A reggel nagyon jó volt egyébként, mert a Mama és a Papa között ébredtem fel, és azt mondták, hogy nagyon édesen próbáltam őket kitúrni (azért nem sikerült), de hát mit csináljak, ha én így szoktam aludni. Állítólag reggel 7-kor vitt át a Mama engem, és akkor majdnem felébredtem, de aztán mégsem, csak 9-kor. Biztos így volt, erre nem emlékszem, csak a felkelésre.
Aztán a reggeli után mindenki biciklire ült, és elmentünk a fodrászhoz, de mi a Papával nem mentünk be, hanem elsétáltunk a bankba, hogy ki tudjuk fizetni a fodrászt. Amikor visszaértünk, a Mama ott ült egy néni előtt, le volt terítve, és a néni piszkálta a haját. A Papa szerint ez nem volt baj, de én azért kicsit aggódva figyeltem, hogy mi lesz ebből. De a végén tetszett a Mama új haja mindenkinek, és ez a lényeg.
Aztán a Papa elment a dolgozóba, mi meg hazajöttünk a biciklivel, de utána rögtön indultunk is tovább a kocsimmal a vásárlósba. Ott elmentünk a fényképekért először (még jó, hogy szóltam a Mamának, hogy oda is be kell menni, mert különben elfelejtette volna), aztán pizzát ettünk, és a végén a banános boltban vettünk ennivalót. Közben még arra is volt idő, hogy egy kicsit felüljek a játékokra, különösen tetszett ma a gombnyomogatós tűzoltóautó.
Aztán, mikor hazaértünk, akkor a Mama felhívta a Dávid anyukáját, hgy mehetünk-e, és mivel mehettünk, ezért mentünk is: metróval és busszal. Mikor odaértünk a Dávid még aludt, de nem sokáig, mert hamar felébredt, és akkor lehetett együtt játszani, meg megnézni a halacskákat, és mindenféle finomat eszegetni. Később aztán jött a Misheel is, de akkor nekünk már el kellett jönni, úgyhogy vele csak egy kicsit tudtunk együtt játszani.
Hazafelé annyira emlékszem, hogy a buszon volt egy kislány, aki nagyon sírt, ami nem volt jó, és én meg felülhettem a rendes ülésre a Mama mellé, az nagyon jó volt. Aztán átszálltunk a metróra, és én ott elaludtam.
No comments:
Post a Comment