Szokom a flusztrációt

Ma is elmentünk a Mamával a játszóházba, pedig nem szoktunk egy héten kétszer, de most mégis.
Nagyon jó volt, bár jó sokan voltak, de végül is sikerült megint beülnöm a rendőrautóba, és más játékokkal is nagyon jól szórakoztam.
Volt ma éneklés is, még a "Sleeping Bunnys" is volt, azt nagyon szeretem, mert tudom, hogy mit kell csinálni közben. A többi éneknél inkább csak figyelni szoktam, hogy mit csinálnak a többiek.

A Mama szerint kicsit rám fér, hogy mindenféle helyzeteket megtanuljak egyedül megoldani, de megígérte, hogy ha látja, hogy nem megy mégsem nekem, akkor segít. Ma már sikerült is egyedül megszereznem legtöbbször, amit akartam (és nem is durván, ahogy sok más gyerek csinálja), de azért volt egy-két konfliktus, amit a Mama jött segíteni megoldani, például, mikor egy biciklit a végén egy másik gyerekkel ketten együtt akartunk visszavinni (végül is mind a ketten együtt toltuk oda a néninek, aki nagyon örült, hogy segítettünk).

Aztán este itthon volt egy nagy elkeseredésem azért, mikor a Papával szaladgáltunk körbe-körbe. Ugyanis a Papa egy idő után már abba akarta hagyni a futkosást és ment volna vacsorázni, de én még nem voltam erre készen, és teljesen elkeseredtem azon, hogy már nem akar körbe-körbe szaladgálni. Ilyenkor nagyon sírok, és a Mama és a Papa nyugtatgat. Végül aztán futottunk még egy kört (egy utolsót) és az után mentünk vacsizni (bár én nem voltam valami nagyon éhes, mert elég későn ebédeltünk a Mamával).

Este meg az új Zoe-s fürdőszappanommal mosakodtam le a fürdésnél, aztán mentünk mesét olvasni és aludni.