A kis márkahű

Mama azt mondta, hogy az éjszaka kétszer ébredtem fel, ami szerinte nem rossz (én nem is nagyon szoktam reggel emlékezni ezekre az ébredésekre), de lehetne jobb is.

Minden esetre reggel azért kipihentek voltunk mindketten, és Papa is itthon volt. Mondjuk ő utána elment, de azt hiszem, hogy most már valahogy máshogy vannak neki a munka dolgai, mint eddig, mert már nem jár olyan nagyon koránra, hogy ne is találkozzunk reggel (ami nagyon jó), viszont, most meg este nem szoktam látni. Mama szerint ez csak pár napig van így, mert vizsgáztat, amit nem értek, de jobb lenne, ha inkább itthon lenne és együtt tudnánk fürdeni!

Szóval reggel elkészültünk, és már elég éhes voltam, úgyhogy vártam a reggelit. De legnagyobb sajnálatomra megint azt az édes trutyit kaptam, amit már tegnap sem szerettem volna kapni. Tegnap mondtam is a Papának, hogy én nem ilyet kérek, de ő nem értette meg azt hiszem, hogy ugyanilyet szertnék, csak a régi fajtából. Ma is mondtam a Mamának ugyanezt, és ő nagyot nevetett, és azt mondta, hogy "Úgy látszik, Macika, te márkahű vagy!", ami nem tudom mi. Minden esetre aztán adott olyat, amit szeretek és azt meg is ettem mind.

Aztán jászottunk, és egyszer csak jött Dávid Anyukája. De Dávid nem volt vele, azt mondta, hogy beteg. Hozott nekünk viszont helyette ajándékot! Nagyon jó kis könyvet kaptam tőle, nagyon tetszett és a csomagólópapírja is jó volt!
Aztán jöttek Bátorék is! Bátor kicsit sírt, mikor megjöttek, de aztán megnyugodott, és akkor már lehetett együtt játszani.

Ebédre meg tudjátok, mit ettem? Pörköltet nokedlivel! Mama mondta is, hogy írjam ide le, hogy kérjük szépen a Nagyitól a receptet sürgősen, mert nagyon ízlett nekem, és azt a Mama szereti (meg neki is ízlett, meg Bátornak és az ő mamájának is). Nagyon sokat ettem belőle, mert finom volt.

Ebéd után meg elmentünk sétálni, és akkor elnyomott a kinti levegő (de nem csak engem, Bátor is aludt, mint utólag kiderült).
Amikor felébredtem, a vásárlós helyen voltunk, de akkor már jöttünk is haza, és kaptam megint enni. Sajnos Bátorék már nem jöttek vissza, így egyedül játszottunk itthon a Mamával. Olvasott nekem én meg mutattam neki, hogy milyen ügyesen tudok fel-le mászni a kanapéról. Beszéltünk a számítógépbe is, és azt a Nagyi hallotta otthonról, és ő is beszét hozzánk a gépből.

Este meg hazaért a Papa és végre együtt fürödhettünk, és fújt nekem buborékot!

A mai nap nagyon jó volt, és fáradt voltam a végén, úgyhogy mentem is aludni gyorsan.