Mama mondta, hogy ilyen messze még nem voltunk eddig a városon belül, de hát mit csináljunk, ha ilyen messze költöztek tőlünk sajnos. Azért minket ez nem állíthat meg, mert nagyon szerettünk volna találkozni velük.
Azt utazás nagy részét én átaludtam, mert ha kendővel megyünk, akkor ez szokott történni, de nem is baj, mert így, mikor odaértünk, és felébredtem, akkor nagyon jól reztem magam.
Rögtön bírtokba vettem a házat, ami nagyon nagy és lépcső is van, ami nagyon szeretünk mindketten felmászni Levivel.
Sokat játszottunk, és Levinek van egy olyan átbújós alagútja is, abban is mászkáltunk és kaptunk finom ebédet is (igaz, én előtte szopiztam, úgyhogy az ebédemet em a felnőttekkel együtt ettem meg). A Mamáék sokat beszélgettek, és Levi aludt is, és addig én egyedül játszottam. De aztán megint lejött és megint játszottunk.
Sajnos itt sem szabad megfogdosni a távirányítót, de amúgy szinte mindent szabad és lépegettem is sokat, és a felnőttek ennek nagyon örültek. Én is élvezem ezt, úgyhogy eldöntöttem, hogy mostantól sokszor fogom ezt csinálni már.
Aztán megjött Levi Apukája, akit Attilának hívnak (az anyukáját meg marcsinak, különben), és akkor vele is beszélgettünk, aztán már fáradt lettem és akkor beültünk az autójukba és én elaludtam. Mikor felébredtem, már itt voltunk a mi házunk előtt. De akkor nem éreztem túl jól magam, és a Mamával akartam lenni, jó szorosan odabújtam.
Aztán már jobb lett, felébredtem egészen és játszottam itthon is.
Aztán volt valami, amit nem árulhatok el, mert meglepetés a Papának, de utána nagyot fürödtünk a Mamával (mert a Papa nincs itthon, nem tudom, hol van, Mama szerint ma sokáig kell dolgoznia) és mentem aludni.
No comments:
Post a Comment