógéppel! Nagyon ügyesen mos a Danby, bár azért nem 40 percbe telik, míg lemegy egy adag, hanem van az 1,5-2 óra is. De lényeg a lényeg: a tányérok-poharak tiszták, és nem nekünk kellett vele foglalkozni!

2. Sikerült becsukni a kinyitott állapotban befagyott ablakot! Na, ehhez némi magyarázat kell: az ablakkeretek nálunk fémből vannak, és hát ugye kint hideg van, így a pára szépen odafagyasztja az ablakot reggelre a kerethez, nem lehet eltolni. Ezzel olyan nagy baj nem lenne, bár néha szellőztetni akar az ember. Igen ám, de most úgy fagyott oda az ablak, hogy ki volt nyitva... Még az a mázli, hogy a belső ablakot be lehettt azért csukni, így nem süvített be egész éjszaka a szél. Ugyanis mást nem tudtunk tenni, mint kivártuk az újabb felmelegedést, ami szerencsére délutánra megérkezett, és akkor végre be lehetett csukni.

3. Ééééééssss: Barnus nem lett beteg! Úgy tűnik legalábbis, hogy a magasabb hője és a nyűgössége ma nem tért vissza, így azt gondolom, hogy egy újabb negatívumot írhatunk a fogzás számlájára, ami erősíti azt a véleményünket, hogy a fogmanó monnnnyon le!

Mosogatógép

Ma vettünk egy mosogatógépet!
Tudom, hogy ez luxuscikk, és persze, az ember teljesen jól el tud mosogatni a két kezével, de nekünk már nagyon elegünk volt az utóbbiból, így most már itt figyel a konyhasarokban Danby, a mosogatógép. Ez egy hordozható fajta, ami azt jelenti, hogy vannak kerekei (tehát oda gurítod, ahová szeretnéd, akár a nappali közepén is mosogathatsz, ha van a közelben vízforrás), és csak be kell dugni az áramforrásba, ill. rá kell csatlakoztatni a hátuljából kijövő csőszerekezetet a csapra, és már kész is, mehet a mosogatás. Legalábbis, a leírás szerint, mert még nem próbáltuk ki, az holnap következik. Addig még kell szerezni hozzá vízlágyító-sót, meg tömítést a csaphoz, mert az nem teljesen passzol, amit adtak.
Nagyon örülünk ennek az új szerzeménynek, remélem, beválik minden hozzá fűzött (mosogatás-mentesítéssel kapcsolatos) reményünk!

Tegnap és ma délután is elég nehéz volt Barnussal egyébként, valami miatt olyan nagyon nyűgös-szomorú-fáradt-hiszitpisti volt. Sok minden nem volt jó neki, illetve sok mindent akart volna másként, és ha nem úgy volt, ahogy ő akarta, akkor vígasztalhatatlan sírásba kezdett. Azért fura a dolog, mert a hosszabb-rövidebb ideig tartó hisztikhez már hozzá vagyunk szokva, azt tudom is általában kezelni, de most valahogy nem olyan volt ez az egész, mint ezek.
Inkább csak tényleg elkeseredett, és gyanús, hogy talán megint a foga fájhat, vagy esetleg beteg lesz, mert nem szokott ő ilyen lenni.
Ma délután melegebbnek is éreztem a szokásosnál, ami persze lehet a sok sírástól is, de lehet valami betegség előjele is, bár állítja, hogy nem fáj semmije, de enni például ma délután nem is nagyon evett.

Délelőtt viszont nagyon jól volt, elmentünk a zenélősre, és nagyon jól szórakoztunk. Ma én se voltam nagyon fáradt, és rájöttem, hogy ez a zenélős még terhestornának is nagyszerű, mert bizony jól megmozgatja az embert. Úgyhogy járunk tovább, rendületlenül.

Szóval, van mosogatógép, és reméljük, nem lesz beteg Barnus!

Ui.: Mindjárt keresek linket Elmóhoz és barátaihoz, valamint Danby-ről is, a jobb oldalon fogjátok találni.

Megnéztem a tévében az Elmót!

Ma este kiderült, hogy a mostani nagy kedvencem, az Elmo és barátai is szoktak lenni a tévében, mint a Bob, vagy a Thomas.
Vacsora utána Papa kérdezte, hogy megnézzük-e az Elmót a tévében, és akkor beültünk a tévénézős székünkbe, a Mama hozta a főtt kukoricát, ami addigra pont kihült, és azt eszegetve néztük, ahogy az Elmo meg a Zoe énekelnek és mindenfélét csinálnak. Nekem ez nagyon tetszett, néha még a kukoricámról is elfelejtkeztem, úgy néztem. Amikor meg vége lett, és menni kellett fürdeni, akkor sokszor elmeséltem a Papának, hogy miket láttam. Legjobban az tetszett, mikor a Zoe énekelte az ABC songot.

Ma egyébként délelőtt vásárolni voltunk, és utána meg lementünk a vásárlós helyen lévő játszósba. Ott éppen kezdődött az éneklés, és az nekem eléggé tetszett, főleg a "slepping bunny"-s ének. Az úgy van, hogy le kell feküdni a földre, mert mi vagyunk a bunny-k, és amikor az a rész jön, hogy "wake up little bunnies and jump-jump-jump", akkor fel kell kelni és ugrálni kell. Nekem ez a rész ott még nem ment olyan jól, kicsit lassan álltam fel, de itthon, mikor a Papának mutattuk meg a Mamával, akkor már jó gyorsan fel tudtam kelni és nagyon jókat ugráltam.

A játszós után éhesek lettünk, úgyhogy gyorsan a Mama vett nekünk pizzát, ananászosat, és annak a felét én megettem. Nagyon finom volt.
Utána hazajöttünk aludni, és én olyan sokat aludtam, hogy mire felébredtem már majdnem lement a nap.

Este a Papa elég későn jött haza, és akkor már jött is a vacsora, é utána meg a tévézés, a fürdés és a mese meg az alvás.

Új szavak

A Mama szerint mióta hazajöttünk Magyarországról (a nagy repülővel) nagyon gyorsan tanulom az új szavakat kimondani. És erre mindenki nagyon büszke, én is.

Sokszor szoktam plédául leutánozni azt, amit a felnőttek mondanak. Ha megtetszik egy-egy szó, akkor azt meg is jegyzem, és néha a Mama meg a Papa csak ámunlak, hogy honnan tudom én, hogy például a Thomasos könyvembern melyik vonatnak mi a neve. Hát, csak úgy tudom.

Most már azt is megtanultam, hogy mit kell mondani, ha az ember büfizik, vagy valami rosszat csinál: bocsi. Ezt állítólag szuper édesen tudom kiejteni.
Meg még nagyon sok minden van, és minden nap több is lesz, és már nagyon várom, hog ymegmutathassam majd a tudományomat mindenkinek, aki még nem hallotta, mert hát tényleg nagyon büszke vagyok magamra!