Eljött hozzánk Nora

Délelőtt vártuk, hogy eljöjjön hozzánk a Nora, akivel a zenélősre szoktunk járni, de végül is kiderült, hogy nem fog jönni, hanem csak alvás után.
Azért ez nem volt olyan nagy baj, mert jól eljátszottunk a Mamával, és a végén, az alvás előtt még tévét is lehetett nézni, ami nagyon érdekes volt.

Az alvás után megint jó szorosan odabújtam a Mamához, és akkor még nem is voltam biztos benne, hogy fel fogok ébredni, mert olyan jó volt ott feküdni a Mamán. De aztán végül is kijöttem a szobámból, és akkor láttam, hogy lehet ebédelni, ami jó ötletnek tűnt. A Mama is együtt ebédelt velem, és utána megint elkezdtük várni a Noráékat. És akkor egyszer csak kopogtak, és ott voltak! Nagyon örültem nekik, és megmutattam Norának az összes játékomat, és Norának mind nagyon tetszett. Volt olyan játék, amit felváltva használtunk, és volt olyan, amivel csak ő játszott, vagy amivel csak én. És aztán oda is adta nekem egy picit a babáját játszani, ami a Mama szerint nagy dolog, mert az az egyik kedvenc babája.

Aztán, mikor elmentek haza, akkor mi is lementünk a Mamával kicsit az udvarra, de nem sokat, mert esett az eső, és az a Mamának nem tetszett. Azért lehetett kicsit pocsolyázni (viszont amikor visszajöttünk, akkor ezért nadágot kellett cserélni), meg a labdámat is rugdostuk, és szedtünk színes levelekt a földről.

Mikor újra otthon voltunk, akkor meg rájöttem, hogy nagyon éhes vagyok, és hiába mondta a mama, hogy várjunk még egy picit, mert mindjárt megjön a Papa és akkor ehetünk együtt, én nem akatam. Úgyhogy, végül mikor megjött a Papa, akkor már én ettem, és akkor ő is gyorsan csatlakozott, mert ő is nagyon éhes volt. Így kaptam az ő tésztájából is, a saját rizsim, felvágottam és uborkám mellé, sőt még szárított paradicsomot is adott.

Este még játszottunk együtt, például a Mama és a Papa egymás mellett feküdt és én is rájuk másztam, az vicces volt. Aztán volt fürdés, mese, és mentem aludni a Mamával.