Bori hintázik:
Ma amúgy zenélősőn voltunk, nagyon élveztük. A változatosság kedvéért most kicsit korán értünk oda, így beszélgettem egyet az egyik anyukával a kezdés előtt. Teljesen ledöbbent, hogy én két gyerekkel metróval jövök, nem akarta elhinni.
Hát, nem is egyszerű móka ez az biztos, de megéri!
A mostani foglalkozás volt az első alkalom, hogy Barnus hangját ki lehetett hallani a felnőttek énekléséből, ez nagy szó! Szinte az egész órát végigénekelte, még a ritmus és dallam ismétléseket is csinálta.
Bori is kezdi kivenni a részét a történésekből, főleg, ha a hasára teszem (az átfordulási tudományát nem szokta annyira alkalmazni, inkább fordíttatja magát). Úgy jobban is lát, és a kezével is próbál már elérni dolgokat, megfogni például a hangszereket.
Természetesen teljesen kifáradt a végére, így hamarosan el is aludt, de ez sajnos nem tartott sokáig, mert a könyvesboltban egy ordító gyerek felébresztette. De szerencsére nem nyűgösen ébredt, és így még jól is jött ki, mert miután hazaértünk megint le lehetett tenni, így együtt aludtak egyet Barnussal. Persze, mire én is lefeküdtem volt pihenni (az éjszakák mostanában nem túl pihentetőek, így gondoltam, behozom a lemaradás valami kis részét), Bori már fenn is volt. A pihi elmaradásáért azért kárpótolt az óriási mosolyaival és nagy dumájával.
Délután Bence rábeszélt, hogy menjek el jógázni (nem volt túl sok kedvem a fáradtság miatt), ez alatt pedig ők bevásároltak a szombati vendégséghez.
Ezte pedig jó kis közös fürdés következett, aztán mentek aludni a kismackók.
No comments:
Post a Comment