Budakeszi Vadas- és kalandpark

Jó választás volt mai programnak a Budapeszi Vadaspark, pláne, hogy kombinált jegyet vettünk és a kalandparokt is kipróbáltuk.

Borinak sajnos kicsit nehéz napja volt, főleg azért, mert az érkezés után hamar kiderült, hogy hivatalosan ő még csak a gyerek pályán mehet, pedig nagyon szeretett volna a nehezebbeken is menni. Nagy nehezen meg tudtam nyugtatni egy kis ajándék beígérésével, de akkor meg kiderült, hogy az ajándékboltban már csak nagyon kevés dolgot árulnak (nem úgy, mint régen), úgyhogy akkor azon szomorodott el, de nagyon. Ezen kívül melege volt és nem nagyon akart fel-le járkálni, meg talán éhes is volt, szóval, hallgathattuk mindezek miatt a Bori-elégedetlenséget.

Azért volt sok nagyon jó élmény is, például az őzek etetése.

Vagy, amikor megnéztük az állatok élmény-etetését.

Dagi, a mosómedve - sokat megtudtunk róla

Muci, az aranysakál

 Vagy az ici-pici vaddisznócskák (akik egyébként simán átférnek a rácson, láttunk is párat szabadon szaladgálni, de mindig visszamentek a mamájukhoz).

A pici és a nagy muflon is nagyon tetszett nekünk, és a többi őzike is, akiket a rácsokon keresztül lehetett etetni.

A legjobb azért mégiscsak a kalandpark volt, és a vége felé az is kiderült, hogy ha szépen kérjük, akkor Bori is mehet a C pályán, ha kísérem.

Nekem legjobban az F pálya tetszett, ami végig zip-elés volt, köszönet Barnusnak, hogy rávett, menjünk oda. A D-re is felmentem vele, mert azt meg ő nem csinálhatta egyedül (pedig akkor már túlléptük az időt, de megengedték a kedves szervezők),  jóó magasan volt...szóval elég félelmetes volt.

Ahogy sikerül, ugyebár

 

Ilyen magasan van a D pálya

 A végére jól elfáradtunk, koszosak és izzadtak lettünk, úgyhogy jól esett a fürdés és vacsora itthon.