Szóval, munkaszüneti nap volt, és kiderült az is, hogy a Marcsiék itthon vannak (a rossz idő hazaüldözte őket Tobermory-ból, ahová mi is majdnem mentünk), így úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk őket: megnézzük Danikát (Levente kistesóját), aki szeptember elején született.
Elég kipihenten ébredtünk, olyan fél 9 (!!!) körül. Ráadásul Bori egészen hajnali 5-ig kihúzta este 8-tól, így én is szuper jót pihiztem(egyhuzamban öt óra, juhééééé). Gyorsan összekészültünk, és fél 10 körül elindultunk.
Nagyon hamar odaértünk Miltonba, alig volt forgalom. Bori kicsit kesergett az úton, amit lassan kénytelenek leszünk megszokni. A fiúk nagyon gyorsan egymásra találtak, jót játszottak/ökörködtek együtt. Aztán felébredt Danika is, így megszemlélhettük őt, amint Buddha-nyugalommal nézeget Apukája öléből. Eddigre viszont Bori már nagyon elfáradt, így hamarosan visszaindultunk. Egy rövid, de annál hangosabb méltatlankodás után Bori hazáig aludt, és kis szopiszünet után ezt folytatta egészen délután négyig. Hiába, kell az az alvás neki!
Barnus viszont nem volt hajlandó aludni, pedig Bence elég sokat unszolta. Mire visszajöttem a mosásból már kint játszott. Ennek ellenére egészen este 9-ig bírta. Persze ilyenkor sokkal őrültebb, lett is belőle egy kis alsógatya baleset, de ez belefér.
Bori ébredése és a szárító lejárta után elindultunk Curie-ékhez, ahová Hálaadási pulykavacsorára voltunk hivatalosak. A pulyka nagyon jól sikerült (Cranberry szósszal, nyami!!!), és a saját szedésű almákból készült apple pie is hamar elfogyott. Bori szinte végig aludta az egész délutánt. Mikor felvittem az Ilona ágyába szopizni, nem gondoltam volna, hogy elalszik: lent is zsivaly (a három nagy gyerek szuperül eljátszott), fent is zsivaly: a tetőn cserélték a cserepeket. Mindezek ellenére elaludt 6 után valamivel és este, induláskor csak azért ébredt fel, mert betettem az ülésébe.
Itthon aztán gyors fürdés után 9 körül csendesült el mindenki (persze Barnust se kellett nagyon altatni).
No comments:
Post a Comment