Kirándulás a Don rivernél

A Mama reggel azt mondta, hogy lehet, hogy el van törve az orra, mert még mindig fájt neki. De aztán telefonált egy nagyot (állítólag valami nurse-szel beszélt), és utána már azt mondta, hogy úgy tűnik, mégsincs eltörve, mert azt mondták neki a telefonban, hogy ez csak egy kisebb fajta orrsérülés. Végül is már nem is látszik annyira a bibi az orrán, és aztán estére már nem is fájt neki annyira, állítólag. Azért én ma többször is megnéztem, hogy rendben van-e a bibije, aminek nagyon örült.

Délelőtt telefonáltunk a Cicanagyinak a számítógépbe, meg lementünk az udvarra kicsit labdázni az alvás előtt, ami nagyon jó volt.
Aztán alvás után kaptam ebédet, de nekem annyira nem ízlett a mustáros husi, ami a Mama és a Papa szerint nagyon finom. Úgyhogy, inkább felvágottat és sajtot ebédeltem.

Ebéd után viszont elindultunk kirándulni, és az nagyon jó volt. Metróval mentünk, aztán én a babakocsiba ülve mentem még egy darabon, de mikor kiértünk egy jó kis erdős részre, akkor már lehetett sétálni.

És akkor én gyűjtöttem nagyon sok kavicsot a kocsim tálcás részébe, és aztán azokat mind eldobáltam, és akkor kezdődött minden elölről. Volt ott egy folyó is, amin átmentünk, mert volt híd is. Aztán voltak kuytusok, akiket meg is lehetett simogatni.
Aztán odaértünk egy farmhoz, ahová sajnos nem lehetett bemenni, de a teheneket kívülről is lehetett látni, és azok nagyon érdekesek voltak. Volt ott a farmnál egy kirakodóvásár is, és onnan kaptam egy nagyon szuper kék autót!

Aztán találtunk egy játszóteret, és ott volt nagy jó nagy csavarós csúszda is, és ott mindenki sokszor lecsúszott.

Aztán mentünk tovább, gyűjtöttünk még kavicsokat, és kerestünk vizet, ahová be lehetne dobni őket. Végül is találtunk megint egy hidat, ahonnan ledoáltuk őket, de ahhoz még jó sok lépcsőt és dombot kellett megmászni, ami nekem nem jelent akadályt.
A végén még egy szép virágos részre is marad kavics, úgyhogy, azt is megdobáltam, mert akkor már mentünk hazafelé, és nem lehetett több kavicsot hazavinni.

Itthon meg rajzotunk még egy csomót a Mamával, meg néztünk teniszt a Papával, aztán én már nem kértem vacsorát, mert hazafelé sokat ettem. A fürdéskor viszont megint volt jégkockázás, ami nagyon jópofa, és a Papa most a Poppletonos könyvől mondott mesét, amit nagyon szeretek. Aztán mentem aludni.