Szóval, a Dávidékhoz mentünk a reggeli után a Mamával. Babakocsival mentünk, és metróval meg busszal. És amikor a metróhoz a lépcsőkön kellett lemenni, akkor a Mama nem vitt le, ahogy szokott a babakocsival együtt, hanem kiszálltam és szépen lesétáltam a kezét fogva. Ő meg hozta az összecsukott babakocsit a másik kezében, és mondogatta, hogy milyen ügyesen tudok jönni már.
A Dávidéknál meg odaadtuk a Katinak az ajándékot, amit hoztunk, és nagyon örült neki (a szülinapjára kapta és egy táska volt, a Mamával választottuk a boltban). Aztán meg játszottunk a Dáviddal és csak néha vesztünk össze.
Kaptunk finom ebédet is, borsó levest tésztával és répával, meg utána rántott husit is. Aztán megnéztük, ahogy a halak is ebédelnek, csak közben én sajnos leestem a székről és az fájt. Akkor a Mama megvígasztalt, és utána már újra fel akartam mászni a székre. A Mama szerint nem tanulok.
Aztán megint játszottunk, és a legjobban a szerelős játék tetszett nekünk:
A végén meg vettük a cipőnket és a Dávidék kikísértek minket a lifthez, és hazajöttünk a busszal.
Itthon, mikor felébredtem, akkor megnéztük a fényeket a szemben lévő házban, aztán ettem egy picit a spagettiből, és utána játszottam az autókkal. Közben hallgattuk a zenémet, és a végén, mikor jött a goodbye-song, akkor jól beleénekelte nekem a Mama az összes autómat, a testrészeimet és a ruháimat is. Mire végeztünk, már meg is jött a Papa, és akkor újra lehetett vacsorázni mindenkinek együtt. Én főleg reszelt sajtot ettem, meg egy kis uborkát.
Aztán jött a fürdés, és akkor majdnem sikerült belepisilnem a bilibe a vízben állva, de a Papa nem volt elég gyors, úgyhogy majd máskor.
A fürdés után meg volt mese, és aztán mentem aludni.
No comments:
Post a Comment