Röviden a fáradtságról

Mostanra gyűjtöttem össze azt hiszem annyi éjszakai nemalvást, aminek a hatását már megérzem magamon nap közben is. Érdekes, arra nem emlékeztem a Barnussal való időkből, hogy az elején nem voltam fáradt, lehet, hogy amikor ő született, akkor még annyira szokatlan volt az éjszakázás, hogy bizony vele már az első napoktól éreztem a hatását.
Most viszont egészen idáig jól elvoltam, igaz, sokat segített, hogy 2-3 naponta nap közben is sikerült aludnom 1-2 órát.
Ma sajnos ez nem jött össze (nem is olyan könnyű ám nap közben elaludni, ezt üzenem mindenkinek, aki azt tanácsolja, hogy "pihenj, amikor a baba alszik"), de lehet, hogy ez sem segített volna, mert már délelőtt elég álmos voltam, ami pedig eddig nem nagyon volt így.

Az viszont jó hír, hogy emlékszem, olyan 2-3 hónap alatt a szervezetem hozzászokott Barnussal a kevesebb és megszakított alvásmennyiséghez. Igaz, hogy a vágy az egyhuzamban 8 órás alvás után mindig megmaradt bennem, de ez idő után már nem éreztem nap közben, hogy mindenképpen aludnom kell egyet. Remélem, ez az állapot Borival hamarabb bekövetkezik (ugyebár a rutin megvan, Barnus ugyanis csak olyan 2 éves kora körül kezdte el átaludni az éjszakákat, bár most is van, hogy fel-felriad), mert az sokat segítene!

Más. Ma kipróbáltuk Borival a pihenőszéket, amit Kláriéktól kaptunk kölcsön, és egészen tetszett neki. Barnusnak is bejött az ötlet, és nagyon élvezte, hogy ő hintáztatta a Borit.