Bori uszizik!

Hát, kérem szépen, ma uszizni voltunk a gyerekekkel! Nagyon jól sikerült a dolog, bár a nem túlságosan meleg vízű YMCA medencébe mentünk. (Kiderült ugyanis, hogy a közösségi házas uszit felújítják, így januárig oda nem lehet menni. Pedig annak melegebb a vize, és van sekély rész is.)

Az uszizás délután volt: olyan fél 5 körül felpakoltunk, és elindultunk. A családi öltözőbe mentünk átöltözni (szeretném hinni, hogy kicsit a mi javaslatunkra is, betettek egy utazóágyat a kisbabásoknak oda, hogy a gyereket legyen hová tenni, amíg a szülők öltöznek), aztán irány a víz!
Barnus kapott mentőmellényt, és ő ment először a vízbe. Aztán következett Bori, akit eléggé meglepett a hirtelen jött sok hideg víz, így egy kis sírással indított. De aztán gyorsan megkedvelte a dolgot, és kb. 15 percig tök jókat uszizott.
Egyelőre a merülést még nem csináltuk vele, de tervezem, hogy hamarosan az is napirendre kerül. Barnus majdnem végig teljesen egyedül lubickolt, nagyon élvezte. Labdát üldözött, játékokat hozott-vitt a vízbe, és kicsit már haladni is tud egy kutyaúszás szerű evickéléssel.

Mikor Bori már megunta a dolgot (fáradt is volt, délután nem aludt sokat), kimentem vele, és gyorsan felöltöztettem. Nagyon klasszul érezte magát akkor is, jókat gügyögött. Aztán a család többi része is megérkezett, és míg mindenki felöltözött még egy gyors szopit is bevágott Bori.

Hazafelé a kedőben pillanatok alatt bealudt, de mikor beértünk a lakásba felébredt, és még egy kicsit nézelődött fürdésig. Szóval, tökéletesen alakult a délután.

A délelőtt is jó volt amúgy. A gyerekek egészen jól átálltak a téli időszámításra, az új fél 7 körül keltek. Először én aludhattam (az éjszaka nem volt túl pihentető), aztán 9 körültől Bence (akkorra Bori is elfáradt, lepihent). Mikor elkészültünk a vasalással és mindenki felébredt, akkor meg elindultunk bevásárolni a dupla babakocsival. Ez azért volt jó, mert mire Borinak elege lett a kocsikázásból és ki kellett venni, addigra pont ki is fizettünk mindent, és így az ő helyén utazhattak a beszerzett dolgok hazafelé egy dobozban.

Barnus elég könnyen elaludt olyan 2 körül, Bori viszont olyan 3/4 óra alvás után teljesen lelkesen jelentkezett, hogy csatlakozna a nappaliban tévéző társasághoz. Tévét ugyan nem nézhet még, de azért odavettük magunk mellé, és az ő kedves gügyögésén és mosolyain sokkal jobban szórakoztunk, mint az éppen nézett sorozaton. A napokban kezdte ezt a jópofa áááááá hangra és variációira kiadott gügyögést, a nem ennyire kellemes sikítozással együtt. Szóval, kezdi felfedezni a hangját, és naggggyon szereti magát hallgatni!

Este pedig senkit nem kellett különösebben altatni, az uszitól lefáradva jól esett nekik az álomba merülés.