A helyzet a pelus fronton...

... két hét után a következő: szinte teljesen elimináltuk a Barnus-pelust az életünkből!
Már csak alváshoz használjuk, illetve akkor, ha olyan helyre megyünk, ahol előre láthatóan nincs, vagy nehézkes wc-t szerezni (ilyenkor az ún. pull-ups van használatban). Ez utóbbi esetben is szinte mindig száraz marad a pelus, és vagy kibírja Barnus hazáig, vagy mégis keresünk egy szimpatikus fát, vagy más alkalmatosságot.
Még van azért tanulni való, ugyanis legtöbbször akkor pisil Barnus, amikor mi erre kérjük, magától nem szól, hogy menni kéne. Úgyhogy, egyelőre mi tanultuk meg azt, hogy kb. mikor kell wc-re mennie.
Szóval, ezen még dolgozunk. Na, meg a kakilás programpont is csiszolandó még.
De visszatartani és elengedni már tökéletesen tudja a pisit, illetve azt is tudja, hogy mikor nem kell neki (bár ez néha csalóka).

A mai program egyébként High parkozás volt, megígértem Barnusnak ugyanis, hogy elmegyünk és felülünk a High park vonatjára.
Jó korán indultunk, hogy még időben haza tudjunk majd érni az ebédkészítéshez. Mikor odaértünk a vonatmegállóhoz kicsit elszontyolodtunk, ugyanis az volt kiírva, hogy csak szeptember 10-ig jár a vonat.
Azért megnéztük az autókat a parkolóban, és elmentünk a közeli játszótérre játszani, közben a szemünk sarkából figyelve a megállót, hátha bezötyög a vonat. És így is lett! Olyan fél 12 tájt megérkezett a nagy piros (leginkább traktorra emlékeztető) mozdony húzta alkalmatosság, úgyhogy gyorsan szaladtunk is oda hozzá.Barnus iszonyúan örült, és mi is boldogok voltunk, hogy sikerült betartani az ígéretet.Hamarosan elindultunk, és körbezötyögtük a High parkot. Nagyon élveztük!
Bori kicsit fáradt volt, de azért leginkább nézelődött.Egy érdekesség adalékul.
Mikor felszálltunk, láttuk, hogy egy apuka szépen a megállóba állítja a vadi újnak kinéző dupla babakocsijukat és felszáll a gyerekekkel a vonatra. Gondoltuk is, hogy elég bátor, hogy csak úgy itt hagyja őrizetlenül. Mikor visszaértünk természetesen sértetlenül ott állt a kocsi. Megállapítottuk, hogy milyen jó kis ország ez, hogy ezt így meg lehet csinálni.
De ezzel még nem volt vége. Ugyanis Barnus előreszaladt megnézni közelebbről a mozdonyt is, és mikor utánamentünk láttuk ám, hogy a kendő ott hever a megálló mellett a fűben. Először nem is értettük, hogy mi van, de hamar rájöttünk, hogy az bizony azt mi ottfelejtettük induláskor, mikor kipakoltunk a babakocsi aljából, hogy össze tudjuk csukni. És szépen megvárt minket ott. Elég mázli azért, hogy ráleltünk így a körmenet végén (ha nem megyünk előre, nem látjuk meg valószínű!

Mikorra hazaértünk Bori elaludt, a kendőből könnyen be tudtam tenni az ágyába felébredés nélkül. Itt kell megjegyezni, hogy Barnus valami miatt egyáltalán nem szereti, hogyha Bori a kis kék összecsukhatós babakocsijába beleül (ma ezt vittük, mondván, hogy az kicsi, mindkettejüknek jó, a másik meg vagy gyalogol, vagy kendőzik). Ez ellen általában hevesen tiltakozik, mondván, hogy ő akar odaülni, mert nagyon fáradt. Szerintem azt a babakocsit nagyon a magáénak érzi, és ezért ragaszkodik hozzá, hogy ő ülhessen benne. Próbálom szelíden szoktatni a gondolathoz, hogy a Bori is használhassa azért, mert nagyon klassz kis kocsi ez, tömegközlekedéshez ideális.

Délután volt egy időszak, mikor egyszerre aludtak, akkor mi ebédeltünk és tv-ztünk, aztán Barnus ébredt először. Hamarosan Bori is követte, és akkor elindultunk a játszótérre. Még sárkányt is vittünk magunkkal (ez egy új), de az eregetés hahotázásba fulladt, mert annyira bénák voltunk a sárkány összeszerelésében (és amúgy se nagyon fújt a szél).
Bori elég nyűgös volt: a fáradtságától nehezen tudott elaludni, meg ellen is állt ennek minden erejével. Azért végül a kendőben elnyomta az álom.
Barnus legtöbbet a lehullott levelekkel játszott, nagyon élvezte, hogy feldobálta őket, és azok visszapotyogtak.
A játszóra egyébként a biciklijével mentünk, amit már szuperül tud egyedül tekerni. Hazafelé azért már elég lassan haladt, így mi a Borival előre mentünk, és már fürödtünk, mire ők megérkeztek.
Ma megkapta Barnus a régen ájhított Rolley-t is, aki egy úthenger figura a Bob the Buuilder-ből. Ez volt a jutalom az egész napos bepisilésmentességért!
Végül Bori nehezen (mostanában elkezdett harapni a cicin, így azt nem szeretem altatáshoz használni, de igazából nem ez volt az ok, talán melege lehetett), Barnus elég könnyen aludt el ma este.