A reggeli buli leginkább arról szólt, hogy Barnus ellenkezni akart velünk. Megérezte, hogy szimpatizálunk vele, és sajnáljuk, így még jobban rázendített és csak mondta mondta, hogy nem akar menni az oviba. Mikor rájöttem, hogy ez nem igazából a szomorúságáról szól, hanem az ellenállásról, akkortól ennek megfelelően kezeltem a dolgot, és abba is maradt hamarosan a jelenet (egy kis megvesztegetés is volt benne azért).
A dolog pozitívuma, hogy az orrában lévő cucc a sok könnyezéstől szépen felszakadt, így talán már hamarosan túlleszünk ezen az egy hete húzódó náthán is.
A biciklire már vidáman ült fel Barnus, és mikor Bence otthagyta, akkor sem sírt. Azért később elkeseredhetett picit, mert Bence még bekukucskált elmentében, és akkor már a Sonia felvette. De ez nem tarthatott sokáig, mert mikor mi értementünk, akkor az összes óvónéni sugárzó arccal fogadott, és mondták nagy boldogan, hogy a Barnus ma nagyon jól érezte magát: sokat mosolygott, játszott és amikor zenélés volt, akkor táncikált is. Olyan jó ezt hallani! És azt is szuper volt látni, hogy ennek az óvónénik is így örültek.
Barnus azzal kezdte megint, hogy egy picit sírt, de aztán erről már nem is beszélt többet. Megkerestük megint a leveleket, amiket szedett (most teljesen egyedül), aztán felvette a hátizsákját, elköszöntünk (!) és jöttünk is haza.
Mesélte, hogy játszott a busszal, és volt egy zenélős bácsi, akinek nem volt gitárja, és a gyerekek énekeltek (itt ő is nagyon figyelhetett, mert délután néhány olyan éneket is dúdolgatott, amiket eddig nem szokott). A nyuszi nevét is megtudtuk: Albertnek hívják.
Kiderült az is, hogy ma már evett a tízóraiból: "alma volt, meg ilyenek". :)
Szóval, nagyon jól elvolt ma, és remélem, ez már nem is fog visszaesni.
Délután rá tudtam venni egy kis alvásra, és aztán egészen könnyű volt vele lefekvésig. Valószínűleg én is nyugodtabb, türelmesebb voltam ma, figyeltem rá, hogy sokat foglalkozzak vele és elmentünk a játékboltba is, ahol választhatott magának egy kisautót az ovizás jutalmaként. Vettünk ajándékot is a Zsombinak, akinek holnap szülinapi bulija lesz, és már nagyon várjuk, hogy mehessünk.
Sokat játszott a játékboltban, aztán a Wal-Martba is elmentünk, így kicsit később értünk haza, mint Bence.
Itthon aztán összeraktunk az autós könyvét (egy gyűrűs könyvbe kerültek be a lapok), nagyon jó lett, de még lehet bele ragasztani, mert pl. trolibuszos képünk még nincs. A könyv címe "Autók és egyéb járművek" lett.
Bori ma elég sokat játszogatott: már nagyon ügyesen tudja használni a kezeit. Délelőtt és este is sokat matatott a játszóívről lelógatott játékokkal. A babakocsiban meg a kis csigát lökögette nagy összpontosítással (lehet, hogy meg akarta fogni, de a kis piszok mindig elmenekült). Már, amikor nem kéretzkedett ki. Ugyanis a kendőből, kifelé kötve nagyon szeret nézelődni.
Este pedig megint együtt fürödtünk mindannyian, aztán gyerkőcök mentek aludni.
No comments:
Post a Comment