Kicsit már el is felejtettem, hoy mi szoktunk néha járni uszizni. De ma megint voltunk, és már emlékszem, hogy nagyon szeretem ezt csinálni!
Igaz, hogy nem volt valami könnyű odajutni. Délután volt már, mikor elindultunk, és akkor még nem tudtam, hogy mi lesz, csak beültem a kocsiba, és gondoltam, megyünk sétálni. A lifttel akartunk menni, de az meg nem akart jönni. Amikor végül jött, akkor meg teljesen tele volt, úgy, hogy nem is fértünk be. Egy idő után nekem ebből elegem lett, és a Mama is elég ideges lett, a Papa meg el is ment egyedül a lépcsőn.
Úgyhogy a Mama gondolt egyet, kivett a kocsiból, azt betettük a lakásba, és lementünk gyalog a lépcsőn. Akkor gondoltam, hogy most nem lesz nagy séta, mert azért egyedül még nem tudok túl sokat menni.
Nem is lett, mert csak keveset mentünk, akkor is a Papa vitt engem. Viszont, mikor odaértünk, már tudtam, hogy valami jó lesz, és nagyon örültem, hogy érdekes dolgok vannak. Aztán átöltöztettek a fürdőgatyómba, és mentünk a Mamával zuhanyozni. Nagyon vicces volt, a víz csikizett!
Aztán jött a nagyon nagy víz, azt úgy hívják, uszoda! Mikor belementünk a vízbe, akkor már tudtam, hogy én ezt nagyon szeretem, és csak kiabáltam, hogy éljen, uszizunk! Meg fröcsköltem a vizet, meg azt se tudtam, mit csináljak örömömben.
Usziztunk egy jó ideig, aztán már kezdtem fázni, és akkor kijöttünk. Kint elég hideg volt, kicsit vacogott is a fogam, de aztán a Mama gyorsan felöltöztetett, és akkor kimentünk a Papával játaszani.
Hazafelé főleg a Mama vitt engem, és akkor már fel tudtunk menni a lifttel rendben.
Otthon aztán játszottunk, és utána megint mentünk a vízbe, ami furcsa volt, mert éppencsak megszáradtam addigra. Viszont a lefekvés jól esett, mert kifáradtam az usziban.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment