Nagy hóóóóóó!

Képzeljétek, éjszaka nagy hó esett nálunk, és így ma délelőtt tudtunk sokat játszani odakint. Még hóembert is csináltunk!
Nagyon jó volt.

Reggel első dolgom volt persze, hogy kinyissam a második zacsit, és ma egy matricaragasztós csillagkészítő volt benne. Jó kis csillagokat gyártottunk a Papával, és aztán később a Mamával is.
Aztán felébredt a Bori is, és labdáztunk egy jót a szobámban (a Borinak ez nagyon tetszett, jókat kacagott rajta).

Utána meg a Papával beszéltünk a Cica nagyival a számítógépben. A Bori ez után nem sokkal már ment is aludni, és mikor felébredt, akkor indultunk havazni.
A parkhoz mentünk, és már az odafelé menés is nagyon tetszett, mert jó mély volt a hó, és nagyon vicces volt benne járni. Mikor odaértünk, láttuk, hogy már volt ott felállítva pár hóember. Mi is nekiláttunk gyorsan,

és a miénk lett végül a legmagasabb és a legsoványabb. És volt sapija és keze és arca is.

Aztán csináltunk hó-angyalkát (a Bori is megpróbálta, de neki még nem megy), meg a Papával dobáltunk hógolyókat, és szaladtunk a hóban. Utána elmentünk a jégpályához megnézni a Zambonit, meg a hókotrós autót, és nekem annyira tetszett ez, hogy órákig el tudtam volna nézni. Főleg a Zamboni, amit először Ambóninak, aztán Zamborgini-nek neveztem el.

Mikor hazafelé jöttünk, akkor elkezdett esni az eső, úgyhogy jó vizesen értünk haza, így a folyosón vetkőztünk le, hogy ne hozzuk be a vizet a lakásba.
Az ebéd után aludtam egy picit, meg a Bori is.

Délután végül is nem mentünk át az Ilonáékhoz, pedig az volt a terv, de késő lett már, mire hazaértek, így majd inkább máskor megyünk. Ehelyett itthon játszottunk, és összegyúrtuk a mézeskalács tésztát, hogy holnap meg tudjuk sütni. Kíváncsi leszek, milyen lesz!

A fürdés előtt már jó fáradtak voltunk, a Bori ezért hol nagyon nevetett, hol eléggé sírt, én meg szaladgálhattam meztelenül egy kicsit. Aztán mentünk aludni.