Hazajöttünk

Fú, nem aludtam valami jól az éjszaka. Sokszor felriadtam arra, hogy nem a saját ágyamban alszom, és bár szerencsére ott volt a Mama, de azért ez így nem túl pihentető.
Reggel viszont nem is a Mama kelt fel velem, hanem a Papa, azt hiszem ez azért lehetett, mert még elég korán volt. Szerncsére Adrienn is felébredt akkor már, és lejöttek (ő is a Papájával jött), és vele lehetett játszani.

Reggelizés után megint jól beöltöztünk és beültünk az autóba. Akkor mehettünk egy ideig, de én csak arra emlékszem, hogy elaludtam, és szerenécsre elég sokáig mentünk ahhoz, hogy kialudjam magam. Azért felébredni nem volt olyan jó, mert akkor megint fel kellett venni az overált is, viszont a szánkózás már tetszett.
Akkor nem volt hótalp a felnőtteken, viszont Ilona is szánkóval jött, így minden gyerek szánkózott, tényleg. Az út megint nagyon havas volt, úgyhogy arra kell godnolnom, hogy a felnőttek szeretnek a hóban járkálni.
Most is volt, hogy a Papa hátán utaztam, és az is nagyon tetszett.

Aztán visszaértünk az autóhoz, amivel elmentünk a házunkhoz és akkor volt az ebéd. Az tészta vot, és abból én is kaptam, aztán kaptam kanalasat is, és azt is mind megettem. A szüleim nagyon büszkék voltak rám!

Aztután viszont már csak kicsit lehetett játaszni, mert indulni kellett megint az autóval.

És akkor én megint fáradt lettem és sokat aludtam. A Mama azt mondta, hogy átaludtam egy hóvihart is, de az nem is baj, mert az nem túl érdekes szerinte.

Aztán hazaértünk, és ez a haza már a végleges haza volt, ahol máskor is szoktunk lakni. Felhoztunk ide egy csomó dolgot, amit a szüleim gondosan elpakoltak még mielőtt fürödni mentünk. Én addig játszottam az új, és régi játékaimmal (a réigeket már majdnem elfelejtettem, hogy vannak!).
Mamával fürödtünk aztán együtt, és nagyon örültünk, hogy ilyen jól sikerült a kirándulós hétvégénk!

Mama mondta, hogy még azt is írjam ide, hogy hamarosan tesz fel képeket a kalandjainkról az oldalamra.