Múzeum helyett

Mama azt mondta, hogy végre megértettem, miről is szól a hétvége. Ugyanis ma egészen fél 11-ig aludt az egész család, és nagyon jó volt.
Nekem kicsit fura volt, hogy nem a saját ágyamban ébredtem fel, hanem a Papa és a Mama között, de azt mondták, hogy ne aggódjak, ez csak kivételes eset volt, azért, mert reggel, mikor felébredtem, még mind a ketten nagyon fáradtak voltak, és átvittek magukhoz, és szopit kaptam, és aztán puff, elaludtunk mindnyájan. Minden esetre nagyon jó volt ott felébredni!

Aztán elmentünk korcsolyázni, de az nem tartott sokáig, azt mondták, hogy nem volt jó a jég, mert nagyon meleg van.

Úgyhogy inkább a játszótérre mentünk, és ott nagyon jót lehetett játszani. Nekem nagyon tetszett, hogy szabadon jöhettem-mehettem, és kipróbáltunk mindenféle játékot a szüleimmel együtt, főleg a libikóka tetszett. Azzal úgy is csináltunk, hogy az egyik oldalon a Mama ült, a másikon a Papa meg én, és úgy mentünk fel-le, hát az nagyon jó!

Hazafelé meg gyalog mentem, a Papával sétáltunk. A Mama előrement a kocsival, és csinált ebédet. Az ebéd pedig lazac volt, meg palacsinta, és nekem babaebéd is volt még ezek előtt. Legjobban a lazac ízlett (ez még a tegnapi vendégségből maradt, és a Papa csinálta), meg a tejföl a palacsintán.

Aztán elindultunk, mentünk metróval és busszal és odaértünk egy múzeum nevű hely elé. Ott találkoztunk Éváékkal, és aztán jöttek Adriennék is. De végül is nem mentünk be, a szüleim szerint elfogytak a jegyek, és majd holnap megyünk csak. Helyette megint buszoztunk meg metróztunk és az Adriennéknél kötöttünk ki, ott voltak az Évék is. Játszottam az Ilonával, és aztán volt vacsora, ami rizs volt és avokávó, és a felnőttek ettek indiai dolgokat is, de abból én nem kaptam.

Hazafelé aztán nem szabadott elaludni, de nem is akartam, mert sok érdekes fény volt.
Itthon meg csak zuhanyzás volt, de az is érdekes volt, utána viszont már nagyon jól esett, hogy mehettem aludni, mert fáradt voltam.